< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Fecsegő hírek, Közélet / Blog article: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL. LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL. LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről (IV/1717/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bhar.I.690/2018/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (életveszélyt okozó testi sértés bűntette)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság egy jogerős ítéletekkel lezárt ügyben visszautasította a bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszt, de megállapította, hogy az új büntetőeljárási törvény átmeneti rendelkezése, amely nemcsak a hatályba lépését követően, hanem a korábbi jogszabály alapján még joghatályosan előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését is lehetővé teszi, az Alkotmánybíróság határozata szerint nincs összhangban az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezést megsemmisítette, és elrendelte a támadott bírói döntéssel lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a bűnösségét megállapító elsőfokú, másodfokú és harmadfokú ítélet ellen, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvény egyes szabályai, egyebek mellett az egyik átmeneti rendelkezése ellen. Az Alkotmánybíróság a bírói döntések elleni alkotmányjogi panaszt visszautasította. Megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz ebben a részében az ítéletekben rögzített tényállást vitatja, a bizonyítási eljárást kifogásolja. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a bizonyítékok értékelése, és ezen keresztül a tényállás megállapítása, illetve annak bizonyos fokú felülvizsgálata a jogorvoslati eljárások során az eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata. A büntetőeljárásról szóló törvény átmeneti rendelkezésével kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírósági eljárás ideje alatt megváltozott szabályok az indítványozó által már benyújtott, az előző törvény által megengedett másodfellebbezésnek az elbírálását a konkrét ügyben kizárták. Az Alaptörvény nem biztosítja a másodfellebbezés lehetőségét, ezért a harmadfokú eljárás nem az Alaptörvény jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéséből ered. Az Országgyűlés mint törvényhozó szabadon mérlegelheti, hogy biztosít-e másodfellebbezési jogot vagy nem. Ha viszont az Országgyűlés megengedi a másodfellebbezést, akkor az Alkotmánybíróság szerint arra már alkalmazni kell a jogorvoslathoz való alapvető jogból eredő egyes követelményeket. Az új büntetőeljárási törvény átmeneti rendelkezése, amely nemcsak a hatályba lépését követően, hanem a korábbi jogszabály alapján még joghatályosan előterjesztett fellebbezés elbírálásának részbeni mellőzését is lehetővé teszi, az Alkotmánybíróság határozata szerint nincs összhangban az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette a büntetőeljárási törvénynek az elbírálás alatt lévő, de az új szabályoknak már nem megfelelő másodfellebbezés kizárására vonatkozó átmeneti rendelkezését. Az Alkotmánybíróságnak a konkrét ügyben el kell rendelnie a bírói döntéssel lezárt eljárás felülvizsgálatát, és az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását a törvény kötelező előírásánál fogva ki kell zárnia. A felülvizsgálat módját nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria határozza meg. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy sem az alkalmazási tilalom kimondása, sem az eljárás felülvizsgálatának elrendelése nem értelmezhető a bírói döntések érdemére, vagyis az indítványozó bűnösségére vonatkozó állásfoglalásként. E szerint az Alkotmánybíróság döntéséből nem következik, hogy a bíróságnak a megismételt eljárásban a kiszabott büntetést csökkentenie vagy mellőznie kellene, ahogyan az sem, hogy az indítványozó szabadlábon védekezhet-e. Mindezek megállapítása szintén az ítélkező bíróságok és nem az Alkotmánybíróság feladata. A határozathoz Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szabó Marcel és Szívós Mária alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/11/2020.)
Az ügy tárgya: A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja elleni bírói kezdeményezés (öregségi nyugdíj; korkedvezmény)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény egy rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró egy folyamatban lévő társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita elbírálása iránti perben kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a felperes 2006 óta korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, amely után azonban nem szerzett korkedvezményt a vitatott törvényi rendelkezés folytán. Az eljáró bíróság szerint a szabályozás sérti a tulajdonhoz való jogot, amely vonatkozik a nyugdíjra mint közjogi várományra, és csak a szükségesség-arányosság sajátos kritériumrendszerében korlátozható. Az eljáró bíróság álláspontja szerint sem vitatható, hogy a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében szükséges volt a korkedvezmény kivezetése, azonban ezt az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban arányos korlátozás mellett lehet(ett volna) szabályozni. A bíróság véleménye szerint továbbá a diszkrimináció tilalmába ütközik a szabályozás, tekintve, hogy azok a munkavállalók, akik a munkahely-választás során úgy döntöttek, hogy a szervezet fokozott igénybevételével járó és az egészségre különösen ártalmas munkát választanak, alappal feltételezhették, hogy korkedvezményben részesülhetnek. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó által felhozott összefüggésben és érvek alapján a tulajdonhoz való jog és a vizsgált szabály között alkotmányos összefüggés nem mutatható ki. A jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a tekintetben, hogy biztosít-e egyáltalán a nyugdíjak meghatározása terén valamilyen kedvezményt, juttatást, és ha igen, azt az érintettek mely csoportjának, milyen mértékben és milyen formában biztosítja, így a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó szabállyal kapcsolatban az Alaptörvény sérelme nem merül fel. A diszkrimináció tilalmával kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szabályozás nem nyújt védelmet olyan személyeknek, akiket valamely szabály ugyan éppen hátrányosan érint, de mégsem diszkriminál. Az Alaptörvényben garantált diszkriminációtilalom ugyanis csupán olyan élethelyzeteket ölelhet át, amelyekben az emberek önazonosságát, identitását meghatározó lényegi tulajdonságuk miatt előítélettel, vagy társadalmi kirekesztéssel néznek szembe. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1948/2019.)
Az ügy tárgya: Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés c) pontja és 13. § (4) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (nyelvvizsga-bizonyítvány honosítása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló kormányrendelet egy rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az alapügyben megállapított tényállás szerint a felperes az Egyesült Királyságban angol nyelvből nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett, amelynek honosítását kezdeményezte az Oktatási Hivatalnál. A hivatal a kérelmet elutasította; a döntés ellen az indítványozó bírósághoz fordult. Az ügyben eljáró bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint nem állapítható meg a jogszabályból, hogy mi képezi pontosan a hatósági eljárás tárgyát: a külföldi nyelvvizsgarendszernek a hazai követelményrendszerrel való összevetése alapján a következtetések és hatósági megállapítások egyedi hatósági határozatban való rögzítése, vagy pedig az adott külföldi vizsgaközpont által kiállított nyelvvizsga-bizonyítványnak a hazai követelményrendszerrel való összevetése és a hozzá kapcsolódó következtetések és hatósági megállapítások egyedi hatósági határozatban való rögzítése. Ez pedig a normavilágosság és egyértelműség követelményének sérelmét okozza. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy egy szabályozás mindaddig nem sérti a normavilágosság elvét, amíg nem minősül a jogalkalmazó számára értelmezhetetlennek, illetőleg nem nyílik lehetőség a túlzottan általános megfogalmazás miatt szubjektív, önkényes jogalkalmazásra. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem vetheti fel a normavilágosság elvének sérelmét önmagában az, ha egy jogszabályi rendelkezés alkalmazása az egyszerű automatizmuson túlmutató jogértelmezést igényel az eljáró bíróságok, illetőleg hatóságok részéről, különösen akkor (mint jelen esetben is), ha egy adott norma több lehetséges értelmezése egyaránt összhangban áll az Alaptörvénnyel. Ilyen esetekben nem az Alkotmánybíróság, hanem az egyedi ügyben eljáró (indítványozó) bíró feladata az Alaptörvénnyel összhangban álló, lehetséges értelmezési eredmények közötti választás. Mivel a támadott szabályozás az Alkotmánybíróság megítélése szerint a normavilágossággal összefüggő alkotmányossági aggályt nem vet fel, így az Alkotmánybíróság a kormányrendelet vitatott rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére, valamint alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/414/2019.)
Az ügy tárgya: A Miskolci Járásbíróság 23.Szk.11.933/2018/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (csendháborítás, vallásgyakorlás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a csendháborítás tárgyában hozott bírósági döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozóval szemben csendháborítás jogcímén pénzbírságot szabott ki az elsőfokú hatóság, amely ellen az indítványozó kifogással élt, mert állítása szerint az a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogát sérti. A kifogást elbíráló bíróság a szabálysértési határozatot végzésével hatályában fenntartotta, ez ellen adott be az indítványozó alkotmányjogi panaszt. A bíróság a végzésében megállapította, hogy a konkrét ügyben az indítványozó szabad vallásgyakorláshoz való joga ütközött más emberek pihenéshez való jogával. A bíróság hangsúlyozta, hogy az indítványozónak joga van a szabad vallásgyakorláshoz, azonban az nem járhat mások alapvető jogainak megsértésével; tehát nem arról van szó, hogy az eljárás alá vont személyt bárki akadályozná a vallásos cselekmények megvalósításában, hanem arról, hogy tevékenységét olyan hangerővel végezze, hogy az másokat ne zavarjon. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során arra kereste a választ, hogy sérti-e az indítványozó szabad vallásgyakorlásához fűződő jogát a bírói döntés annak folytán, hogy az az indítványozó túl hangos imádkozását indokolatlan zajokozásként értékelve bírság megfizetésére kötelezte. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vallási szertartás hangos végzése (a vallási meggyőződés kinyilvánításának részeként) a vallásszabadság alapjogvédelmi köre alatt áll. Ugyanakkor az is vizsgálandó, hogy ennek a tevékenységnek a hangos gyakorlása a körülmények (a tevékenység végzésének helye, mely konkrét ügyben egy társasház, az időpontja és időtartama, a tevékenység végzésének rendszeressége, a zavarás mértéke és módja, a társadalmi szokások) miatt arányos mértékű-e. Az Alkotmánybíróság szerint a vallási meggyőződés kinyilvánítása részeként az imádkozás módjának megválasztását legitim módon korlátozhatja mások nyugalma, pihenése, ez azonban mindig egyéni mérlegelést tesz szükségessé. Az Alkotmánybíróság elismerte továbbá, hogy egyes esetekben maga a hangerő mértéke is a szakrális szertartás része lehet, azonban az ilyen ügyekben a bíróságoknak vizsgálatuk során a magyar kulturális és civilizációs szokásokat is figyelembe kell venniük. A kollízió feloldása során figyelembe veendő továbbá az is, hogy a vallási meggyőződés végső soron mennyiben sérülhet a korlátozással. Az Alkotmánybíróság vizsgálata alapján nem állapítható meg, hogy az indítvánnyal támadott bírói döntés helytelenül értékelte volna a versengő érdekek ütközését, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/894/2019.)
Az ügy tárgya: A Veszprémi Törvényszék 3.Bf.800/2018/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (becsületsértés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Veszprémi Törvényszék becsületsértés tárgyában hozott végzését. Az indítványra okot adó ügyben az indítványozó, aki az elkövetés időpontjában települési polgármester volt, a képviselő-testület egyik ülésén (amelyet a helyi televízió is közvetített) felszólalt egy új ravatalozó tervezési folyamatával kapcsolatban, és felszólalásában a sértett közösségi oldalon terjesztett álláspontját „vírusnak” nevezte. A sértett magánvádjára indult eljárásban az elsőfokú járásbíróság az indítványozót bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében, amely döntést a másodfokú bíróság is helyben hagyta. A törvényszék végzésével szemben az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert állítása szerint a döntés sérti a véleménynyilvánításhoz való szabadságát és a sajtószabadságot is. Álláspontja szerint, ha a közlés a közéleti vitához hozzájárul, akkor a közélet szereplőinek fokozott tűrési kötelezettségük van, és a szólásszabadságot előnyben kell részesíteni. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy gyakorlata egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik, továbbá a közéleti (politikai) vita helyszínén zajló, közéleti kérdésben gyakorolt véleménynyilvánítási szabadság csak egészen különleges esetekben korlátozható. Jelen ügyben egyértelmű, hogy az indítványozó nem tényállítást, hanem értékítéletet fogalmazott meg: logikusan fel sem merülhet, hogy a sértett a szó biológiai értelmében vírus lenne. A megállapított tényállás szerint az indítványozó a kifejezéssel arra utalt, hogy a sértett befolyásolta más személyek, köztük képviselők magatartását, akik így véleményüket a sértettéhez igazították. A szóban forgó kifejezés nem pusztán személyt sértő gyalázkodás, hanem a sértett (személyét kétség kívül sértő, de) magatartásának közösségi hatására vonatkozó utalás, amelyre tekintettel nem állapítható meg a közlés öncélú jellege. A fentieket összegezve az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az indítványozó értékítéletet tartalmazó közlését, az eset körülményeit figyelembe véve, az Alaptörvény különösen kiemelt védelemben részesíti, amely korlátozásának legitim célja ugyan a személyiségvédelem, de jelen esetben, mivel a közlés nem volt öncélú gyalázkodás, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása aránytalan volt. Az Alkotmánybíróság ezért a bírói döntést megsemmisítette.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1297/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.671/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1296/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.704/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1285/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.475/2019/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartás körülményei miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1024/2019.)
Az ügy tárgya: A Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.172/2017/25. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (testi sértés okozása; indokolási kötelezettség elmulasztása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/388/2019.)
Az ügy tárgya: A Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.479/2018/2. számú végzése és a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 50. § (4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/324/2019.)
Az ügy tárgya: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 9. § (11) és (12) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (visszaható hatály tilalma)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/487/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.22.646/2017/10. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz (közös tulajdon megszüntetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1055/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.III.1.310/2018/22. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (hűtlen kezelés)

• AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról (III/1550/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria 2/2019. számú büntető jogegységi határozata elleni bírói kezdeményezés (összbüntetésbe foglalás lehetősége)

• AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról (III/1597/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria 2/2019. számú Büntető Jogegységi határozata elleni bírói kezdeményezés (összbüntetésbe foglalás lehetősége)

• AB végzés eljárás megszüntetéséről (IV/169/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5008/2018/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (önkormányzati építményadó)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1137/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.011/2019/5. számú rész- és közbenső ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vállalkozói díj megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1318/2019.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 10.Pf.20.050/2019/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (energiaügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1825/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.011/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (tagdíj megfizetése, kizárólagos illetékesség)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1155/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.22.320/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (tagdíj megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/583/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.094/2017/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártalanítás)

KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság február 25-i teljes ülése

• Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának február 25-i ülése

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

EGYÉB AKTUALITÁSOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEIVEL KAPCSOLATBAN

• Az Alkotmánybíróság 2019. évi ügyforgalmi adatai
• Alaptörvény-ellenes a büntetőeljárási törvénynek az elbírálás alatt lévő, de az új szabályoknak már nem megfelelő másodfellebbezés kizárására vonatkozó átmeneti rendelkezése


Az Alkotmánybírósági Hírlevél az Alkotmánybíróság Hivatalának elektronikus tájékoztató kiadványa, mely a legutóbbi döntésekre, az újonnan indult ügyekre és a következő testületi ülések napirendjére vonatkozó aktuális hírekről ad értesítést. A hírlevelet az Alkotmánybíróság főtitkára szerkeszti. Észrevételeit, javaslatait a hirlevel@mkab.hu címre küldheti. Szintén ezen a címen vagy az alább feltüntetett linkre kattintva iratkozhat le a hírlevélről. 
A hírlevélben szereplő linkek egy része a döntések tájékoztató jellegű, nem hivatalos közzétételét tartalmazó oldalra mutat, mely a hivatalos közzétételt követően később nem érhető el. 
Az Alkotmánybíróság valamennyi korábbi döntése, az indítványok szövege és az ügyek további adatai, valamint egyéb információk az Alkotmánybíróság honlapján találhatóak. 

 alkotmanybirosag.hu
facebook.com/alkotmanybirosag
Leiratkozás a hírlevélről

Adatkezelési tájékoztató

Leave a Reply 79 megnézve, 1 alkalommal mai nap |