< Böngészés > Főoldal / EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet / Blog article: Erdoğan nem tartóztatja fel tovább a menekülteket

| Mobile | RSS

Erdoğan nem tartóztatja fel tovább a menekülteket

K EPA20200228063

SZŰCS ÁGNESTÓG2020.02.28. 00:00

Cikkünk frissül.

Megindultak menekültek csoportjai a törökországi menekülttáborokból Európa felé csütörtök éjjel, miután a török kormány „megnyitotta a kapukat Európa felé” és felfüggesztette a közúti és határellenőrzéseket – írták pénteki török lapok.

Az NTV török hírtelevízió péntek reggel arról számolt be, hogy egy körülbelül 150 fős afgán menekültcsoport tartott a Törökország és Görögország közötti pazarkulei határátkelőhöz, miután a Törökország és Bulgária közötti kapikulei átkelőhelynél nem jártak sikerrel. A Demirören török hírügynökség ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, akik Isztambulból jöttek, és a pazarkulei határátkelőhöz tartottak. A tévék beszámolói szerint a görög szárazföldi határhoz legközelebb eső Edirne térségében a becslések szerint mintegy 300 menekült gyalogolt az autópálya mentén.

A Dardanelláknál (Canakkale) sokan gumicsónakba szálltak, hogy átjussanak Leszbosz szigetére, de a Haber Türk televízió állítja: a parti őrség mintegy 400 embert feltartóztatott. Izmírnél körülbelül 160-an gyülekeztek a tengerparton. A Számosz görög szigethez relatíve közel eső aydıni menekülttáborból pedig buszokkal indultak a tengerpartra.

Menekültek csoportja sétál a Török-Görög határon Edirne városához közeli falunál a mai napon

Menekültek csoportja sétál a Török-Görög határon Edirne városához közeli falunál a mai naponFotó: Huseyin Aldemir / Reuters

A jelenleg néhány száz fős csoportok a nap folyamán nagy valószínűséggel jelentősen nőni fognak, mivel a Hürriyet napilap beszámolója szerint rengetegen indultak útnak Isztambulból taxival és minibuszokkal Edirne felé. Az újságíróknak a balkáni útvonalat említették a migránsok: Edirne, Görögország, Macedónia, Németország. 

A török média élőben közvetíti a mozgásokat. A tudósítások szerint többségében vannak a férfiak, de rengeteg nő és kisgyerek is útra kelt. A szír menekültek mellett az évek óta Törökországban élő iráni, iraki, marokkói és pakisztáni menedékkérők is a határra tartanak. Azonban fontos megjegyezni, nem tudni, hogy a hírek hatására pontosan hány török területen rostokoló menedékkérő indult útnak, mint ahogy azt sem, hogy a török határőrizet már most átengedi-e az érkezőket.

AZ BIZTOS, HOGY ÉJFÉL ÓTA A RENDŐRSÉG ÉS A HATÁRŐRSÉG FELFÜGGESZTETTE A KÖZÚTI ÉS HATÁRELLENŐRZÉSEKET.

A menekülteknek eddig nem volt szabad elhagyniuk azt a várost, ahol a hatóságok elszállásolták őket, és ezt folyamatosan ellenőrizték. Korábban olyan nem fordulhatott volna elő, hogy tömegek gyalogolhatnak háborítatlanul az autópályák mentén.

Afgán menekültek Lesbos szigetének tengerpartján, Skala Sikamias közelében 2020. február 27-én.

Afgán menekültek Lesbos szigetének tengerpartján, Skala Sikamias közelében 2020. február 27-én.Fotó: Costas Baltas

A szíriai válsággal magyarázzák a menekültpolitikai fordulatot

KAPCSOLÓDÓ

33 török katona halt meg Szíriában

33 török katona halt meg Szíriában

Ez eddig a török hadsereg legnagyobb vesztesége, a kormánypárt szerint Törökország nem tudja tovább tartóztatni a menekülteket.

A döntést a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szóvivője, Ömer Çelik jelentette be helyi idő szerint hajnali 1-kor, nem sokkal azután, hogy a szíriai Idlíb tartományban légitámadás ért egy török katonai épületet. A török kormány az Aszad-rezsimet és az orosz kormányt vádolja a támadással, amelyben a legfrissebb hírek szerint 33 török katona vesztette életét.

A gyilkos rezsim és a támogatói a lehető legnagyobb árat fogják fizetni azért, hogy hátba szúrtak minket.

– jelentette ki Çelik. Ugyan az nem világos, hogy mi a közvetlen logikai kapcsolat az Idlíb tartományban dúló harcokban egyre nagyobb katonai erővel résztvevő török hadsereget ért támadás, és a 3,7 millió – többségében szíriai – menekültet Törökországban tartó egyezmény felmondása között, de Çelik rámutatott arra a valós jelenségre, hogy december óta csaknem egymillió ember menekült el otthonából, és ez a tömeg a front és a fronttól északra húzódó, eddig lezárt török határ közé szorult. Egyedül a török hadsereg és a vele szövetséges milíciák által ellenőrzött, de hihetetlenül túlzsúfolt észak-aleppói határsávban húzhatták meg magukat.

Çelik azt mondta, hogy a Szíriában zajló támadások miatt „mozgolódás van” mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. Azt mondta, hogy Törökország már korábban bejelentette, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán.

Çelik szerint

Törökország nem tud ellenállni az új menekülthullámnak. A támadások után Törökország és Európa felé indultak a menekültek.

Ahogy arról írtunk, az orosz katonai támogatással harcoló szír rezsim az elmúlt hónapokban agresszív támadást indított a lázadók utolsó bástyájának tartott Idlíb tartomány ellen, amely az Oroszország, Törökország és Irán között 2018 szeptemberében létrejött szocsi megállapodás értelmében eredetileg deeszkalációs, azaz fokozatos leszerelési zónának minősült.

A szíria rezsim bombázását követően füst száll fel a Szíria Ildib tartományában lévő Saraqib város épületeiből 2020. feburár 27-én.

A szíria rezsim bombázását követően füst száll fel a Szíria Ildib tartományában lévő Saraqib város épületeiből 2020. feburár 27-én.Fotó: Aref Tammawi

A légitámadások következtében április óta összesen mintegy 1,7 millió szír menekült a török határ közelébe, és a török hatóságok arra számítanak, hogy hamarosan puszta tömegük miatt sem tudják őket visszatartani az országhatár átlépésétől. Erre hivatkozva jelentette ki az AKP szóvivője, hogy

a menekültpolitikánk ugyanaz, de ebben a helyzetben nem tudjuk már megtartani a menekülteket.

A szóvivő azt mondta: konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól.

A Kreml bejelentette péntek délben, hogy  Erdoğan  telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a közlemény szerint kiemelték olyan lépések szükségességét, amivel stabilizálhatják a helyzetet Szíria északnyugati részén. Megvizsgálják egy legfelsőbb szinteken tartott találkozó lehetőségét is.

Erdoğan többször is fenyegetőzött már

Reçep Tayyip Erdoğan elnök egyébként minden, az EU és Törökország viszonyát érintő konfliktusban előhúzta a fenyegetést, hogy „megnyitja a kapukat Európa felé”, és felrúgja az EU és Törökország között kötött 2016-s megállapodást. Pont a menekültekkel való állandó fenyegetés miatt érdemes kivárni, mit is tesznek valójában a török hatóságok, és milyen mértékben lazítják fel a menekültek visszatartására hozott szabályokat.

Az EU 2016 márciusában kötött megállapodást Törökországgal: az unió példátlanul nagy összeggel, 6 milliárd euróval támogatta a mintegy 4 millió, Törökországban élő szír menekült ellátását, Törökország pedig vállalta, hogy nem engedi tovább a menekülteket Európába, és visszafogadja azokat, akik valahogy mégis eljutnak Görögországba vagy Bulgáriába.

A teljes összeg sorsáról már döntöttek, több mint a felét már kifizették, de a teljes támogatást csak 2025-re utalják át. Az EU emellett az egyezség egyéb részleteit nem teljesítette: nem törölte el a török állampolgárok beutazásakor kötelező vízumot, és legfőképpen nem reformálta meg a saját menekültügyi rendszerét annak érdekében, hogyha mégis érkeznének menekültek Törökország felől, akkor ne alakuljon ki olyan válsághelyzet, mint 2015-ben.

Így az EU kifejezetten kiszolgáltatottá vált Erdoğan fenyegetéseivel szemben, miközben a török elnök kül- és belpolitikai lépései az európai döntéshozók számára igencsak megnehezítették, hogy egy újabb pénzügyi csomagról tárgyalnak. Míg tavaly sokat lehetett hallani az EU és Törökország közti egyezség megújításáról, a 2021-27-es uniós keretköltségvetési tervezetben már nyoma sem volt annak, hogy az EU pénzt különítene el erre a célra.KAPCSOLÓDÓ

Harapófogóban az EU Erdoğan offenzívája miatt

Harapófogóban az EU Erdoğan offenzívája miatt

Az Európai Unió a török elnök szíriai beavatkozásával külpolitikai csapdába került. Erdoğan menekültáradattal fenyegetőzött. Kétséges, lesznek-e szankciók.

Az Európai Bizottság a jövő héten akarja egyébként bemutatni az új menekültügyi rendszerről szóló tervezetét, de az uniós döntéshozatal lassúságát és a menekültkérdés körüli politikai vitákat ismerve újabb évekbe telhet, mire azt elfogadják.

Válságtanácskozást tart a NATO

Törökország a csapatait ért súlyos szíriai támadás miatt aktiválta a négyes cikkelyt, mely kimondja, hogy a szövetség bármely tagállama azonnali tanácskozást kérhet a szervezettől, ha területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetés éri. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár péntek délelőttre össze is hívta az Észak-atlanti Tanácsot.

sziria-torok-offenziva.png

Grafika: Aradi László / Index

A szövetség legerősebb tagjának számító Egyesült Államok képviselője, Kay Bailey Hutchison pénteken azt mondta, hogy hazája már fontolgatja, hogyan tudná megsegíteni szövetségesét. Azonban ennek a segítségnek a formájáról nem akart előzetesen semmit elárulni a török kormánymédiának, riporterek kérdésére csak annyit mondott:

Egyelőre minden opció nyitott. Az biztos, hogy nekünk nem az oroszok a szövetségeseink, hanem Törökország.

(Borítókép: Menekültek sétálnak a határkerítés mellett a görög határ mentén fekvő északnyugat-törökországi Edirne városában 2020. február 28-án. Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 82 megnézve, 1 alkalommal mai nap |