< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet, Magyar Helsinki Bizottság, White House / Blog article: Vannak, akik feloszlatnák a rendőrséget Amerikában

| Mobile | RSS

Vannak, akik feloszlatnák a rendőrséget Amerikában

000 1SE5QL
- MT -

– MT –KÖVETÉS2020.06.08. 11:04

A rasszizmus és rendőri brutalitás ellen kirobbant amerikai tüntetések egyik fő jelszavává vált a rendőrség költségvetésének radikális csökkentése, sőt, egyes aktivisták egyenesen a rendvédelmi szervek feloszlatása mellett kardoskodnak. Ezek az ötletek eddig a fősodorbeli politikában elképzelhetetlenek lettek volna, a rendvédelmi költségvetés évtizedek óta töretlenül nő. A koronavírus-járvány és a tüntetés farvizén azonban egyre több amerikai városban indulnak reformtervek, Minneapolisban pedig a rendőrség gyökeres felforgatását ígérik.

powered by Rubicon ProjectKAPCSOLÓDÓ

Öt percig térdeltek a nyakán, könyörgött az életéért

Öt percig térdeltek a nyakán, könyörgött az életéért

Egy rendőr percekig térdelt egy fekete férfi nyakán, aki hiába könyörgött azért, hogy hagyja abba, mert nem kap levegőt: George Floyd nem sokkal később halott volt. A rendőrségi jelentésben nem szerepelt a térdelés. Minneapolisban zavargás tört ki.

Az Egyesült Államokban a rendőri brutalitás és rasszizmus elleni tüntetések egyik jelszavává vált a rendőrség költségvetésének radikális megvonása, sőt a balszélen a rendőrség jelen formájában való feloszlatása is. Bár maga az ötlet évszázadok óta jelen van Amerikában, az utóbbi évtizedekben szűk libertariánus és radikális balos köröktől eltekintve nem merült fel, mint reális politikai opció. Pont ellenkezőleg: a politikai fősodorban a rendvédelmi kiadások növelése már-már megkérdőjelezhetetlen berögződéssé vált.

Miután azonban a mostani megmozdulások minden korábbinál erősebben hozták felszínre az amerikai rendőrség rasszizmusával, militarizációjával és brutalitásával szembeni, évek óta erősödő felháborodást, a fősodorbeli baloldali politikában is elkezdtek komolyabban beszélni a rendvédelemre fordított összegek csökkentéséről és a rendőrség, mint intézmény mély reformjáról, írja a New York Times és a Reuters. Los Angelesen át New Yorkig számos városban akarják megvágni a helyi erők költségvetését, gyökeresen átalakítani a kapitányságok működését, sőt

A TÜNTETÉSEK KIINDULÓPONTJÁN, MINNEAPOLISBAN A VÁROSI TANÁCS TÖBBSÉGE BEJELENTETTE, TÁMOGATJA, HOGY A JELEN FORMÁJÁBAN FELOSZLASSÁK A RENDŐRI ERŐT.

  • Miért akarják radikálisan megvágni a rendőrség költségvetését Amerikában?
  • Mit gondol erről Donald Trump elnök?
  • Mit jelentene a rendvédelem gyökeres átalakítása?

VANNAK, AKIKNEK MÁR NINCSENEK KÉRDÉSEIK,ÉS VANNAK, AKIK AZ INDEXET OLVASSÁK.TÁMOGASS TE IS!

Beindultak a bejelentések

A múlt héten számos prominens demokrata párti politikus szólalt fel a rendőri reform mellett, és jelentett be kisebb-nagyobb lépéseket a hatóságok korlátozására vonatkozóan. Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom közölte, megtiltja az állami rendőrségnek, hogy a nyakuknál fogva, fojtogatva fogjanak le embereket. Andrew Cuomo, New York állam vezetője a fojtogatás tiltása mellett a rendőrség átláthatóságának növelését, például a belső fegyelmi ügyekről szóló dokumentumok nyilvánosságra hozását ígérte. 

Los Angeles polgármestere áprilisban még a rendvédelmi kiadások növelése mellett volt, szerdán viszont bejelentette , hogy 150 millió dollárral csökkentik a helyi rendőrség 3 milliárdos költségvetését, cserébe 250 milliót költenek a fiatalok munkavállalásának támogatására, közegészségügyi programokra, valamint a diszkriminációt szenvedettek kárpótlására. 

Muriel Bowser washingtoni polgármester a Fehér Házhoz vezető 16. utcára festette fel a Black Lives Matter feliratot

Muriel Bowser washingtoni polgármester a Fehér Házhoz vezető 16. utcára festette fel a Black Lives Matter feliratotFotó: Khalid Naji-Allah Executive Offi / Reuters

A 9 milliárdos költségvetési hiánnyal küzdő New Yorkban a demokrata polgármester eredetileg egy százalékkal akarta visszafogni a büdzsét, de a városvezetés balos tagjai 5-7 százalékos, a New York-i számvevőszék ennél is nagyobb, 4 év alatt 1,1 milliárdos vágást javasol. A rendőrség helyett „szociális munkások, a közösségen belüli erőszak megfékezésében segédkezők és más szakképzett segítők” alkalmazására fordítanák a pénzt. 

Közben demokrata párti képviselők és szenátorok a törvényhozás mindkét házában lázasan dolgoznak a rendőrségek átláthatóságát és felelősségre vonhatóságát szavatoló, egyes fegyverek, eszközök, tömegoszlató taktikák korlátozását tiltó törvénytervezeteken. Nancy Pelosi, a demokrata többségű képviselőház elnöke szerint a hónap végén szavazhatnak majd a készülő jogszabályokról, bár nem világos, hogy a republikánus többségű felsőházon átmennének-e a baloldal kezdeményezései.Katonák lepték el az amerikai nagyvárosokat, de hogy jutottunk ide?

Nem kompetensek

KAPCSOLÓDÓ

A rendőrség halált nem okozó fegyverei simán okozhatnak halált

A rendőrség halált nem okozó fegyverei simán okozhatnak halált

Bár háborúban 1997 óta nem szabad könnygázt használni, a rendőrség több országban is előszeretettel veti be az állampolgárok ellen.

A reform és a pénzmegvonás támogatói szerint  az egyre jobban felfegyverzett  és egyre drákóibb rendőri fellépés nem csillapítja, sőt, akár növelheti is az erőszakot. Balos aktivisták szerint jobb és emberibb módja a bűnmegelőzésnek a szociális háló kiterjesztése, a lecsúszó közösségek felkarolása. Azt is felhozzák , hogy a rendőrség eleve sok olyan feladatot lát el, amelyben nem kompetens: a drogtúladagolásokkal, mentális zavarokkal küzdő vagy hajléktalan emberekkel kapcsolatos bejelentéseket szociális munkások vagy egészségügyi dolgozók jobban tudnák kezelni.

Évtizedek óta balos kritikák célpontja a mostani tüntetések legfőbb kiváltó oka, a rendvédelmi rendszerben megjelenő rasszizmus is. A feketék jóval nagyobb arányban szenvednek el rendőri intézkedést, nagyobb arányban ölik meg őket a rendőrök, és nagyobb az arányuk a börtönpopulációban is, mint lakosságarányukból következne. 

Erre a jobboldal régi érve, hogy azért ül több fekete börtönben, mert körükben nagyobb a bűnelkövetők száma. Szociológusok szerint ezzel szemben a különbségeket többek között az magyarázza, mint hogy a feketék körében jóval nagyobb a szegénység, a rendőrök diszkriminatívan lépnek fel velük szemben, sokkal többet vegzálják a kisebbségeket, valamint az igazságszolgáltatás is sokkal szigorúbban jár el a feketékkel, mint az azonos bűncselekményt elkövető fehérekkel szemben. A droghasználat például hiába nagyjából azonos a fehérek és a feketék körében, közel háromszor annyi feketét tartóztatnak le drogügyben, mint fehért. 

RÉGI BÍRÁLATOK TÁRGYA A RENDŐRSÉG MILITARIZÁCIÓJA IS,

azaz hogy az amerikai kapitányságokat az afganisztáni és iraki kivonulás során hátramaradt katonai fegyverekkel és eszközökkel szerelik fel. Ezt a gyakorlatot Barack Obama előző elnök berekesztette, de Donald Trump újrakezdte 2017-ben. Csak idén január és március között harminc páncélozott járművet, katonai teherautókat kaptak a hadseregtől a rendőrök.

Páncélozott rendőrségi járművek vonulnak a George Floyd halála miatt kezdődött tüntetések miatt a Washington állambeli Bellevue-ben 2020. május 31-én

Páncélozott rendőrségi járművek vonulnak a George Floyd halála miatt kezdődött tüntetések miatt a Washington állambeli Bellevue-ben 2020. május 31-énFotó: David Ryder

Vannak, akik eltörölnék

A szemléletváltást annak támogatói szerint a koronavírus-járvány is indokolja, emiatt ugyanis jelentősen csökkent a városok bevétele, közben nagyon megnőtt az egészségügyi és szociális kiadások igénye. Két balos egyenlőtlenségkutató számításai szerint a rendvédelmi költés a nemzeti jövedelem arányában az 1970-es évek óta kétszeresére nőtt, miközben a pénzbeli szociális juttatások stagnáltak Amerikában. KAPCSOLÓDÓ

Feloszlatja a rendőrséget a minneapolisi önkormányzat

Feloszlatja a rendőrséget a minneapolisi önkormányzat

Újjá akarják szervezni a rendvédelmet. Vannak, akik szerint a feloszlatás “recept a katasztrófára”.

A legradikálisabb reformokat Minneapolisban pedzegtik, ahol egy rendőri intézkedés során  megfojtottak egy fekete férfit, George Floydot, ami a mostani tüntetések kirobbanásához vezetett. A fojtogatást pénteken itt is betiltották, de a helyi politikusok ennél messzebbre terveznek menni: a várost irányító, tizenhárom fős tanács elnöke és nyolc további tagja a rendőrség feloszlatását és gyökeres átalakítását ígérte.

„SZÉT FOGJUK SZEDNI A MINNEAPOLISI RENDŐRKAPITÁNYSÁGOT. ÉS HA VÉGEZTÜNK VELE, NEM FOGJUK CSAK ÚGY ÚJRA ÖSSZERAGASZTANI. ALAPJAIBAN ÚJRA KELL GONDOLNI, HOGY HOGYAN ÁLLUNK A KÖZBIZTONSÁGHOZ”

–  írta a tanács egyik tagja.

A városban balos aktivisták a rendőrök brutalitására hivatkozva évek óta követelik a kapitányság feloszlatását, azzal érvelnek, hogy a helyi rendőrség 1867-es megalapítása óta szisztematikusan vegzálja és elnyomja a szegényeket és feketéket. A fekete aktivisták szerint a korábbi reformok, például a békésebb rendőri eszközök alkalmazását, deeszkalációs praktikák elsajátítását és a diszkriminatív beidegződések, így a kisebbségek vegzálásának feladását célzó tréningeknek nem volt hatásuk. George Floyd halála óta a helyi oktatási rendszer és számos szervezet és cég is felbontotta szerződését a rendőrséggel.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, az nem teljesen világos. Az egyik modell, amely felmerült, az oregoni Eugene-ben 1989 óta működő, a mentális egészségügyi veszélyhelyzetek kezelésére létrehozott program. Az évi 2 millió dolláros  költségű, Cahoots néven futó program tavaly 24 ezer segélyhívást kezelt, az összes segélyhívás ötödét. Azt a tanácstagok is elismerik, hogy a rendőrség megszüntetése nem történhet az egyik napról a másikra. 

Minneapolisi rendőr fúj le paprikasprével egy tüntetőt 2020. május 31-én

Minneapolisi rendőr fúj le paprikasprével egy tüntetőt 2020. május 31-énFotó: Kerem Yucel

Nem világos, mi lesz

A zöldövezeti fehér lakosság képviselői bár nem tagadják a rendőri brutalitást, a rendőrség feloszlatásával nem tudnak mit kezdeni.

Mit jelent ez egyáltalán? Ki fogja fenntartani a közrendet? El sem tudom képzelni, mi a válasz erre

– fogalmazott egy gazdagabb városrész helyi tanácsának elnöke a New York Timesnak. A dolgot a polgármester sem támogatja, bár elvben pártolta a mérsékeltebb reformokat.

AZ IDÉZETT LOS ANGELES-I ÉS NEW YORK-I REFORMTERVEK ENNÉL JÓVAL VISSZAFOGOTTABBAK, ÉS MÁS IDEOLÓGIAI HÁTTÉRBŐL TÁPLÁLKOZNAK.

Eszerint a probléma forrása, hogy az 1990-es években, különösen az egyébként demokrata párti Bill Clinton balról sokat támadott büntetőjogi szigorításai után megugrott a rendvédelemre fordított pénz; Atlantában és Orlandóban például megközelíti a városi költségvetés 30 százalékát, Chicagóban 40 százalékát. Minneapolisszal szemben a két nagyvárosban nem a rendőrség gyökeres átalakításáról vagy feloszlatásáról van szó, hanem az utóbbi két-három évtized berögződéseinek újragondolásáról.

Szakértők és exrendőrök szerint számos célzott intézkedést lehetne hozni, amelyek jelentősen javítanák a rendvédelem hatékonyságát a rendőrség szétverése nélkül is.

  • Az egyik, sok helyen előkerült terv, hogy eltöröljék azt a jogelvet, amely erősen korlátozza a közszolgák személyes felelősségét az általuk elkövetett visszaélések esetén (qualified immunity), és ezzel akadályozza a rendőrök felelősségre vonását.
  • Szintén probléma, hogy a legtöbb államban a rendőri erő alkalmazására vonatkozó szabályok elavultak, a rendőrökkel szemben lazák, az áldozatokra nézve drákóiak, ezekre vonatkozóan is vannak reformtervek.
  • A rendvédelmi rendszer eleve túl tagolt (18 ezer kapitányság működik Amerikában), a rendőrképzést szabályozó elvek sem haladtak a korral (a kiképzés döntő része a fegyverhasználat).
  • Sok helyen kifejezett elvárás a rendőrökkel szemben a büntetések behajtása (ez pedig általában a feketéken csattan), a kapitányságok pedig hajlamosak titkolózni és eltussolni az ügyeket.

Abban pedig a technokraták is egyetértenek az aktivistákkal, hogy az amerikai állam egy sor olyan társadalmi problémát büntetőjogi úton akar megoldani, amelyek esetében a rendőri fellépés nem hatékony. Ezeken a dolgokon törvénymódosításokkal és intézményi reformokkal segíteni lehetne, állítják a mérsékelt reform pártolói.

Bob Kroll, a minneapolisi rendőrszakszervezet vezetőjének leváltását követelő plakát Minneapolis egyik utcáján 2020. június 5-én

Bob Kroll, a minneapolisi rendőrszakszervezet vezetőjének leváltását követelő plakát Minneapolis egyik utcáján 2020. június 5-énFotó: Stephen Maturen / Getty Images Hungary

Nem lesz könnyű eladni

KAPCSOLÓDÓ

Nincs csendes többség Trump mögött

Nincs csendes többség Trump mögött

Az elnökválasztás még mindig nagyon messze van, de a jelen állás szerint a tüntetések nem segítik, hanem gyengítik az elnököt, és a rendpárti retorika és keménykedés sem kedvez Donald Trumpnak.

Ugyanakkor felmérések szerint bár a tüntetések felkorbácsolták a rendőrséggel szembeni indulatokat, és az amerikaiak többsége elismeri, hogy komoly problémát jelent a hatóságok rasszizmusa és a rendőri erőszak, a többség a múlt hét elején sok helyen gyújtogatásba, fosztogatásba torkolló megmozdulásokkal szembeni rendőri fellépést is támogatja. Egy közvélemény-kutatás alapján az emberek 45 százaléka a tüntetőket vádolja az erőszakkal, és csak 35 százalékuk szerint nagyobb a sok esetben brutálisan fellépő rendőrök felelőssége.

A mostani tüntetések előtt készült felmérések szerint bár a feketék, és különösen a fekete fiatalok bizalma valóban kiemelkedően alacsony a rendőrséggel szemben, mindez nem igaz a teljes társadalomra: az amerikaiak több mint háromnegyede megbízik a rendőrökben, a baloldali fehérek körében is 71 százalék volt ez az arány. Lori Lightfoot, a kiemelkedő gyilkossági rátával rendelkező Chicago fekete, női, demokrata polgármestere pénteken kijelentette, választói nem a rendvédelmi kiadások csökkentését, hanem növelését várják. 

Egyes minneapolisi tanácstagok és aktivisták szerint a városban az utóbbi hetekben merőben megváltozott az emberek hozzáállása. Mások azt is felhozzák, hogy hiába bíznak a rendőrökben, más felmérések szerint az amerikaiak döntő többsége támogatja az átláthatóság növelését. A reformhévvel szemben óvatosabb kommentárok azonban azt is megjegyzik, hogyKAPCSOLÓDÓ

Mi kell ahhoz, hogy Amerikában máshogy nézzenek a fegyverekre?

Mi kell ahhoz, hogy Amerikában máshogy nézzenek a fegyverekre?

Úgy tűnik, a republikánusok is nyitottak rá, hogy betiltsák az egész arzenált felhalmozó tömeggyilkos fegyvereihez használt átalakítót, amivel ekkora vérengzésre volt képes. De már megkezdődött a pingpongozás, és a vita így is csak a részletekről megy.

EGYÁLTALÁN REÁLIS-E AKÁR EURÓPAI PÉLDÁKAT ALKALMAZNI EGY OLYAN ORSZÁGBAN, AHOL MINDEN LAKOSRA JUT EGY LŐFEGYVER.

Mások azt is kiemelik, hogy a rendőrség költségvetése bár egyes városokban valóban rendkívül magas, az állami és önkormányzati költségvetésekben 2017-ben csupán 6 százalékot tett ki a rendőrségek és börtönök fenntartása, míg a jóléti programok 22, a közoktatás 21, a felsőoktatás és az egészségügy 10-10 százalékot, azaz nem feltétlenül állja meg a helyét a rendőri ráfordításokat túlzó narratíva. 

Beleszól a nagypolitika

A kérdés mindenesetre a 2020-as választáson is téma lehet. Donald Trump elnök az utóbbi bő egy hétben pont azzal kampányolt, hogy a szélsőbal rátámadt Amerikára, és a közrend helyreállítása kemény hatósági fellépést kíván. Twitterén azt írta, „a radikális baloldali demokraták új szlogenje a rendőrség pénzének elvonása. Emlékezzenek erre, hogy ha nem akarnak bűnözést, különösen nem családjukkal szemben.”

Az elnök vádjaitól függetlenül a balos aktivisták és a Demokrata Párt vezetése között is jelentős nézetkülönbségek vannak: Joe Biden demokrata elnökjelölt például korábban azt ígérte, 300 millió dollárral növeli a rendvédelmi költségvetést, bár a kapitányságok etnikai sokszínűségéhez kötötte a pénzosztást. Biden szombaton megjelent véleménycikkében ennél jóval nyitottabb a reformra, de a balszárny jelszavainál földhöz ragadtabb dolgokat ígért: egy, a rendőrség munkáját felügyelő országos bizottság létrehozását, a rendőri képzés javítását, deeszkalációs tréningeket, „valódi közösségi” rendőrséget, az erőalkalmazás szabályainak lefektetését, átláthatóságot, a militarizáció feladását.

Joe Biden elnökjelölt látogat el a George Floyd halála miatt tartott előző napi tüntetés helyszínére a Delaware államban lévő Wilmingtonban 2020. május 31-én

Joe Biden elnökjelölt látogat el a George Floyd halála miatt tartott előző napi tüntetés helyszínére a Delaware államban lévő Wilmingtonban 2020. május 31-énFotó: Handout / Reuters

A nagypolitika és a közvélemény mellett a reformereknek egy további akadállyal is meg kell küzdeniük. A New York Times összefoglalója szerint a rendőrszakszervezetek országszerte próbálják kollektív fellépésükkel, jogi úton vagy politikai nyomásgyakorlással akadályozni a változásokat, esetenként még a szövetségi szintű szabályok betartatásának is ellentartanak. A visszatérő panaszaik között van, hogy a balos reformtervek erőszaknak teszik ki, veszélybe sodorják a rendőröket, valamint hogy a szakértők íróasztalán készült tervek nem működnek a valóságban. Egy felmérés szerint szerint

A RENDŐRÖK 84 SZÁZALÉKA TRUMP-SZAVAZÓ, EGY MÁSIK ADATSOR SZERINT KÉTHARMADUK NEM TARTJA PROBLÉMÁSNAK A FEKETÉK ELLENI FELLÉPÉSÜKET

Az elmúlt hetek túlkapásai miatt indult vizsgálatokat is élesen ellenezték: Bob Kroll, Minneapolis rendőri szakszervezetének elnöke terroristának nevezte a George Floyd halála miatt tüntetőket, tavaly egy kampányrendezvényen Donald Trumppal is lepacsizott. Buffalóban egy rohamrendőri csoport összes tagja kilépett az egységből, amikor felelősségre akarták vonni két társukat egy idős ember fellökése miatt. A New York-i rendőrszakszervezetek is bírálták az átláthatóság növelését célzó terveket, Philadelphiában pedig azzal fenyegettek, hogy testületileg beteget jelentenek, miután eljárás indult egy társuk ellen tüntetők bántalmazása miatt. 

A rendőrszakszervezetek Amerika-szerte rendkívül erősek, egyesek szerint a szakszervezeti vezetők nagyobb hatalommal és befolyással bírnak, mint a rendőrfőnökök vagy akár a rendőrséget felügyelő politikusok. Egyes ellenfeleik szerint a szakszervezetek úgy viselkednek, mint a védelmi pénzt szedő bűnözők; a megengedőbb álláspont szerint csupán az állásuk védelmének egy erőteljes formájáról van szó. Kérdés ugyanakkor, hogy hogyan lehet sikeres a reform, ha annak alanyai egyáltalán nem hisznek benne.

(Borítókép: Rendőrök gumilövedékes fegyverekkel figyelik a tüntetőket a 3. számú rendőrkapitányságának épületének tetején Minneapolisban 2020. május 27-én. Fotó: Kerem Yucel / AFP)

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 147 megnézve, 2 alkalommal mai nap |