| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/478/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV:21.716/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyiségi jog megsértése, sérelemdíj)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria személyiségi jog megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsértésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványra okot adó ügyben egy hírportál cikket közölt arról, hogy a későbbi indítványozó, aki a cikk megjelenésekor egy rászoruló gyermekek üdültetését elősegítő alapítvány főtitkára volt, egy luxusvillából járt be dolgozni, amelyről a cikk fotókat és videókat is közölt. Az indítványozó a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának megsértésére hivatkozással bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a cikk valótlanul azt a látszatot keltette, hogy az indítványozó az alapítvány költségén, rászoruló gyermekek üdültetésére fordítandó pénzből bérel maga és a családja számára luxusnyaralót. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, amely döntést a másodfokú bíróság helybenhagyott, a Kúria pedig hatályában fenntartott; az indítványozó ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a perben szereplő ingatlan a kérdéses időpontban a családi élet színtere volt, és az újságíró a kerítésre felállva bekiabált, magatartása provokatív, a családtagok ellen irányuló, zaklató jellegű volt, amely ellentétes az otthon védelmére vonatkozó alkotmányos alapelvvel. Az indítványozó állítása szerint a bírósági ítéletek sértették a magán-, és családi élethez való jogát, személyiségi jogainak sértése nem tekinthető szükségesnek és arányosnak a közügyek vitatásához való jog érvényesülése érdekében. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria helyesen értékelte, hogy az indítványozó feladatköre és a cikk témája között szoros összefüggés van, a cikk továbbá közéleti kérdés megvitatásához járul hozzá, amely így a véleménynyilvánítási szabadság fokozottabb védelmét élvezi. Az alapjog sérelme csak akkor állapítható meg, ha az otthon sérelme legalább közvetetten a magánélethez való jog megsértését eredményezi, de ilyen sérelem jelen ügyben nem állapítható meg, egyrészt mert a közölt felvételek nem ábrázoltak sem magánszemélyt, sem személyes használati tárgyat, azaz nem ábrázolnak olyat, ami a magánélettel kapcsolatba hozható, másrészt pedig a bérlemény tulajdonosa már korábban hozzáférhetővé tette az ingatlan címét és az arról készült képeket. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát a bíróságok helyesen ismerték fel a versengő alapjogokat, és nem állítható az sem, hogy önkényes mérlegeléssel jutottak volna arra a következtetésre, hogy a közszereplőről szóló, közügyek megvitatásához kapcsolódó cikk nem sértette az indítványozó hivatkozott alapjogait, erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
• AB határozat jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről (IV/12/2018.)
Az ügy tárgya: A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (bírság aláírásgyűjtő ívek visszaadásának elmulasztása miatt)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény egy rendelkezésének szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményeként az indítványozó népszavazásra javasolt kérdését a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette. Az indítványozó az aláírásgyűjtést követően a választási irodától átvett ívekből 165 darabbal kevesebbet adott vissza, így a törvényi rendelkezésnek megfelelően őt 165 ezer forint bírság megfizetésére kötelezték. Az indítványozó szerint a közvetlen hatalomgyakorlás (népszavazás) jogát lehetővé tevő alaptörvényi cikket azért sérti a támadott törvényi rendelkezésben előírt aláírásgyűjtő ívek határidőben történő leadása esetén automatikusan kiszabásra kerülő bírság, mert ez a szankció szükségtelen és aránytalan, elriasztja a magánszemélyeket a népszavazások kezdeményezésétől, miközben az aláírásgyűjtő ívek leadásának semminemű szerepe nincs a népszavazási kezdeményezés tisztaságának és törvényességének biztosításában. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bírság intézménye a népszavazáshoz való jog aránytalan korlátozását valósította meg. A szervezőt fenyegető, csak az átvett aláírásgyűjtő ívek száma alapján becsülhető mértékű, és országos népszavazások esetében akár tízmillió forintos nagyságrendű bírság az országos népszavazás szervezőjét ugyanis még azokban az esetekben is kimentést nem engedő módon fenyegeti, ha az aláírásgyűjtő ívek leadásának elmaradása a közreműködő személy magatartására, illetőleg a szervezőtől teljes mértékben független, elháríthatatlan külső körülményre vezethető vissza. Ilyen (aláírásgyűjtő ívenként nézve) látszólag alacsony, ám összességében irreálisan magas mértékű bírsággal való fenyegetettség nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a választópolgárokat elriassza attól, hogy gyakorolják az Alaptörvény által is elismert népszavazáshoz való jogukat. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott törvényi szövegrészt pro futuro megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról (III/640/2020.)
Az ügy tárgya: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (9) bekezdés és 197. § (10) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (közbeszerzés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján alkotmányos követelményként állapította meg, hogy 2019. január 1-jét megelőzően a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére vonatkozó, a jogsértés tudomására jutásától számított hatvan napos határidő elteltét követően a tudomásra jutás kezdőnapja utóbb nem köthető az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítésének, illetve a hatósági ellenőrzés befejezésének napjához. Az Alkotmánybíróság a közbeszerzésekről szóló törvény azon szabályozásával kapcsolatban, amely szerint a szerződés-ellenőrzési eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezési határidejére vonatkozó időpontok számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítését kell tekinteni, megállapítja, hogy a benne rögzített törvényi vélelem a bírósági eljárásokban megdönthető jellegűnek minősül. Az indítvány szerint a 2019. január 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvényt módosító törvény vonatkozó rendelkezése a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát sértő állapotot idézett elő a közbeszerzési eljárás jogorvoslati rendszerében. A hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni rendelte ugyanis azt a rendelkezést, miszerint a szerződés-ellenőrzési eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezési határidejére vonatkozó időpontok számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítését kell tekinteni, olyan esetekben is, amelyekben a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére biztosított jogvesztő szubjektív határidő már eltelt. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy az ad malam partem visszaható hatályú jogalkotás tilalmával ez nem áll ellentétben, ezért a bírói kezdeményezést elutasította. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alkotmányos követelményt állapított meg annak érdekében, hogy a támadott rendelkezések együttalkalmazása az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkalmazói értelmezést eredményezzen. Ennek értelmében az új, a jogsértésről történő tudomásra jutást másként szabályozó rendelkezés nem eredményezheti a hatályba lépést megelőzően eredménytelenül eltelt, hatvan napos szubjektív határidő újranyitását, valamint megdönthető törvényi vélelmet jelent.
• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1912/2019.)
Az ügy tárgya: A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 164. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (bizonyíték beszerzése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló törvény egy rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az eljárás alapját képző büntetőügy terheltjét az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében. A másodfokon eljáró bíróság a bírósági bizonyításra vonatkozó szabályok alaptörvény-ellenességét állítva az eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. A bíróság kifejtette, hogy kérdéses, hogy a vonatkozó szabályozás melyik rendelkezéseit kell alkalmazni, azokat, amelyek szerint a bizonyítási eszközök beszerzése, beszerzésének indítványozása a vádló feladata, vagy azt, amely szerint a bíróság indítvány hiányában bizonyítékok beszerzésére nem köteles. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vitatott rendelkezések a főszabály és a kivétel szabály viszonyrendszerében értelmezhetők. Főszabály, hogy a büntetőeljárásban a vádló bizonyítási kötelezettsége az elsődleges és a bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be. Ugyanakkor kivételesen, a valósághű tényállás megállapítása érdekében, és az eljárási alapelvek érvényesítése mellett a bíróság indítvány hiányában is intézkedhet bizonyíték beszerzése iránt. A bíróság indítvány hiányában is határozhat bizonyíték beszerzéséről és megvizsgálásáról, a hivatalbóli bizonyítás lehetőségével azonban csak a valósághű tényállás megállapítása érdekében és a büntetőeljárás alapelveiből, továbbá az Alaptörvény rendelkezéseiből fakadó követelményekkel összhangban élhet, az eljárási feladatok megoszlásának tiszteletben tartása és a pártatlanság fenntartása mellett. Mivel az Alkotmánybíróság szerint a vizsgált jogszabályi rendelkezéseket érintően feltárt belső ellentmondás jogértelmezéssel feloldható, a bírói indítványt elutasította.

• AB határozat mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapításáról (IV/1684/2017.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 8.Mpkf.50.040/2017/3. számú végzése, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 38. § (1) bekezdés b) pontja elleni alkotmányjogi panasz (polgármester méltatlanságának kimondása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján olyan jelölt is választható, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése értelmében a tisztséget megválasztása esetén nem töltheti be. Az indítványozót polgármesteri tisztségének fennállása alatt jogerősen elítélték, felfüggesztett szabadságvesztéssel büntették, és emiatt polgármesteri megbízatásáról lemondott. Az ezt követően tartott időközi választásokon újra polgármesterré választották, de az illetékes kormányhivatal eljárást kezdeményezett méltatlanságának kimondása iránt. és ezt az eljáró bíróságok meg is állapították, ami viszont a megbízatás betöltésének akadálya. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti kollízió a passzív választójog sérelmével jár. A jogalkotónak nem kötelessége passzív választójogot biztosítani annak a jelöltnek, aki egyébként felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, de ha ezt biztosítja, akkor nem lehet a tisztségre eleve méltatlan. A konkrét esetben ezért a jogalkotó vagy a passzív választójog korlátozását szűkítheti tovább, és kiterjesztheti azokra a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt álló személyekre, akik a helyi önkormányzati választáson a választás útján elnyert tisztség betöltésére egyébként a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján méltatlanok. Vagy dönthet úgy is, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény méltatlanságra vonatkozó szabályait igazítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéséhez. Az Alkotmánybíróság szerint a helyi önkormányzatokról szóló törvény méltatlansági szabályozásának lényeges tartalma hiányos, ezért kötelezte az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2020. december 31-ig tegyen eleget.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/546/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.062/2016/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügyben hozott határozat, visszaható hatály tilalma)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria adóügyben hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az adóhatóság áfa-bevallások utólagos ellenőrzését végezte az indítványozó gazdasági társaságnál, és határozatában adókülönbözetet, adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. Az indítványozó felperes kereste nyomán indult peres eljárásban az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezte az adóhatóságot, a Kúria azonban a támadott ítéletével hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti a jogbiztonság elvéből eredő visszaható hatály tilalmát, mert az Európai Unió Bíróságának olyan ítéletére alapítja a döntését, mely későbbi, mint az ellenőrzéssel érintett időszak. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy amikor az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében az uniós jog valamely szabályát értelmezi, a norma azon jelentését tárja fel, ahogyan az adott normát mindig is értelmezni kellett volna. Jelen esetben az Európai Bíróság nem korlátozta az ítéletének időbeli hatályát, melyből következően, figyelemmel az ügyben alkalmazott jogi norma változatlanságára és az Európai Bíróság jogértelmezésének ex tunc természetére, a Kúria döntése az indítványozó által állított okból nyilvánvalóan nem ellentétes a jogállamiság elvével. Az Alkotmánybíróság az indítványozó azon érvével összefüggésben, miszerint a Kúriának értékelnie kellett volna, hogy a jogszabály értelmezésének jelentős mértékű utólagos megváltozása sérti a jogbiztonság követelményét, kiemeli, hogy ha az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében értelmezi az uniós jog valamely szabályát, illetőleg állást foglal egy meghatározott tartalmú nemzeti jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetetlensége kérdésében, az Európai Bíróság döntésének elvi tartalmát a tagállami bíróság az uniós jogból fakadó kötelezettségének eleget téve követni köteles. Az Alkotmánybíróság tehát nem állapította meg a kúriai ítélet alaptörvény-ellenességét, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1905/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 29.Bpkf.10017/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék összbüntetésbe foglalás tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó összbüntetésbe foglalás iránti kérelmét az eljáró bíróságok elutasították, mivel az egyik ítélet az új büntető törvénykönyv hatályba lépését követően emelkedett jogerőre. Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróságok tartalmilag a hatályos büntető törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvény már megsemmisített egyik rendelkezésének megfelelően jártak el, amely eljárás az alkotmánybírósági gyakorlattal ellentétes, mivel a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközik. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy annak ellenére, hogy a bíróságok nem a jogbiztonságból és a visszaható hatály tilalmából fakadó követelmények alapján állapították meg az alapítéletek összbüntetésbe foglalására irányadó szabályokat, következtetésük a konkrét ügyben mégsem eredményezett alapjogi sérelmet. Ahogyan arra ugyanis az elsőfokú bíróság a végzésében utalt, az indítványozó összbüntetési indítványában foglalt kérelem a korábban hatályos büntető törvénykönyv rendelkezéseinek az alkalmazásával sem lett volna teljesíthető, az alapján ugyanis az összbüntetéssel érintett ítéletek közül a legkorábbi ítélet jogerőre emelkedését megelőzően elkövetett bűncselekményeket tartalmazó ítéletek lettek volna összbüntetésbe foglalhatók. A bírósági jogértelmezés és jogalkalmazás tehát a konkrét esetben nem eredményezte az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét, ezért az Alkotmánybíróság a támadott végzés megsemmisítését nem tartotta indokoltnak, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/921/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 10.Kpkf.670.087/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (teljesítési bírság)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék, valamint a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság teljesítési bírság tárgyában hozott végzéseit. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárásban hozott határozatával a perbeli felperes elismerés iránti kérelmét elutasította, és megállapította, hogy a felperes vonatkozásában a visszaküldés tilalma nem áll fenn. A felperes keresete nyomán az eljáró bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban meghozott határozat ellen a felperes közigazgatási pert indított, amelynek során a bíróság a folyamatban lévő előzetes döntéshozatal elbírálásáig az eljárását felfüggesztette. Ezzel párhuzamosan a felperes a bíróság új eljárásra kötelező ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló közigazgatási bírósági eljárást kezdeményezett, ahol az eljáró elsőfokú bíróság az indítványozót egymillió forint teljesítési bírsággal sújtotta. Az indítványozó álláspontja szerint a teljesítési bírságot kiszabó bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, mivel a teljesítés kikényszerítése iránti kérelem a tárgybeli ügyben nem lett volna befogadható, tekintettel arra, hogy a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás miatti felfüggesztés okán az alapügyben még nem született anyagi szempontból jogerős döntés. Az Alkotmánybíróság határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy maga a közigazgatási per az, ami a jogorvoslathoz való jog érvényesülését szolgálja a közigazgatás tevékenységével szemben, vagyis jelen esetben a folyamatban lévő közigazgatási per befejezéséig a közigazgatási jogvitát nem lehetett volna lezártnak tekinteni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági döntések a jogerő tiszteletben tartásának követelményével összefüggésben megsértették az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a teljesítési bírság kiszabásának előfeltétele egy anyagi jogerővel rendelkező, lezárt alapügy. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott végzések alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1292/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.V.30.045/2019/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bankgarancia, Líbia, embargó)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bankgarancia tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a líbiai székhelyű megrendelő és a későbbi indítványozó vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre, amelyben az előleg visszafizetésére bankgarancia, majd viszontgarancia került kibocsátásra. Az indítványozó a viszontgaranciát lehívta, azonban a teljesítést megtagadták arra hivatkozva, hogy a megrendelő mint végső kedvezményezett embargó hatálya alatt volt, így számára tiltott volt a kifizetés teljesítése. A viszontgaranciát nyújtó hitelintézet pert indított az indítványozó ellen, amelyben az elsőfokú bíróság a keresetének helyt adott, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította; a Kúria a támadott ítéletében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria tévesen úgy értelmezte az uniós jogot, hogy azzal megfosztotta az indítványozót a tulajdonától; a Kúria jogértelmezése figyelmen kívül hagyta a kisajátításra vonatkozó alaptörvényi korlátokat, ezért sértette az indítványozó Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy egyetért a Kúria azon megállapításával, hogy a vizsgált jogviszony kötelmi jogi jellemzőkkel bír, és nem minősül megszerzett tulajdonnak, nem rendelkezik az alkotmánybírósági gyakorlat alapján sem olyan közjogi, sem olyan tulajdonjogi várományi jellemzőkkel, amelyek az alkotmányos tulajdonvédelem körébe sorolhatóak. Az Alkotmánybíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben támadott bírói döntés tartalma és a tulajdonhoz való alapjog alkotmányos védelmi köre között nem volt érdemi összefüggés, ezért az az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1385/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 48.Pf.640.384/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (hitelszerződés felmondása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék hitelszerződés felmondása tárgyában hozott ítéletét. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2008-ban devizaalapú hitelszerződést kötött egy személygépkocsi vásárlására. 2014-ben a hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, amelynek következtében a teljes, még fennálló tartozás azonnali hatállyal esedékessé vált, amelyet az indítványozó felszólítás ellenére sem fizetett meg. A hitelintézet keresete alapján indult perben a bíróság a tőke és kamatai megfizetésére kötelezte az indítványozót, amely döntést a másodfokon eljáró bíróság is helybenhagyta. Az indítványozó a bírósági eljárásban és az alkotmányjogi panaszában is arra hivatkozott, hogy a vonatkozó és hivatkozott törvényi rendelkezések következtében a szerződés felmondásakor a hitelintézet felé nem állt fenn hátralékos tartozása, hanem éppenhogy túlfizetésben volt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben választ kívánó lényeges kérdésekre az ítéletek indokolása nem adott érdemi választ, és a hitelszerződés felmondásának a jogszerűségét sem indokolta meg érdemben. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt ítéletek sértik az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, így a támadott ítéletet megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2051/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.22.590/2017/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bíró kirendelése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bíró kirendelése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó vagyoni, illetve nem vagyoni kár megfizetése iránti perben felperesként vett részt, keresetét azonban az első-, és a másodfokú bíróság is elutasította. A Kúria felülvizsgálati eljárásában alapvetően az indítványozó felülvizsgálati kérelmében előadott (döntően az ügy első- és másodfokú elbírálása során az alapelvi, eljárási szabályok megsértésére vonatkozó) kifogásait megalapozatlannak ítélte meg. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában (a felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal egyező tartalommal) elsősorban a tisztességes bírósági eljárásból fakadó törvényes, független és pártatlan bírósághoz való jog sérelmét állította. Indítványában többek között arra hivatkozott, hogy mivel a Fővárosi Törvényszéken ügyének elbírálása idején nem volt szabályozva az ügyelosztási rend, az ügyében összesen négy bíró járt el; az első fokon végül ítéletet hozó kirendelt bíró az alacsonyabb bíróságon tárgyalt; a másodfokon eljáró tanács tagjait pedig a Debreceni Ítélőtábláról rendelték ki, és az eljárást Debrecenben folytatták, így álláspontja szerint nem a bírók kirendelésére került sor, hanem ügyének áthelyezésére. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott kúriai, és az abban felülvizsgált jogerős ítélet indokolása az egyedi ügy körülményeinek és az irányadó jogszabályoknak megfelelően megjelölte azokat az indokokat, érveket, szempontokat és tényeket, amelyek megalapozták az indítványozó által sérelmezett ítéletet, reagálva egyúttal az indítványozó által felhozott észrevételekre is. A támadott döntés indokolásában az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem tárható fel olyan hiányosság vagy hiba, amely az indokolt bírói döntéshez való jogot sértené; az indítványozó ez irányú kifogásai valójában inkább a támadott bírósági döntések, és azok keretében megállapított és értékelt tények, bizonyítékok és következtetések Alkotmánybíróság által történő újraértékelését kívánták elérni, erre nézve azonban az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról (III/543/2020.)
Az ügy tárgya: A büntetőeljárásról szóló 2017. év XC. törvény 639. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (perújítási indítvány, távollevő terhelt)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapította, hogy a védő a távollevő és az eljárás alatt külföldön tartózkodó terhelttel szemben lefolytatott eljárást követő perújítási indítványát attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amely napon a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. A határozat alapjául szolgáló bírói kezdeményezésben az indítványozó bíró álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesítését kizárja a büntetőeljárásról szóló törvény azon szabályozása, amely szerint a perújítási indítvány benyújtására a távollevő terhelt ellen lefolytatott büntetőeljárást követően mind a terhelt, mind a védője számára az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónap áll a rendelkezésre. Az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályi rendelkezést érintően megállapította, hogy a törvény normaszöveg-javaslatához fűzött indokolása szerint a védő vonatkozásában az adott perújítási okra alapított perújítási indítvány észszerűtlenül rövid határidőhöz kötöttsége megszüntethető, ugyanakkor a jogalkotó ezt a garanciát nem érvényesítette következetesen. A jogalkotó ezt észlelte, és módosította a kifogásolt jogszabályi rendelkezést, így az értelmezési bizonytalanság 2021. január 1-jétől már nem áll fenn. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor a 2021. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban is szükséges és indokolt annak biztosítása, hogy a védő vonatkozásában az adott perújítási okra alapított perújítási indítvány észszerűtlenül rövid határidőhöz kötöttsége ne érvényesüljön, ezért alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a hivatkozott esetekben a védőnek is a terhelt tudomásszerzésétől számított egy hónap áll a rendelkezésére a perújítási indítvány benyújtására.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1943/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf.43.579/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felszámolás; hitelezői igény kielégítése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (II/887/2020.)
Az ügy tárgya: A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése elleni utólagos normakontroll indítvány (a Munka Törvénykönyvétől való eltérés lehetősége veszélyhelyzet ideje alatt)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/249/2020.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 4.Bpkf.820/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/318/2020.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.1902/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (feltételes szabadságra bocsátás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/128/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.298/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/133/2020.)
Az ügy tárgya: A Tatabányai Törvényszék 2.Pf.20.085/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelensége; devizahitel)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1864/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.20.628/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (perújítás)

• AB végzés eljárás megszüntetéséről (IV/1528/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VI.30.539/2016/3. számú végzése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 271. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (kúriai felülvizsgálat megengedhetősége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/455/2020.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.30.147/2019/23. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóügyi tárgyú közigazgatási jogvita)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/463/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.20.837/2019/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (leplezett szerződés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/308/2020.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 72.Pf.636.207/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (törvényességi felügyeleti eljárás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/833/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.575/2018/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (védjegybitorlás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/169/2020.)
Az ügy tárgya: A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1)-(3) bekezdése, valamint a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.806/2018/28. és 101.K.27.807/2018/28. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szakértő kirendelése közigazgatási perben)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/170/2019.)
Az ügy tárgya: A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1)-(3) bekezdése, valamint a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.806/2018/28. és 101.K.27.807/2018/28. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szakértő kirendelése közigazgatási perben)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2062/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.979/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (gyámhatósági ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/267/2020.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 46.K.32.771/2017/41. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szociális ellátás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/827/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.I.10.477/2018/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (elmaradt munkabér)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/958/2019.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.532/2018/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1906/2019.)
Az ügy tárgya: A Székesfehérvári Törvényszék 7.Bpkf.274/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/92/2020.)
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék Bpkf.285/2019/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1997/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 3.Bpkf.1286/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1063/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.681/2018/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (öröklési ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1091/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.639.692/2018/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelensége)

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

EGYÉB AKTUALITÁSOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEIVEL KAPCSOLATBAN

• Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 19. száma (2020. július 17.)
• Az Alkotmánybíróság második negyedévi ügyforgalmi adatai
• Nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon

Leave a Reply 95 megnézve, 1 alkalommal mai nap |