| Mobile | RSS

Az államosított autonómia – Több feladat, kisebb bevétel, szűkülő mozgástér

168 óra

2020. augusztus 22.

– SZERZŐ: BARÁT JÓZSEF

Válságban van a magyar önkormányzatiság. Miközben a közvélemény a gödi kakaskodás szappanoperájára figyel, egyre zsugorodnak az önkormányzatok döntési jogosítványai, emelkednek az elvonások. Nem tudhatjuk, hogy mennyi valósul meg a szokás szerint túl korán elfogadott 2021-es költségvetésből, de arra mérget vehetünk, hogy olvad a kötelező helyi feladatok ellátására szolgáló támogatások értéke, és a normatív, tehát garantált támogatás rendszerét fokozatosan felváltja az egyedi döntéseken alapuló finanszírozási gyakorlat. A kézzel etetés. A helyi közösségeknek a hűségért jutalom jár, az ellenzékiségért büntetés.

A hatalom a jelek szerint arra törekszik, hogy ellehetetlenítse az önkormányzatokat. Így nyilatkozott lapunknak Pitti Zoltán közgazdász. A volt APEH-elnök, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója kifejtette: folytatódik az önkormányzatok jogosítványainak államosítása, a helyi közösségek jogi önállóságának felszámolása, és ez tükröződik a 2021-es költségvetés számaiban is. A gépjárműadót az önkormányzatok jövőre sem kapják meg, a szolidaritási adót az állam a négyszeresére, 40 milliárd forintról 160 milliárdra emelte. A Göd ügyében hozott döntés után folytatódik minden olyan település megdolgozása is, ahol 5 milliárdos értéknél nagyobb beruházások kezdődtek. A különleges gazdasági övezetek létrehozásával újabb és újabb önkormányzatoktól vonják el a jövedelmeket, hogy azokat a fideszes vezetésű megyékhez telepítsék.

Ez valójában a helyi társadalmak leértékelésének hosszú távú trendje – fejtette ki a professzor. Lapzártakor volt pontosan harminc éve, hogy elfogadták a rendszerváltás utáni első önkormányzati törvényt. Akkor a szektor a GDP 15,1 százalékából részesedett, 2019-re ebből 6,5 százaléknyi maradt. Közben a helyi közösségek rákényszerültek, hogy valami módon saját bevételekre tegyenek szert – már ahol tudtak. A 3200 önkormányzat kétharmada – adóerő híján – nem tud élni adóztatási jogosítványával, így az ezredfordulótól egyre többen vettek fel áthidaló kölcsönöket, hiteleket. A 2021-re tervezett elvonások számos közösséget csőddel fenyegetnek, ami persze a politikai zsarolhatóság melegágya lehet.

Az önkormányzatok önállóságának felszámolása 2010 óta tart – idézte fel lapunknak Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője. Ezt a célt szolgálta az egészségügy, az oktatás és persze a hozzájuk tartozó épületek és más vagyontárgyak államosítása. Az egyedi elbíráláshoz kötött feladatfinanszírozással és azzal, hogy a hitelek felvételét kormányzati hozzájáruláshoz kötötték, látszólag az önkormányzatok eladósodását kívánták megakadályozni. A valódi cél azonban az volt, hogy meggyengítsék az autonómiájukat. Az önkormányzati feladatok államosításának szimbóluma Magyarországon a KUKA Holding ügye lett, amely a központosítás óta egyre több pénzbe kerül – már 40 milliárdnyi hitelt halmozott fel –, viszont megbízhatatlan, és a szemétszállítás költségeit rendre az amúgy is kifosztott önkormányzatoknak kell megelőlegezniük.

Fotó: Marton Meresz

– A víz mindig fölülről lefelé folyik, és a végén úgyis nekünk kell elvezetnünk – hallottuk Gémesi Györgytől. Gödöllő polgármesterének, aki már harminc éve irányítja a Magyar Önkormányzatok Szövetségét, meggyőződése és tapasztalata, hogy a teendők döntő többsége jobban és költséghatékonyabban oldható meg helyben. Amikor a feladatokat és a forrásokat elvonják, az végül rombolja a polgárok bizalmát nemcsak az önkormányzatban, hanem az államban is, amely végül nem boldogul a kihívásokkal.

Az önkormányzatiságról, a polgármesterek feladatairól, a helyi közösségek szerepéről kevesen írtak szebben, mint Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a Facebookon. Ő is egyetért azokkal, akik szerint a helyi kérdéseket helyben kell megoldani. Szerinte nincs akkorára duzzasztott államigazgatás, hatóság, amely az önkormányzatokat pótolni tudná. Azt írja: nem az állam feladata, hogy bábáskodjon az önkormányzatok felett. Cser-Palkovics András ugyanakkor azt is kifejti, hogy a polgármesteri szerepkörbe szerinte nem tartozhat bele a pártpolitika. Ostorozza azokat a „nyafogókat”, akik szerint az Orbán-kormányok kiüresítették az önkormányzatokat, elvették függetlenségüket, ám a koronavírus-járvány idején mégis kevesellték az állami támogatást, és kirohanásokat intéztek a kormány ellen. Székesfehérvár polgármestere megvédte a kormányt városvezető társaival szemben. Egy nap talán lesz receptje azoknak a polgármestereknek is, akiket a kormány éppen pártpolitikai célok miatt próbál ellehetetleníteni. Azoknak a közösségeknek, amelyeknek kevesebb a bevételük, mint Székesfehérváré, de elvonják tőlük a kötelező feladatok ellátásához szükséges forrásokat. Egy napon talán kiáll majd az önkormányzatok mellett, és talán választ kapunk arra is, hogy miért is ne politizálhatna egy polgármester saját közössége érdekében? Mi a politika, ha nem részvétel a polisz, a város ügyeiben?!

A pártpolitikai szempont sajnos nagyon is megjelenik a kormány döntéseiben. Király Dávid emlékeztetett rá, hogy a helyi iparűzési adó átalakításáról tavaly Székesfehérvár és Debrecen kormánypárti vezetése is kritikát fogalmazott meg. A kormány azóta megtalálta a módját annak, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozza, a kormánypártiakkal pedig kivételezzen. A járványra hivatkozva korábban már megítélt támogatást vont meg például Józsefváros és Ferencváros önkormányzatától, és a főváros többszöri ígéret ellenére sem kapta meg az új buszok beszerzésére szánt 3,2 milliárd forintot. Az ősszel szintén ellenzékivé lett Szentendre és Vác a napokban jelezte, hogy pótolhatatlan műemlékei kerültek veszélybe, mert a kormány egyszerűen visszatartja a felújításukra már korábban megítélt pénzt. Az is jellemző – mondta Király Dávid –, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásából egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat sem kapott.

Király szerint a helyi iparűzési adó tervezett átalakítása is elsősorban az ellenzéki településeknek árt. Ez az adónem a 3200 hazai önkormányzat nagyjából 10 százalékának jelent fontos bevételt. Értelemszerűen a nagyobb települések azok, ahol vállalkozások működnek. Tavaly októberben pedig az ellenzék elsősorban ezeken a településeken ért el jó eredményt, míg a kormánypártok a kistelepüléseken erősebbek. Ott, ahol az iparűzési adó nem, vagy nem komolyan járul hozzá az önkormányzatok költségvetéséhez. Hasonló a helyzet a szolidaritási hozzájárulás emelésével is, amit az ellenzék nem véletlenül nevez Budapest-adónak.

– Ádáz küzdelem folyik az ellenzéki önkormányzatok mozgásterének szűkítése érdekében, és ennek minden önkormányzat érzi a hatását – fejtette ki a 168 Órának Gémesi György. Világosan érzékelhető az önkormányzatok ellehetetlenítésének szándéka. A legnagyobb harc a főváros és a kormány között van – tette hozzá a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke –, ám sajnos minden más megyei jogú városnak és településnek is csökkenő mozgástérrel kell számolnia. Gémesi György azt is felidézte, hogy a Facebookon a napokban olvashattuk a kerepesi polgármester ujjongását, aki elővigyázatlanul annak a bizalmas levélnek a tartalmát hozta nyilvánosságra, amelyet a miniszterelnöktől kapott. Orbán Viktor megírta neki, hogy nem kell aggódnia a csökkenő bevételek miatt, a kormány külön forrásokat biztosít városának. A kormány tehát a mindenkire érvényes elvonásokról szóló rendelkezéseket megkerülve feltölti a fideszes önkormányzatok számláját. Gödöllő polgármestere korábban arról is beszélt, hogy csak papíron igaz a költségvetési szám, amely szerint az önkormányzatok állami támogatása 119 milliárd forinttal nőne. Az elvonások és a többletfeladatok miatt a 2021-es költségvetés szaldója valójában mínusz 100 milliárd forint a helyi hatóságok számára.

Fotó: Berecz Valter

Gémesi azt is elmondta: nem lehetett sikeres a Szabad Városok Szövetségéről szóló kezdeményezés, az ellenzéki városok összefogása, amelynek ötletét sok választó lelkesen üdvözölte a választások után. (Erről beszél a következő interjúban Lengyel László politológus is.) Ez a szövetség politikai tömörülés lett volna, olyan törvényes képviseleti garanciák nélkül, amelyek több önkormányzati szervezetnek, így a Magyar Önkormányzatok Szövetségének is rendelkezésére állnak. A kormánynak velük kötelező egyeztetnie – más kérdés, hogy érveiket tényleg figyelembe veszi-e. Gémesi a szervezet elnökeként örömmel fogadta Karácsony Gergely bejelentését arról, hogy augusztusban Budapest is belép ebbe a szövetségbe. Mint mondta, ezzel olyan kifejezetten nem politikai, hanem szakmai érdekvédelmi szervezet jöhet létre, amelynek állásfoglalásait akár a kormány is figyelembe veheti majd. Talán – tette hozzá óvatosan. Hiszen az eddigi döntésekből látható, hogy az ország vezetése az önkormányzatokban nem együttműködő társat, csak eszközt lát. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége mégis partnerséget ajánl a kormánynak, mert azt reméli, sikerül együtt megállítani az önkormányzatokat ellehetetlenítő politikát.

Pitti Zoltán nem ennyire derűlátó: kormányzati anyagok alapján arra számít, hogy fenn kívánják tartani az önkormányzatok sarcolását. Úgy tudja, hogy már kidolgozták azokat az intézkedéseket, melyekkel az orvosi szakrendelőket is elveszik a helyi közösségektől. Igaz, borítékolható, hogy ezek az intézmények a központi keretekből sem jutnak több forráshoz, mint amennyit az önkormányzatoktól kaptak. Robbanásveszélyes helyzet alakulhat ki – hallottuk a kutató-közgazdásztól –, ha a munkahelyek elveszítése miatt egyre többen várnak majd az önkormányzatoktól segélyt, támogatást, és növekszik a szociális ellátás iránti igény is. Nehezen kezelhető feszültségeket kelt, ha az egyik oldalon elvonják a forrásokat, a másikon pedig új és újabb feladatok jelennek meg, amelyeket az állam magára vállalt, de nem teljesít. A megoldást pedig az emberek az önkormányzatoktól kérik számon. / Barát József

fecsego.eu/168óra

Ez is érdekelhetiTippek a biztonságos repüléshez a COVID-19 utánrepjegy.hu|HirdetésA háttérben a kisgazdák voltak – Csak legenda, hogy a németek kérésére csinálták ki a magyar nagyüzemi mezőgazdaságot?Sürgősen kerestetik: Budapest – 15734 aktuális állás | JoobleJooble|HirdetésEzt csúnyán benézte Bayer Zsolt: fideszes képviselőt küldene bolondok házábaMeghalt négy gyerek és egy felnőtt a tragikus autóbalesetben

Leave a Reply 106 megnézve, 1 alkalommal mai nap |