| Mobile | RSS

Bejelentette a kormány: elszáll az idei költségvetési hiány!

forint200124

Gazdaság 2020. augusztus 24. 12:45

gazdaság vártnál lassabb második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett, újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a költségvetési hiány a bruttó hazai termék 7-9%-a lehet – jelentette be közleményében a Pénzügyminisztérium.▾

A PM közleménye azzal indokolja az óriási hiánycél-emelkedést, hogy a kormány célja, hogy a magyar költségvetés a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelem kiadásait a jövőben is maradéktalanul biztosítsa. Vagyis a GDP-arányos államháztartási hiányt alapvetően három tényező tornássza fel ilyen magas szintre:

  • a járvány elleni védekezés közvetlen kiadásai,
  • a gazdasági hatásokat ellensúlyozó gazdaságélénkítő lépések (az eddigiek és a tervben lévők egyaránt),
  • a gazdasági visszaesés, ami a GDP szintjét a vártnál alacsonyabban tartva a nevező hatáson keresztül emeli a hiánycélt.

A PM utal rá, hogy a második negyedéves gazdasági teljesítmény (éves alapon 13,6%-os volt a gazdasági visszaesés) elmaradt a várakozásoktól. A gazdasági lassulás és az eddig meghozott adócsökkentések együttesen több mint 1400 milliárd forinttal csökkentik az államháztartás éves bevételét. Ez az idei GDP-nek mintegy 3%-át teheti ki, persze ez a becslés bizonytalan, hiszen a gazdasági teljesítményt sem látjuk még pontosan. További hiánynövelő tényező a kiadások emelkedése és minden további olyan kormányzati lépés, ami a költségvetést érinti.

A minisztérium arra is emlékeztet, hogy a megemelkedett  kiadások következtében a központi alrendszer hiánya július végére már megközelítette a 2165 milliárd forintot.

A Pénzügyminisztérium aktuális előrejelzése alapján a járványügyi készültség fenntartása valamint az eddig megtett, és a várható újabb gazdaságvédelmi intézkedések mellett indokolt az államháztartási hiánycélt is módosítani.

A PM kiemeli, hogy az új hiányprognózis nem egyedülálló a fejlett országok körében, az uniós országok átlagosan 9% körüli hiánnyal számolnak. A romló gazdasági kilátásokat is kontextusba helyezi a minisztérium, jelezve, hogy az Európai Bizottság már 1 százalékponttal nagyobb visszaesést jósol az Európai Unió egészére, mint tette azt tavasszal, a Nemzetközi Valutaalap pedig a fejlett országok esetében 2 százalékponttal látja kedvezőtlenebbnek a helyzetet, mint áprilisban.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2020. 08. 10.

Hamarosan fontos célját kényszerül módosítani a kormány a koronavírus-válság miatt

A kormányzat 1%-os hiánycéllal vágott neki az évnek, de az gyorsan kiderült, hogy a koronavírus-válság ezt tarthatatlanná teszi. Egy ideig még kitartott a gazdaságpolitika a 3% alatti deficitterv mellett, végül a konvergenciaprogramban 3,8%-os hiánycélt rögzített. Varga Mihály pénzügyminiszter tett már óvatos utalást arra, hogy a deficit ennél is magasabb lehet, ám mindeddig ez a 3,8% volt a hivatalos kormányzati cél.

A nemzetközi összevetésben visszafogott költekezési terveket Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az államadósságra is tekintettel lenni, mert a válság után azok az országok járnak rosszul, akiknek egészségtelenül magasra szökik az államadóssága. A miniszterelnök célzást tett a nemzetközi intézmények (IMF) karjaiba menekülésre is, mint nemkívánatos forgatókönyvre. 

Ez a szemlélet a 7-9%-os hiánycéllal szemlátomást eltűnt, hiszen a deficit így már egyáltalán nem lesz kirívóan alacsony nemzetközi összevetésben. A váltáshoz két tényező járulhatott hozzá:

  • A globális és hazai finanszírozási környezet javulása. Az év elején a feltörekvő piacokról történő tőkekiáramlás, a magyar állam likvid tartalékainak alacsony szintje, a kisebb tőkepiaci zűrzavar (ami a forint árfolyamának történelmi mélypontra gyengülését is eredményezte) összességében nagy óvatosságra intette a gazdaságpolitikát. Azóta minden téren jelentősen javult a gazdasági környezet, így a magasabb hiány bevallása már semmiféle kockázatot nem okoz.
  • A szigorítási kényszer elkerülése. A 3,8%-os hiánycél megemelése azt a célt is szolgálja, hogy a költségvetés ne legyen restriktív. Ahogy már többször jeleztük, ennek a hiánycélnak a tartásához masszív költségvetési megszorításokra lett volna szükség.

A 2020-as hiány ezzel történelmi magasságokba emelkedik, utoljára másfél évtizede láttunk ekkora deficiteket. 

Mi jön most?

Rövid távon három érdekes kérdés adódik:

  1. Hogyan finanszírozza a kormány a magasabb költségvetési hiányt?
  2. Mekkora lehet az államadósság emelkedése?
  3. Milyen mozgástér adódik az új, 7-9%-os költségvetési hiánycéllal további élénkítő lépésekre?

Az első kérdést bizonyára az Államadósságkezelő Központ fogja megválaszolni azzal, hogy (újra) átdolgozza a finanszírozási tervét. Az ÁKK-nak papíron 1500-2500 milliárd forintnyi új állampapír számára kell gazdát találni. A valóságban vélhetően kevesebbet, hiszen az már régóta látszott a havi államháztartási beszámolókban, hogy a hiánycél nem reális, és ehhez csendben alkalmazkodott az adósságkezelő. Az ÁKK számára lehetőség nyílik a forintalapú állampapírpiacon a többletkibocsátásra. Ebben az esetben a várható hozamemelkedést (az állam kamatterhének növekedését) a jegybank állampapír-vásárlási programja mérsékelheti. A forintalapú piac tehermentesítését egy esetleges újabb devizakötvény-kibocsátás jelentheti. Túlzásokba ugyanakkor nem eshet az ÁKK, hiszen a devizaadósság részarányát 10-20% között kívánja tartani, és ez már jelenleg is a tartomány felső részében jár.

Az államadósság idei csökkenéséről már korábban letettünk, hiszen a tavaly év végi 66,3%-ról fél év alatt 71,9%-ra emelkedett Magyarország GDP-arányos államadóssága (utóbbi előzetes adat, a végleges várhatóan még magasabb lesz). A napokban a Portfolio több forgatókönyv alapján is kiszámolta, milyen adósságráta várható az év végén. Az új kormányzati hiánycélok mellett a 74-76%-os sáv látszik a legvalószínűbbnek 2020 végére. Ilyen magas hiányszint mellett már az is kérdéses, hogy jövőre sikerül-e visszaállni a csökkenő adósságpályára. A GDP-növekedés ugyan az idei mélyponthoz képest nagyon jelentős lesz, de a hiány is magasan marad.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2020. 08. 19.

Már megugrott Magyarország adóssága, de a robbanást talán sikerül elkerülni

A legnehezebb kérdés, hogy a mostani 7-9%-os hiánycélban mekkora mozgástér lehet további gazdaságélénkítő lépésekre. A válasz biztosan nem az új (7-9% )és a régi (3,8%) hiánycél közötti különbség, hiszen a jelenlegi makrogazdasági pálya mellett már további hiánynövelő lépések nélkül is nagyon magas lenne a hiány. Az első hét hónap pénzforgalmi hiánya már elérte az éves GDP 5%-át (ez a Portfolio becslése, a nominális GDP-re tett saját feltételezesen alapul), év végére akár magától is az új 7-9%-os sávba emelkedhet. Amennyiben számolunk némi dinamikus hatással (a költekezés visszahat a GDP-re), akkor nagyságrendileg néhány száz milliárd forintos költkezési lehetőség adódik, vagyis nem kell arra számítanunk, hogy az új gazdaságélénkítő program óriási állami pénzeket fog megmozgatni. A másik oldalról nézve azt mondhatjuk, hogy a Pénzügyminisztérium mai bejelentését dominánsan a valósággal való szembenézés magyarázza, és csak kisebb részben lehetett az oka egy új gazdasági akcióterv finanszírozási igénye.

Címlapkép: Getty Images

fecsego.eu/Portfólió

Leave a Reply 72 megnézve, 1 alkalommal mai nap |