< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár, Közélet, Kultúra / Blog article: Így kerültek a szobanövények az otthonainkba

| Mobile | RSS

Így kerültek a szobanövények az otthonainkba



Egyre komolyabbá válik itthon is a szobanövények tartása. A különleges fajok beszerzése sokszor több tízezer forintba is kerülhet, sorra nyílnak a növényes boltok, helyek. Azonban nem lehet igazán sokat tudni arról, hogy hogyan kerültek ezek a kis zöld színfoltok az életünkbe, miért pont ugyan azokat a fajokat lehet megvásárolni a kertészetekben


A szobanövények történet az ókorban kezdődik, ekkortól maradtak fenn az első ábrázolások, említések Mezopotámiából például Szemirámisz függőkertje, vagy görög váza és egyiptomi falfestményeken. Kulturálisan még ide érdemes venni a kora középkorból származó első bonsai említéseket. Hiszen ezek is, ahogy az előzőek, az adott környezetből, klímából beemelt növények voltak, így nem igényeltek különösebb törődést, odafigyelést.

A helyzet a nagy földrajzi felfedezéseket követően változott meg. A felfedező utakat követően egyre több kereskedelmi célú hajó indult útjára, aminek a célja az új világ, az ismeretlen területek állat és növényvilágának felmérése, leírása és végső soron megvizsgálása lett a célja, hogy miképp lehetne hasznosítani ezeket. Az állatok Európába szállítása sokkal kevésbé volt körülményes, mint a növényekké, hiszen jellemzően “elég volt” csak a megfelelő takarmány és víz biztosítása. A növényeknél azonban más volt a helyzet, hiszen a hajók fedélzetén a több hónapos tengeri szél, a hullámok által felvert sós víz miatt könnyen tönkrementek. A hajók gyomrában pedig a sötétség miatt volt sikertelen vállalkozás hazaszállítani ezeket. 

A megoldás mini üvegház lett, amit egy skót botanikus, Bagshaw Ward talált fel. Ezzel már valamennyi szükséges körülményt biztosítani tudták a növények számára, a hajó fedélzetén a fényt, a mini-üvegházben pedig a párás, meleget. Ezt követően a király udvarokban felépülő hatalmas üvegházak, mint amilyen a brit Kew Gardens is egyre több és több növényre tartottak igényt. Ezért ezek az üvegházak felfogadták az első növény vadászokat, hogy szállítsanak számukra az egzotikus fajokból, Kew első ilyen botanikusa a szintén skót Francis Masson volt. 

Mason 1772-ben a HMS Resolution fedélzetén érkezett meg Dél-Afrikába, ahol az ott őshonos Dögvirágról is készített feljegyzéseket és ezt a grafikát. Több mint 500 növényt gyűjtött az út alatt, mielőtt 1775-ben visszatért Angliába. Ezt követően 1776-ban indult el újra, ekkor Madeirára, a Kanári- és Azori szigetekre és az Antillákra is ellátogatott. 1783-ben Portugáliában gyűjtött növényeket, majd 1786-ben újra visszatért Dél-Afrikába, ahol 1795-ig maradt. Végül Észak-Amerikában volt körúton, ahol a keleti-partot és a Nagy Tavak vidékét járta be új fajok után kutatva. Ilyen gyűjtéseknek köszönhetően váltak a Kew-i és más királyi, üvegházi kertek növényekben gazdaggá. 

Ezt követően a Viktoriánus korra már nem csak a királyi kertészetekben, hanem a középosztály otthonaiban is megjelentek ezek az egzotikus növények, amik komoly státuszszimbólumnak számítottak ekkoriban, hiszen nagyon nehéz volt beszerezni és életben tartani őket. A helyzet csak a második világháborút követően, fokozatosan alakult át, ekkor jelentek meg azokat a kertészetek, amik már nagyobb mennyiségben, tömegesen tudták előállítani a legnépszerűbb fajtákat, így azok először a kertészetben, majd mára a szupermarketek polcain is elérhetővé váltak. 

szerző:Török Balázs
Leave a Reply 132 megnézve, 2 alkalommal mai nap |