| Mobile | RSS

Jogszerűen indult el a Magyarország elleni jogállamisági eljárás – mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnoka

Jogszerűen indult el a Magyarország elleni jogállamisági eljárás – mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnoka

2020. december 03. 11:11Portfolio

Mivel az Európai Parlament szavazási szabályrendszere jogszerűen megengedte azt, hogy a tartózkodó szavazatokat ne vegyék figyelembe és mivel erről az EP vezetése másfél nappal a szavazás előtt megfelelően kiértesítette az EP-képviselőket, ezért jogszerű volt az a szavazási módszer, ahogy 2018. szeptember 12-én megindította az EP Magyarország ellen az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást az ún. Sargentini-jelentés alapján – mondta ma ki indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka. Ez még nem a Bíróság ítélete, csupán a főtanácsnok „javaslata”, de fontos indikáció arra, hogy a Bíróság várhatóan hogyan dönt majd. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint helytelen a főtanácsnok indítványában a tartózkodással kapcsolatos érvelés, ezért továbbra is úgy látja, hogy jogsértő módon indították el 2018-ban az ország elleni eljárást.

Jogszerű volt a szavazás

A mai indítvány azt jelenti, hogy megalapozatlannak találta a főtanácsnok a magyar kormány azon érvelését, miszerint eljárási hibák és végülis jogszerűtlen megoldások vezettek ahhoz, hogy egyáltalán meg lehetett indítani Magyarország ellen a 7-es cikk szerinti eljárást. 

A magyar kormányzati érvelés szerint a tartózkodó képviselői szavazatokat is bele kellett volna számítani a leadott szavazatok közé és ha ez így lett volna, akkor már nem lett volna meg a szükséges kétharmados támogatottság az EP-ben, hogy meg lehessen indítani az eljárást Magyarország ellen.

Az ún. Sargentini-jelentés alapján megfogalmazott állásfoglalást (sérülnek Magyarországon a jogállamiság keretei, ezért el kell indítani az alapszerződés 7-es cikkében rögzített jogállamisági eljárást) végül 448 igen szavazattal, 197 nem szavazat ellenében fogadták el, 48 jelen lévő európai parlamenti képviselő tartózkodása mellett. Ha tehát ezt a 48 képviselőt a leadott szavazatok közé beszámítanánk, nem lett volna meg a kétharmados többség és nem indulhatott volna el az eljárás. 

A 2018. szeptemberi fejleményekről releváns cikkeink a témában:KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2018. 09. 12.

Eldőlt: élesíti az Európai Parlament az atombombát Magyarország ellen

2018. 09. 12.

Elfogadták a Sargentini-jelentést, mi lesz így Magyarországgal?

2018. 09. 12.

Címlapsztori lett Magyarország a külföldi sajtóban

2018. 09. 12.

Szijjártó: csalással ítélték el Magyarországot

2018. 09. 17.

Hivatalos: A kormány megtámadja a Sargentini-szavazást az Európai Unió Bíróságán

2018. 09. 19.

Elindult a “7-es” eljárás Magyarországgal szemben

2018. 09. 20.

Nem zárja ki a Néppárt a Fideszt a 7-es cikk szerinti eljárás lezárásáig

Mi következik a megindított eljárásból?

Bár jogtechnikai jellegű kérdésnek tűnik, de mégis fontos, hogy a főtanácsnok az indítványban:

  • Egyrészt kiemeli, hogy a megtámadott állásfoglalás véglegesen rögzíti a Parlamentnek a tárgyra vonatkozó álláspontját (nem csupán előzetes aktusnak minősül),
  • Másrészt rögzíti, hogy a megtámadott állásfoglalás megindította az EUSZ 7. cikk szerinti eljárást, és ennek következtében már egyes joghatásokat ki is váltott, vagy bizonyosan joghatások kiváltására irányult.
  • Harmadrészt megállapítja, hogy „ha az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésében említett eljárás kezdeményezésére került sor; addig, amíg a Tanács meghozza erre vonatkozó határozatát, az érintett tagállam menedékjogi ügyekben elveszíti más tagállamok vonatkozásában a biztonságos ország jogállását, mely tagállamok a szóban forgó tagállam állampolgára által a hozzájuk benyújtott, menedékjog iránti kérelmet érdemben elbírálhatják. Hasonlóképpen, a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel a megtámadott állásfoglalás hatással lehet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli kölcsönös bizalomra és kölcsönös elismerésre, különösen az európai elfogatóparancsok végrehajtása keretében”.

Az ítélet érdemi része

A fentiek tisztázása után a Bíróság főtanácsnoka a kereset érdemét illetően megállapította, hogy „nyelvi szempontból a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. Míg ugyanis a tartózkodó személy azt kéri, hogy szavazatát se valamely javaslat mellett, se az ellen ne vegyék figyelembe, és azt kívánja, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna, a „leadott szavazat” fogalma arra utal, hogy valamely személy a javaslat melletti vagy az elleni szavazatával tevőlegesen kifejezte véleményét”.

Erre alapozva a főtanácsnok megállapította azt is, hogy

  • A Parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó szabálya egyértelműen kizárta a tartózkodásokat
  • Mivel az európai parlamenti képviselőket másfél nappal a szavazást megelőzően megfelelően tájékoztatták arról a tényről, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, azok tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól, és ennek következtében e szabályokra figyelemmel élhettek szavazati jogukkal.
  • Végül a főtanácsnok elutasítja Magyarország azon érvét, miszerint a Parlament elnöke azzal, hogy elmulasztotta kikérni a Parlament Alkotmányügyi Bizottságának a véleményét az eljárási szabályzat szavazásra vonatkozó szabályának értelmezésére vonatkozóan, megsértette azon kötelezettségét, hogy eloszlassa az e rendelkezés tekintetében állítólag felmerült bizonytalanságot. A Parlament eljárási szabályzata ugyanis nem tartalmaz arra vonatkozó kötelezettséget, hogy konzultálni kell e bizottsággal a szavazási szabályok értelmezése céljából.

A fentiek után az indítvány azt tartalmazza, hogy

E KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A FŐTANÁCSNOK AZT JAVASOLJA, HOGY A BÍRÓSÁG MAGYARORSZÁG KERESETÉT MEGALAPOZATLANKÉNT UTASÍTSA EL.

Így reagált Varga Judit az indítványra

Rövid Facebook-posztban reagált a főtanácsnok indítványának érvelésére Varga Judit magyar igazságügyi miniszter. Ő úgy fogalmaz, hogy

  • „A főtanácsnok sajátos nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő „azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna”. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi, ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni, hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját. Éppen ezért Magyarország szerint teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés. Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel, bár erre lett volna lehetőség, az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően.”
  • “A 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár. Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése.”
  • “A Magyarország szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor!”

Mik a következmények?

A főtanácsnok szerint tehát jogszerűen elindított 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás azóta is tart a Tanácsban, ami azt jelenti, hogy időnként vannak formális, illetve informális meghallgatások a felrótt jogállamisági ügyekben, de ténylegesen még egyik soros unós elnökség sem vitte szavazásra a kérdést, hogy van-e rendszerszintű jogállamiság-sérülés Magyarországon, vagy nincs. Ennek kimondásához négyötödös többségre lenne szükség a Tanácsban, és kérdéses, hogy ez összejönne-e.

Az pedig biztosra vehető, hogy ha négyötödös többséggel ki is mondanák a fenti megállapítást, szankciókat nem tudnának elrendelni, mert ahhoz egyhangú döntéshozatal kell (az érintett tagállam képviselője nem szavazhat a saját ügyében). Mivel a lengyelekkel szemben 2017-ben az Európai Bizottság indította meg a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárást, és mivel a két ország elleni ügyeket egyben, csomagként kezelik a Tanácsban, így az esetleges szankciókról szóló szavazáskor a lengyel és a magyar kormány kölcsönösen bevédené egymást, éppen ezért nem is szorgalmazta egyik elnökség sem eddig, hogy az eljárást formális szavazásra vigye, mert úgysem lehet a szankciókat kiróni.

Így viszont gyakorlatilag hatástalan ez a 7-es cikk szerinti eljárás és éppen ebből adódott az, hogy egy olyan jogállamisági mechanizmust találtak ki és fogadtak el 2020. november elején az uniós vezetők az intézményközi egyeztetéseken, amelyhez nem kell az egyhangúság, így ki lehet védeni az együttes magyar-lengyel vétót is. A mechanizmus lényegéről és arról, hogy az valójában az uniós alapszerződésben rögzített alapértékekre irányítja rá újra a tagállamok figyelmét, ebben a cikkünkben írtunk:KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2020. 11. 06.

Belengette a magyar és a lengyel kormány az EU-s vétót – Mi lesz így az uniós pénzeinkkel?

2020. 11. 12.

Mit készül megvétózni a magyar kormány? És mi lenne ennek a következménye?

Az EU-s pénzek jogállamisági mechanizmushoz kötése olyan szigorúra sikeresett, hogy emiatt jelezte vétószándékát a két uniós költségvetésnél a magyar és a lengyel kormány. Ezek kapcsán fontos tudni, hogy míg a jogállamisági rendeletet elég lenne minősített többséggel el lehet fogadni (elég hozzá a tagállamok 55%-a, akik az együttes lakosság 65%-át képviselik), a költségvetések elfogadásához már kell az egyhangúság, és éppen ezért ennél a két utóbbinál akar élni vétójával a két kormány, hogy fel tudja puhítani a rendeletet. Ennek esélye azonban csekély a legfrissebb jelek alapján, így éppen ma érkezik állítólag egy kompromisszumos német javaslat, ami majd talán kimozdítja a holtpontról a feleket.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2020. 12. 03.

Vétóügy: ma jön a német javaslat – Mik a forgatókönyvek?

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs, Strasbourg. Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-én.

fecsego.eu/portfolio

Leave a Reply 122 megnézve, 1 alkalommal mai nap |