| Mobile | RSS

Az oroszok rakétákkal fenyegetik a japánokat

Barabás PéterPublikálás dátuma2020.12.16. 09:00


Fotó: FREE WIND 2014.

Moszkva a legfejletebb légvédelmi rendszerüket telepítették a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekre, hogy Tokió feladja területi követeléseit.

Két évvel ezelőtt az akkori japán miniszterelnök, Abe Sindzó parlamenti programbeszédében új korszak megnyitását ígérte az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban. Az új korszak azonban, mint már annyiszor elmaradt. Nemcsak, hogy nem sikerült a kialakult bizalom talaján megoldani a területi problémát és megkötni a békeszerződést, hanem a japánok számára váratlan új fejleményekkel kell ma szembenézniük – Oroszország légvédelmi rakétarendszert telepített a Kuril-szigetekre. Az internetre feltett számos videófelvétel megörökítette amint ezek a monstrumok a hórengetegben vonulnak a Kuril-szigeteken, legyűrve minden akadályt. A parancsnoki kabinból egy fiatal riporternőt hallgatva nézhetjük végig, ahogy a 8000 kilométerről vonattal, majd hajóval érkező, mindössze egy éve legyártott lánctalpasok elfoglalják kijelölt pozícióikat. Amióta véget ért a második világháború, az 1300 kilométer hosszan húzódó Kuril-szigetlánchoz tartozó és orosz kézre került Iturup, Kunasir, Sikotán és Habomai Japán megemészthetetlen sérelme maradt. El sem fogadta az ezt Oroszországnak biztosító jaltai megállapodást. Még abba sem ment bele, hogy két sziget visszaszerzésével megelégedjen. És ebben nem játszott szerepet, hogy japán miniszterelnökök váltották egymást. A Szovjetunió és Oroszország élén állhatott a kommunista Andropov, Brezsnyev, az új politikát meghirdető Gorbacsov, az engedékenyebb Jelcin vagy éppen Putyin. Japán töretlen maradt és még kiszolgáltatóbbá vált azzal, hogy az orosz fegyverek egyre közelebb kerültek hozzá. Iturup szigetére már korábban Szu-35C harci gépeket vezényeltek, amelyek rendkívüli manöverezési képességéről híresek. Ötödik generációs technológiával látták el. Az amerikai National Interest az Egyesült Államok számára legveszélyesebb orosz fegyverek élére állította. A Business Insider pedig az ötödik generációs amerikai harci repülőkkel szembeni előnyeiről írt. Iturup és Kunasir szigetekre partvédelmi mobil rakéta komplexumokat küldtek. A legmodernebb rakétákkal felszerelt „Basztion” hadihajók megsemmisítésére szolgál, a „Bal” pedig a katonai bázisok elleni támadások kivédésében jeleskedik. A mostani rakétatelepítéssel Japán még sebezhetőbbé vált. A moszkvai katonai díszszemlén idén bemutatott SZ-300V4 a légvédelmi rendszerek családjának legújabb tagja. Már megjelenése pillanatában fontos fejlesztésnek tekintették, Távol-Keleti telepítésének pedig különleges jelentőséget tulajdonítanak. Elődjeitől eltérően modernebb alkatrészekkel és új típusú rakétákkal van felszerelve. A négy méter magasan közelítő eszközöket is észleli és levadássza. E rakéták képesek 400 kilométer távolságig és 37 kilométer magasságig megsemmisíteni a kijelölt célt, legyen az repülőgép, helikopter, pilótanélküli gép vagy taktikai rakéta. 400 kilométer távolságból képes egyszerre 24 támadó célt megsemmisíteni. A keleti katonai körzet parancsnoka a megtartott gyakorlaton tapasztaltakat nagyra értékelte. Az önjáró lánctalpas alvázra szerelt kabinban van a parancsnoki állomás. Különböző célt szolgáló radar, önjáró hordozórakéta, és többféle rakétatípus tartozik az egységhez. A rendszert legyártó vállalkozás azt állítja, hogy a korábbi modellekhez képest ez az új rendszer két-háromszor nagyobb terület védelmét képes biztosítani. Egyes hírportálokon meg azt olvashatjuk, hogy ez az orosz légvédelmi rendszer legütőképesebb komplexuma. A szárazföldi csapatokhoz tartozik, azok védelmét hivatott szolgálni, de támadó hadműveleteknél is biztonságot nyújthat. A komplexum három különböző típusú légvédelmi rakétával rendelkezik. A ballisztikai célok elleni harcban 16 rakéta robbanófejének a megsemmisítésére alkalmas. Október végén bebizonyosodott, hogy szuperszonikus rakétákkal szemben is sikerrel veszi fel a versenyt. A nemzetközi média hajlamos arra, hogy arról beszéljen: még mindig fennáll a hadiállapot Oroszország és Japán között. Természetesen ez nem igaz. Az 1956-ban elfogadott közös szovjet-japán deklaráció kimondta, hogy a két ország közötti háborús állapot megszűnik. A deklaráció életbelépésével létrejön közöttük a béke és a jószomszédi viszony. Teljeskörűen helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat. Ezt a deklarációt a két ország parlamentje ratifikálta. A vita fennmaradt, a nyomásgyakorlás is. A diplomáciai játszmák lehetőségének azonban továbbra sincs határa.  

fecsego.eu/népszava online

Leave a Reply 59 megnézve, 1 alkalommal mai nap |