| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL/ 2021. február 5. LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK /

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/572/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.163/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (katolikus közösség megsértése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Kúrai és a Fővárosi Törvényszék katolikus közösség megsértése tárgyában hozott ítéleteit. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók, mint a katolikus közösség tagjai, felperesként egy abortusztilalmat támogató lengyel katolikus egyházi állásfoglalás elleni tüntetésen előadott performansz miatt adtak be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez. Keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a személyiségük lényeges vonásának minősülő katolikus vallási közösséghez tartozáson keresztül az alperesek előadásukkal megsértették az emberi méltóságukat és a vallás szabad gyakorlásához való jogukat azzal, hogy később az interneten közzétett előadásuk keretében egyikük áldoztatást imitálva egy „abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér tablettát helyezett a másik két alperes nyelvére, „Krisztus teste” kijelentés kíséretében. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, a Kúria pedig a felülvizsgálati eljárást lezáró ítéletében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indítványozók szerint törvényszéki és a kúriai ítéletek ellentétesek az Alaptörvény azon rendelkezéseivel, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, illetve vallási közösségének megsértésére. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott ítéletek elismerték, hogy az indítványozókat vallási közösségükön keresztül sérelem érte, ugyanakkor a sértő közlést alkotmányosan védett véleménynyilvánításnak fogadták el, anélkül, hogy a konkrétan sérelmezett magatartás véleménytartalmát és a közügy megvitatásához való hozzájárulását megvizsgálták volna; ebből következően az eljáró bíróságok nem vizsgál(hat)ták meg kellő körültekintéssel azt sem, hogy a vitatott közlés nem az érintett közösség megsértésére irányult-e. A sértő közlés vonatkozásában pedig a vallási közösség tagjai számára a közszereplőkhöz hasonlóan széles tűrési kötelezettséget állapítottak meg, amely folytán az indítványozók vallási közössége méltóságának védelme a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásával csorbát szenvedett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott döntések alaptörvény-ellenesek, így azokat megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azonban hangsúlyozta, hogy hatáskörének korlátjai miatt döntésében nem arról foglalt állást, hogy az ügyben az indítványozók által kifogásolt konkrét cselekmény súlyosan sértette vagy indokolatlanul bántotta-e a katolikus vallási közösséget, és ezen keresztül az indítványozók emberi méltóságát, mert ezeknek a kérdéseknek a megítélése az ismételten eljáró bíróságok feladata lesz.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/139/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.636/2016/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vallási közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok megsértése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria vallási közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó mint felperes keresetet nyújtott be az alperes kiadó ellen személyiségi jogai megsértése miatt, mert az alperes, hetilapjának címlapján, Gerard Von Honthorst: A pásztorok imádása című festményének átalakított változatát ábrázolta, melyen az eredeti szereplők arca helyére közszereplők arca került, a gyermek Jézus képét pedig egy rakás aranypénzzel cserélte ki, az indítványozó szerint a katolikus, keresztény közösséget sértő módon. Az indítványozó keresetét az első- és másodfokú bíróság elutasította, a felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria pedig a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az emberi méltósághoz való jogát, a vallásszabadságot és a vallása szimbólumainak és liturgiájának tiszteletben tartására, közösségi térben való háborítatlan gyakorlására vonatkozó alapvető jogát, mivel a Kúria (és az eljáró bíróságok) kritika nélkül elfogadták az alperes azon érvelését, hogy a sérelmezett közlés az érintett politikusok kritikáját célozta, és nem volt vallásellenes célzata. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy megítélése szerint az alapügyben eljáró bíróságok helyesen ismerték fel a közlés célja vizsgálatának jelentőségét. A Kúria a kérdéses címlapot megvizsgálva egyrészt megállapította, hogy az sem nem irányult a keresztények megsértésére, sem nem közvetített a hívőkkel kapcsolatos negatív értékítéletet. Másrészt, a Kúria azonosította a szerzők által közvetített konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formáját a vélemény tartalmához képest nem találta önkényesnek, indokolhatatlannak. Az Kúria ítéletének indokolását figyelembe véve tehát az Alkotmánybíróság álláspontja szerint megállapítható, hogy a támadott ítélet az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1771/2018.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21.564/2017/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (visszaható hatályú jogalkalmazás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók tagsági jogviszonyt létesítettek a későbbi alperes takarékszövetkezettel. Az indítványozók a tagsági jogviszonyukat idővel felmondták, és kérték a részükre járó pénzösszeg kifizetését. A takarékszövetkezet az indítványozók által jegyezett részjegyek névértékét fizette meg, mire az indítványozók kérték, hogy a felmondásukkor hatályos törvényi rendelkezés alapján a részjegyekre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összegét is megkaphassák. Erre azonban nem került sor, ugyanis a takarékszövetkezet a felmondás megtételekor hatályos törvény helyett egy később hatályba lépett törvényi szabályozás szerint számolt el az indítványozókkal. Az indítványozók ezt követően bírósághoz fordultak, azonban az eljáró bíróság is az utóbb hatályba lépett törvénynek megfelelően bírálta el az ügyet, a felperes indítványozók keresetét elutasítva. Az indítványozók ezt követően fordultak az Alkotmánybírósághoz, álláspontjuk szerint ugyanis a bíróság döntésével megsértette a jogbiztonsághoz való jogukat, mivel olyan jogszabályt alkalmazott, mely később lépett hatályba, minthogy ők a tagságukat felmondták volna; továbbá az eljárás során sérült a tulajdonhoz való joguk is, mivel a tulajdonukban álló részjegyekre jutó saját tőke nem került kifizetésre. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróságok Alaptörvénybe ütköző módon visszamenőleges hatályt tulajdonítottak az eljárásuk során alkalmazott jogszabályoknak, figyelmen kívül hagyva az Alaptörvényben a bíróságokra vonatkozóan megfogalmazott azon kötelezettséget, miszerint a jogalkalmazás során a jogszabályok szövege elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezendő. A konkrét jogszabályi rendelkezést hatályba léptető előírások nem tartalmaztak sem a hatályba lépést megelőző időszakra irányuló, visszamenőleges alkalmazásra vonatkozó előírást, sem olyan rendelkezést, amelynek értelmében azt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellett volna.  Mindemellett a törvény indokolásából megismerhető jogalkotói szándék sem utalt az eljáró bíróságok álláspontjának helytállóságára. Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a Budapest Környéki Törvényszék támadott ítélete alaptörvény-ellenes, és azt az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatállyal megsemmisítette.
• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1751/2020.)
Az ügy tárgya: A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló, 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. § (2) bekezdése, valamint 9. § (2) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (kirendelt védő díjazása eljárási cselekmény hiányában)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló IM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a vádlott ismeretlen helyen tartózkodása miatt az eljáró bíróság tárgyalást tűzött ki, és védő kirendeléséről intézkedett. A tárgyalás napja előtt a vádlott tartózkodási helye ismertté vált, a bíróság kézbesíteni tudta a végzését, amire a vádlott azt nyilatkozta, hogy a benne foglaltakat tudomásul veszi, és nem kéri tárgyalás megtartását. A kirendelt védő ezt követően beadványban kérte az IM rendeletben meghatározott összegű felkészülési díja megállapítását. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a védő kérelmének elbírálása során olyan jogszabályi rendelkezéseket kellene alkalmaznia, amelyek egymásnak ellentmondanak, így a jogbiztonság követelményébe ütköznek. A támadott rendelkezés értelmében a „védőt felkészülési díjként az eljárási cselekményen való részvételért eljárási cselekményenként […] [díj] illeti meg”, azonban az alapügyben a védő nem vett végül részt eljárási cselekményen. Az Alkotmánybíróság határozatában vizsgálta az IM rendelet támadott rendelkezései és a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó szabályai összhangját, illetve azt, hogy a normavilágosság követelményének eleget tesz-e a rendeleti szabályozás a címzettek (bíróságok) számára. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a rendelet a törvénnyel összhangban a felkészülési díj alapjaként a bírósági eljárás egészében végzett védői tevékenységet, és nem csupán a védő részvételével lefolytatott eljárási cselekményeket jelöli meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az a bírói jogértelmezés, amely alapján a kirendelt védő csak akkor részesülhetne díjazásban a felkészülésért, ha legalább egy eljárási cselekményen részt vett, ellentmond az észszerűség alaptörvényi követelményének. Az Alkotmánybíróság szerint a kúriai gyakorlat is azt támasztja alá, hogy a rendelet indítványozó által sérelmezett rendelkezései nem sértik a normavilágosság elvét és nem merült fel kollízió sem a rendeleti szabályok, sem a rendelet és a törvény előírásai között, így az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította.

• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1335/2020.)
Az ügy tárgya: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 92/B. § – 92/F. §-a elleni bírói kezdeményezés (kulturális javak visszaadására irányuló eljárás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A bíróság előtt folyamatban lévő ügyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kérelmező által visszaigényelt tárgyak tulajdonjoga kérdésében a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti vizsgálatot folytatott le korábban. Mivel az állami tulajdonjog gyakorlója nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy a kérelmező részéről visszaigényelt vagyontárgyakon az állami tulajdonjog jogszerűen keletkezett, a rendelet alapján eljárva a miniszter tulajdonosi döntéssel megállapította, hogy a vagyontárgyakat az azokat őrző múzeum haladéktalanul köteles a kérelmezőnek átadni. A határozat ellen a kérelmező keresetet nyújtott be, a bírósági eljárásban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatot jogsértő voltára tekintettel megsemmisítette. A jogerős ítélettel szemben a miniszter felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria az eljárás felfüggesztése mellett pedig az Alkotmánybírósághoz fordult. A Kúria álláspontja szerint a törvényhozó által a restitúciós igények elbírálására hatályba léptetett támadott rendelkezések sértik a hatalommegosztás elvét, a jogbiztonság elvét és a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság az alapügyben született tulajdonosi döntésen kívül határozata meghozatala során megvizsgálta a rendelkezésére álló más, hasonló restitúciós ügyekben kibocsátott miniszteri aktusokat is, amely vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy ezen aktusok nem tartalmaztak döntést a vagyontárgyak igénylőknek való visszaadásáról, hanem pusztán azt állapították meg, hogy a közgyűjteményben őrzött, kiadni kért vagyontárgyak esetében az állami tulajdonjog fennállása kétséget kizáróan megállapítható volt-e. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvény támadott rendelkezései nem biztosítanak a végrehajtó hatalom számára kontroll nélküli döntési lehetőséget; a miniszter megismételt eljárásban hozott döntése (az eredeti tulajdonosi nyilatkozattal egyezően) nem eredményezi a tulajdonjogi igény eldöntését, ebben a kérdésben az igénylők akár az állammal, akár a szóba jöhető más érdekeltekkel szemben polgári peres úton érvényesíthetik esetleges tulajdonjogi igényüket. Az Alkotmánybíróság tehát a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/808/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.032/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1588/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.494/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (idegenrendészeti ügyben hozott határozat felülvizsgálata; kiutasítás járványügyi szabályszegés miatt)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1560/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.37.470/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (idegenrendészeti ügyben hozott határozat felülvizsgálata; kiutasítás járványügyi szabályszegés miatt)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1555/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.491/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (idegenrendészeti ügyben hozott határozat felülvizsgálata; kiutasítás járványügyi szabályszegés miatt)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1540/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.37.490/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (idegenrendészeti ügyben hozott határozat felülvizsgálata; kiutasítás járványügyi szabályszegés miatt)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1534/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.455/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (idegenrendészeti ügyben hozott határozat felülvizsgálata; kiutasítás járványügyi szabályszegés miatt)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1509/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.503/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (idegenrendészeti ügyben hozott határozat felülvizsgálata; kiutasítás járványügyi szabályszegés miatt)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1324/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria 3.G.40.813/2017/34. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés megfizetése; vadászterület működtetése; perbeli legitimáció)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/893/2020.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.20.548/2019/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogsértő pályázati eljárás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1458/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.38.343/2019/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felszámolói névjegyzék megújításáról szóló pályázat)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1364/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.790/2019/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szavatossági igény)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1613/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.032/2020/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kisajátítási kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1203/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.494/2019/4. számú ítéletével szembeni alkotmányjogi panasz (rendőrségi eljárás közoktatási intézményben)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1314/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kf.IV.37.739/2019/4. számú ítélete elleni alkotmányjog panasz (véleménynyilvánítás szabadsága)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2057/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.141/2018/14. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (büntetőügy; pártatlan bíróhoz való jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1426/2019.)
Az ügy tárgya:A Kúria Pfv.III.20.359/2018/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1259/2019.)
Az ügy tárgya: A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 354. § (4) bekezdése és a Kúria Bfv.III.138/2019/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (jogtalan elsajátítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1790/2020.)
Az ügy tárgya: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdése és más társadalombiztosítási jogszabályok elleni alkotmányjogi panasz (szolgálati járandóság szüneteltetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/775/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IX.38.370/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (illetmény-különbözet megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1093/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VI.38.260/2018. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vadászati hatósági ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1703/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VII.20.523/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (vadászati hatósági ügy; földtulajdonosi közösség határozatának felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1246/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.984/2018/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (egészségkárosodás, kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1095/2020.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.20.513/2019/7. számú ítélete és a Kúria Pfv.VI.20.246/2020/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kezesi felelősség)

Leave a Reply 78 megnézve, 1 alkalommal mai nap |