| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1004/2019.)
Az ügy tárgya: A Gyulai Törvényszék 12.Bf.305/2018/104. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (új pszichoaktív anyaggal való visszaélés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság új pszichoaktív anyaggal való visszaélés tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a bíróság bűnszervezetben, társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki. Az indítványozó álláspontja szerint a büntetőügy során lefoglalt anyagok bizonyítottan új pszichoaktív szernek minősültek, a le nem foglaltakról azonban kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy az elkövetési cselekmény idején szintén ebbe a körbe estek volna. Az indítványozó szerint a bíróság azzal, hogy ezt a szakkérdést jogkérdésnek minősítette és döntötte el, olyan cselekményért mondhatta ki bűnösnek, ami a cselekmény időpontjában nem volt bűncselekmény. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában a konkrét büntetéskiszabás bírói mérlegelését és az indokolás pontosságát vonta kétségbe, amely nem tartozik az Alaptörvény tisztességes bírói eljáráshoz való jogot biztosító rendelkezése alkotmányos védelmi körébe. Az Alkotmánybíróság határozatában emlékeztetett arra, hogy feladata nem a bírói döntések törvényességi felülvizsgálata, hanem a büntetőeljárás alkotmányos kereteinek biztosítása. Az Alkotmánybíróság az iratokba történő betekintés után megállapította, hogy a vegyészszakértői vélemények tartalmazták a lefoglalt új pszichoaktív anyagok megnevezését, képletét és mennyiségét is. A másodfokú bíróság ezen kívül ítéletében rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nemcsak a tárgyi bizonyítékokból, hanem a tanúvallomásokból, a lehallgatott beszélgetésekből és más bizonyítékokból levont következtetések alapján állapította meg, továbbá ítéletében megjelölte az egyes tényállásai elemek alapjául szolgáló bizonyítékokat és részletesen indokolta döntését. Az Alkotmánybíróság így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1920/2020.)
Az ügy tárgya: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (1) és (2) bekezdés elleni bírói kezdeményezés (közbeszerzés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény 197. § (1) bekezdésének második mondata és a 197. § (2) bekezdésének „az (1) bekezdés második mondatában foglalt kivétellel” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. Az ügy tényállása szerint a II. rendű felperes mint ajánlatkérő uniós értékhatárt meghaladó értékű tárgyban hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, amely eredményesen lezárult, és az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel (az I. rendű felperessel) szerződést kötött. A szerződést több alkalommal módosították, ezt követően a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból kezdeményezte jogorvoslati eljárás megindítását. A Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött mindhárom megállapodást jogellenes szerződésmódosításként értékelte, és a jogsértés következményeként bírságot szabott ki a felperesekre. A felperesek a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt közigazgatási pert indítottak. A perben eljáró Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a nemzeti jog és az uniós jog összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Az Európai Unió Bírósága ítéletében választ adott az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben előterjesztett kérdésekre, amelynek következtében a Fővárosi Törvényszék bírói kezdeményezéssel fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések visszamenőleges hatállyal rendelik alkalmazni a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit a korábban hatályos közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alatt létrejött jogviszonyban, ami felveti a jogbiztonság sérelmét. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a szerződésmódosításra vonatkozó anyagi jog ugyan eltérően került szabályozásra, mivel a korábban hatályos törvény „negatívan” a szerződésmódosítás tilalmazott eseteit rögzítette, míg a hatályos törvény szerinti anyagi jog „pozitívan” azon eseteket szabályozza, amelyek a szerződésmódosítás jogszerű esetei, azonban ezen, főként az új uniós irányelv implementálása miatt előállt szabályozási különbség nem eredményez ad malam partem visszaható hatályú jogalkotást. Az ad malam partem visszaható hatályú jogalkotás tilalmával tehát nem áll ellentétben, hogy a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény támadott rendelkezései értelmében a jogalanyokra a szerződésmódosításokra irányadó új anyagi jogi szabályozást kell alkalmazni, mert nem eredményez jogkorlátozást, nem teszi a jogalanyok helyzetét, kötelezettségeit hátrányosabbá. Mivel az Alkotmánybíróság határozatában kifejtettek szerint nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ha az új jogszabályi rendelkezések alkalmazása a hatályba lépés előtt bekövetkezett jogi tényeket nem módosítja a jogalanyok számára hátrányos módon, az Alkotmánybíróság a bírói indítványt elutasította.

• AB határozat normakontroll-indítvány elutasításáról (II/817/2019.)
Az ügy tárgya: A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXV. törvény, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény elleni utólagos normakontroll indítvány (közjogi érvénytelenség)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény, továbbá a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény egésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint a jogszabályok teljes egészében közjogilag érvénytelenek, továbbá tartalmi szempontból is alaptörvény-sértőek, egyrészt mivel a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt, a bevezetett változásoknak nem volt észszerű indoka, és a hivatásos állomány tagjai véleménynyilvánítása teljes körű korlátozásának lehetősége túlmutat az arányosság követelményein. Az indítványozók álláspontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszony létrejötte kiszolgáltatott helyzetbe hozza a kormánytisztviselőket, így sérül emberi méltósághoz való joguk. Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta, hogy a törvényhozó hatalomnak lehetősége van az egyes jogállási törvények átfogó felülvizsgálatára és újraszabályozására, az újonnan kialakított szabály alkotmányosságának megítélése során azonban soha nem annak lesz döntő jelentősége, hogy a korábbi vonatkozó szabályozáshoz képest az új törvényi rendelkezések milyen irányú változást eredményeztek. Az indítványozók beadványukban az új szabályozás alaptörvény-ellenességét abban látták, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény új szabályozása negatív irányú változást hozott a korábbi szabályozáshoz képest, és a garanciális szabályokat nem figyelembe véve megsértette a szükségességi-arányossági szabályokat. Az Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági gyakorlat és a vizsgált szempontok alapján úgy ítélte meg, hogy a kialakított szabályozás megfelel az Alaptörvényben meghatározott garanciális szabályoknak, és az igazodik az új jogállási szabályokhoz. Összességében nem csökkenti szükségtelen és aránytalan mértékben a pihenőidőhöz való jogot, hiszen bár rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé, de megfelelő garanciális szabályokat kapcsol a munkavállaló jogainak biztosításához is. A kormányzati igazgatásról szóló törvény a kormánytisztviselőknek járó szabadságok rendszerét is átalakítja, és bizonyos esetekben a kialakított új szabályozás a korábbi szabadságok számának csökkenésével is együtt jár, ez azonban önmagában nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek, mivel a szabályozás egészét nézve a kormánytisztviselők Alaptörvényből fakadó jogai nem csorbultak, a támadott jogszabályok biztosítják azokat a garanciális elemeket, amelyek az Alkotmánybíróság gyakorlatából is következnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott törvényi rendelkezések tehát nem sértik az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit, így a normakontroll-indítványt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/648/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.963/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (pénzügyi szolgáltatói tevékenység végzésére vonatkozó engedély visszavonása)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria pénzügyi szolgáltatói tevékenység végzésére vonatkozó engedély visszavonása tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozónál a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) célvizsgálatot folytatott le, amelynek lezártát követően határozatával visszavonta az indítványozó pénzügyi szolgáltatói tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét, és elrendelte a végelszámolását. Az indítványozó bírósághoz fordult, amelynek eredményeként a felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és a Felügyeletet új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a Felügyelet a határozatában a legenyhébb szankciót alkalmazta. Az indítványozó kártérítés iránti pert kezdeményezett, mivel a Felügyelet új határozatának meghozataláig pénzkölcsön nyújtási tevékenységet nem folytathatott, így elmaradt a vállalkozói haszna. A bíróság a keresetet elutasította, a Kúria a döntést helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti a tisztességes hatósági és tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény megalapozottságát vizsgáló bíróságnak azt kellett értékelnie, hogy a közigazgatási szerv felróható módon és jogellenesen gyakorolta-e a hatáskörét, amellyel összefüggésben okozott-e olyan kárt az ügyfélnek, amelyet az ügyfél a számára nyitva álló közigazgatás rendes jogorvoslati eljárás, és a közigazgatási per révén sem tudott elhárítani. A megfogalmazott alapvető jelentőségű alkotmányossági kérdésre az Alkotmánybíróság a határozatában azt a választ adta, hogy az Alaptörvényből nem következik az, hogy a jogorvoslati jellegű közigazgatási perben hozott döntésnek determinálnia kellene a jogvédelmi jellegű kártérítési perben meghozandó döntést. A közigazgatási szerv felróhatóságának vizsgálatával a Kúria nem korlátozta tehát az indítványozó jogérvényesítéshez fűződő jogát, hiszen a bírói döntés a kereset benyújtása elé nem gördített akadályt; a kereseti kérelmet érdemben bírálta el a vonatkozó joganyag és bírói gyakorlat alapján; ítéletét indokolta. Az Alkotmánybíróság így a Kúria támadott ítéletét nem találta alapjog-sértőnek, és az alkotmányjogi panaszt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/832/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.38.105/2018/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közbeszerzési ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/998/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.249/2019/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1623/2019.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Ítélőtábla Bpkf.I.393/2019/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1382/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10.463/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetésbe foglalás)

• AB végzés eljárás megszüntetéséről (IV/1379/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.260/2019/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetésbe foglalás)

Leave a Reply 84 megnézve, 1 alkalommal mai nap |