| Mobile | RSS

GKI: a kormány jobban fél a válságtól, mint az egészségügyi katasztrófától


Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava

Az idén akár 4-4,5 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság, ugyanis javultak a növekedési kilátások az elmúlt pár hétben – vélik a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzői.

A kormány a 2022. évi választások előtt láthatólag jobban fél egy mélyebb gazdasági válságtól, mint egy egészségügyi katasztrófától, ennek ellenére 2021 tavaszáig nem került elő sem egy koherens gazdasági válságkezelő program, sem egy nyilvános és szakmailag megalapozott oltási terv – olvasható a GKI Gazdaságkutató legfrissebb helyzetértékelésben. A vártnál jobb tavaly negyedik negyedévi növekedés és a viszonylag kedvező év eleji konjunkturális várakozások miatt a GKI a múlt év végihez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra (4-4,5 százalékra) emelte 2021. évi növekedési prognózisát. A magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. A prognózis fő negatív kockázatként a járvány okozta érdemi korlátozások második félévre való áthúzódását nevezi meg (akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél). Viszont élénkítő hatású lehet, ha a 2022. évi választások közeledte a kormányzatot a költségvetési politika további lazítására ösztönözné. A GKI szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség éves átlagban nagyjából változatlan marad, de az év folyamán egyaránt javulni fog. Idén nyáron a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkenése, a minimálbér februári 4 százalékos emelése után további 1 százalékpontos emelés várható, ami éves átlagban a bruttó átlagkereset 6, a reálkereset 2 százalék körüli emelkedését valószínűsíti. A nyugdíjak reálértéke a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetése és a várható nyugdíjprémium révén mintegy 3 százalékkal emelkedik, így a fogyasztás növekedése megközelítheti a 3,5 százalékot. Az államháztartási hiány csökken, de indokolatlanul magas lesz, a tavalyi 8,1 százalék után idén a bruttó hazai termék, a GDP 6,5 százaléka körül várható. Az infláció gyorsul, a 2020. évi 3,3 után 3,9 százalék körüli lesz, a forint éves átlagban tovább gyengül, így egy euró a tavalyi 351 forint után idén legalább 365 forintot fog érni, s nem zárható ki, hogy az MNB szigorításra kényszerül. A külső egyensúly – a várhatóan beáramló EU-transzfereknek köszönhetően – stabil többletet fog mutatni. Idén várhatóan az építőipar, az ipar és a szállítás bővül a leggyorsabban, s csak a turizmus-vendéglátás, valamint ingatlanszektorban várható további visszaesés.  

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 733 megnézve, 1 alkalommal mai nap |