| Mobile | RSS

Elszállt az infláció és hiány – az árrobbanás még csak most jön

Papp ZsoltPublikálás dátuma2021.04.09. 15:54


Fotó: Népszava

Beindult az infláció, márciusban már 3,7 százalékkal nőttek az árak. Eközben a kormány újabb durva hiányadatot közölt.

Nőtt az infláció márciusban, már 3,7 százalék volt az éves áremelkedési ütem az előző havi 3,1 százalékkal szemben. Mind az elemzők, mind a jegybank figyelmeztet arra, hogy március-június között megugrik az árindex, májusban akár öt százalék feletti növekedés sem zárható ki. A nagy kérdés, hogy átmeneti lesz- e az árak csökkenése, vagy folytatódik a második félévben is. Az MNB korábban jelezte, ha tartósnak tűnik az áremelkedés, akkor lépni fog, ez pedig azt jelentené, hogy a monetáris kondíciókon a kamatokon emelni kell, ami az újrainduló vállalkozásoknak, de a lakossági hiteleseknek is a lehető legrosszabbkor jönne. Azért van jó hír is a márciusi adattal kapcsolatban, mégpedig az, hogy megállt az élelmiszerek vágtató éremelkedése, az élemiszerárindex a harmadik hónapban már csak 2,7 százalék volt, vagyis egy százalékponttal elmaradt az átlagos inflációtól. Azért itt is ellentétes folyamatok zajlottak, mert míg a KSH szerint étolaj 21,3, a liszt 8,2, a cukor 7,6, a rizs 6,8, a munkahelyi étkezés 6,6, a tojásé 6,4 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, addig a sertéshús ára 7,8, a sajté 1,9 százalékkal csökkent a tavaly márciusi árakhoz képest. Mivel az élelmiszerárak átlag alatt emelkedtek, a nyugdíjas fogyasztó kosár áremelkedése is elmaradt az inflációtól: márciusban ez utóbbi 3,4 százalék volt. A áremelkedést az élvezeti cikkek, vagyis a szeszes italok és dohányáruk 10,3 százalékos áremelkedése okozta, ezen belül csak a dohányáruk 17,5 százalékkal drágultak, elsősorban a jövedéki adó emelése miatt. Ezen túl az üzemanyagok ára 7,1 százalékkal nőt, s ez a két tétel húzta fel az inflációt. Az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt azonban az év második felében kisebb szigorításra számíthatunk, felfelé mutató kockázatot jelent az olaj-, a nyersanyag-, a mezőgazdasági árak (gabona, takarmány) megugrása, a nemzetközi szállítási költségek elszállása, csakúgy, mint a nyitás után várhatóan meredeken felfutó kereslet, ami alacsonyabb kínálati kapacitás mellett szintén jelentős áremelkedéshez vezethet – mondta Suppan Gergely. A Takarékban vezető elemzője éves átlagban 3,9-4 százalékos drágulást vár, ez egybevág a jegybank inflációs előrejelzésével. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az emelkedő infláció nm okozott komoly meglepetést, s úgy látja, a márciusi adat érdemben nem módosítja az idei inflációs kilátásokat. A következő hónapokban további jelentős drágulásra számít Virovácz Péter a bázishatások és az újranyitással együttjáró keresleti sokk következtében. Várakozása szerint akár 5 százalék fölé is emelkedhet a mutató átmenetileg. Az év egészét tekintve 4 százalékos átlagos inflációval számol. A következő 1-2 hónapban a bázishatások miatt növekvő inflációval számol Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is, ezt követően pedig a nyitás nyomán bekövetkező áremelkedések határozzák majd meg a pénzromlás ütemét. A bezárni kényszerült létesítmények egy része csődbe megy, tehát a kereslet magasabb, míg a kínálat alacsonyabb  lesz, ami felfelé húzza majd az árakat, magyarázta. Erre az MNB-nek a beérkező adatok függvényében kell majd reagálnia, kiemelt figyelmet fordítva a tartós tendenciákra, szemben az átmeneti hatásokkal, mint például az olajáremelkedés – zárta kommentárját Regős Gábor.  

Már ezermilliárd felett az államháztartás hiánya

Brutális, 604 milliárd forintos deficitet hozott össze a kormány márciusban, így az első negyedéves hiány 1144 forintra emelkedett – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). A szokásos rövid közleményében a szaktárca a hiányt a járványügyi védekezéssel, a vakcinabeszerzésekkel és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedésekkel magyarázza, ami szokás szerint nem teljesen fedi az igazságot. A PM azt sem árulta el, hogy miként alakultak a bevételek. De a kéthavi részletes adatokból tudhatjuk, hogy a bevételek 10 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami öt százalékos gazdasági visszaesés után nagyon erőteljes bevételnövekedést jelent. Vagyis a hiány a kiadási oldalon száll el, azaz nem magyarázható csak a járványkezeléssel. A hiány legfőbb okozója továbbra is az uniós támogatások megelőlegezése: ezt nevezi a kormány a gazdaság újraindításának, de ez csak az elmúlt években megszokott ügymenet része, hogy a kormány saját forrásaiból akár évekre előre megelőlegezi az uniós támogatásokat, annak ellenére, hogy a kifizetés után százmilliárdok parkolnak a cégek bankszámláin, mert azok értelmes elköltése nem megy egyik napról a másikra. 2021 első három hónapjában 150,6 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor e három hónapban az uniós kiadások 615,6 milliárd forintot tettek ki. Ezzel szemben a járványügyi védekezéshez biztosított források március végi összege meghaladta a 342,8 milliárd forintot. A kormány hamarosan beterjeszti az idei költségvetés módosítást, ahol a hiányt 1500 milliárd forintról a GDP 7,5 százalékára, vagyis mintegy 3500-4000 milliárd forintra emeli.  

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 62 megnézve, 1 alkalommal mai nap |