| Mobile | RSS

Minden villára ráharapnak – A NER nem csupán a Városligetet kebelezi be, a környékét is

Szalai AnnaPublikálás dátuma2021.04.12. 07:20


Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava

Egymás után kerülnek kormányközeli cégek és alapítványok kezére a gyönyörű park közeli villák.

A Liget 2013-as einstandja óta a környező utcák is a NER vadászterületévé váltak. Az egykoron gazdag kereskedők, iparosok, bankárok által építtetett villák többnyire különleges építészeti megoldásaikkal tűnnek ki környezetükből, bár napjainkra régi fényük megkopott, többségük meglehetősen romos állapotban várja a szebb jövőt.  Az új tulajdonosok többnyire nem is késlekednek sokat, átépítik, felújítják és új funkcióval látják el az értékes épületeket. Tehetik, hiszen az új gazdák gyakorta ingyen vagy meglehetősen nyomott áron jutnak hozzá az épületekhez. Még a kétségtelenül sokba kerülő felújítás-átalakítás – esetenként ezt is az állam fizeti – után is jelentős haszonra tesznek szert. Az alábbiakban sorra vesszük néhány ismertebb épület átalakulás-történetét. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb botránya a Városligettel szomszédos Szabolcs utcai hajléktalankórház tervezett elköltöztetése volt egy Habony Árpád és Rogán Antal érdekkörbe sorható cég ingatlanügyletének hozományaként. A fővárosi önkormányzat ellenáll és csereépületet ígér (miközben hajléktalankórházat csak bérleményként használhatják), a kormány pedig nagy kegyesen június végéig haladékot adott a költözésre. A Szabolcs utcában korábban működő Országos Gyógyintézeti Központ területét egyébként – a hajléktalankórház kivételével – teljes egészében bekebelezte a Városliget Zrt. Itt épült fel a fővárosi múzeumokat kiszolgáló 37 ezer négyzetméteres, hét szintes raktározási és restaurálási központ több mint 17 milliárdból. A Műcsarnok a Pesti Vigadóval és a Hild-palotával együtt került 2016 januárjában a kormányváltás óta bámulatos karriert befutott, eredetileg Makovecz Imre által jobboldali ellen-akadémiaként alapított Magyar Művészeti Akadémia (MMA) birtokába – ingyen. Az ellenzék kultúra elleni merényletet kiáltott, a művészek fekete lufikat eregettek, de más nem történt. Az MMA kezdetektől tervezte a Hősök terén álló kiállítóhely felújítását, de csak 2018-ban született róla döntés. A rekonstrukció tavaly júniusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy lett, aligha függetlenül attól, hogy a járvány miatt többször eltolt időpontú Eucharisztikus Világkongresszus egyik fő helyszínének jelölték ki. A Stefánia úti Ligeti villát a Fidesz pártalapítványa, az „ezeréves Magyarország kincseinek és értékeinek gyarapítását becsületbeli ügynek tekintő” Polgári Magyarországért Alapítvány vásárolta meg 2016-ban, természetesen állami támogatásból egy Seychelle-szigetekre bejegyzett cég leányvállalatától. Az impresszionista szobrász, Ligeti Miklós századfordulós műteremházát a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. formálja az alapítvány képére 640 millió forintért. A kormányfő jó barátjaként ismert Garancsi egyébként maga is szerzett egy hatalmas ingatlant a Városliget másik oldalán. A 24.hu akkortájt részletesen bemutatta, hogy miképpen csomagolták egy hosszadalmas felszámolási eljárásba Garancsi ingatlanfejlesztő cégének tulajdonszerzését 2018-ban. A területet hasznosító fejlesztőcégben később egy magántőke alap is feltűnt, amelynek létrehozásához Mészáros Lőrinc egyik intézője is hozzájárult, egyik cégvezetője pedig akkortájt sűrűn megfordult Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a baráti köreiben. Az Ajtósi Dürer soron a Szent István Gimnáziumtól egészen a Zichy Géza utcáig húzódó 4 hektáros területen működött a főváros egyik legpörgősebb szórakozóhelye, a Dürer-kert is. Menniük kellett, mint ahogy a területen álló többi épületet is elbontják, kivéve a műemléki védettséget élvező egykori Szent Szív zárdát, amely új funkciót kap ugyan, de felújítják. A hajdan Kádár János, majd a környékbeli iskolák által használt uszoda, a régi könyvtár, a kerületiek által látogatott rendezvényterem, valamint a Professzorok Háza helyén két iroda- és három lakóépületből álló, kereskedelmi funkciókkal ellátott nem túl izgalmas üvegtornyokból álló ingatlankomplexum épül Dürer Kert néven. A teljes projekt 2024-re készülhet el. Néhány sarokkal odébb a Hajdúdorogi Metropolita Egyházmegye kapott egy szecessziós villát. Az Ida-Ilka utca sarkán álló, egykoron igen impozáns épületet Schuler József papír- és írószergyáros építtette az előző századforduló idején. A legendás Bajor Gizi mellett a szovjet állami hajózási ügynökség és különféle oktatási intézmények is megfordultak itt, mígnem 2015-ben Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez került, majd két évvel később az állam ingyenesen átengedte a főegyházmegyének, amelynek megbízásából az idén megkezdődött a helyi védettséget élvező épület felújítása: egyházi kulturális központot és szálláshelyeket alakítanak ki a hajdani villában. Még nagyobb volt az osztogatás a Hermina úton. A 45. szám alatti, Róheim Sámuel fakereskedő megrendelésére épült francia reneszánsz stílust a neobarokkal vegyítő, ám szecessziós és belső díszítéseiben mór jegyeket is felvonultató pazar villa 1900-ra készült el, de később bérlője, Tisza István volt miniszterelnök ellen itt elkövetett gyilkos merénylet miatt vált ismertté. A háború után javarészt szociális intézményként hasznosították az épületet. A történelmi jelentőségű villát 2016-ban ajándékozta a kormány a 15 fős Corvin-lánc Testületnek. Bár honlapjuk szerint a „bölcsek tanácsának” véleménye nagyon fontos a köztársasági elnök és a kormányfő számára, a társaság a jegyzőkönyvek tanúsága szerint évente kétszer ülésezik. A Horthy Miklós által alapított, majd az Orbán-kormány által felélesztett kitüntetés birtokosai székhelynek kapták meg a 2180 négyzetméteres épületet, amelynek felújítására a kormány 5 milliárd forintot adott. De az állami Beruházási Ügynökséget sem hagyták a végeken, nekik a Hermina út 49. szám alatt jutott egy villa, amelynek felújítására 300 milliót költhettek tavaly. A múzeumi negyed létrehozására gründolt Városliget Zrt. se kucorog ócska albérletben. 2018-ban törvény adta vagyonkezelésükbe 99 évre a Hermina út 57-59 szám alatti, nettó 1321 négyzetéteres irodaépületet. A törvény indoklása szerint a választás azért esett éppen erre az épületre, mert korábbi tulajdonosa a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazából nem is használta, mindössze 3-4 munkatársuk dolgozott ott. (Ami aligha meglepő, hiszen műtárgyraktár volt.) Természetesen fel is újíthatják maguknak. A PIM-et azóta bőségesen kárpótolták, legutóbb többek között a fél Óbudai-szigettel, a Zichy-kastéllyal és az Andrássy-palotával és a mindezek felújítására adott 60 milliárd forinttal. A miniszterelnök vejének a Liget másik oldalán, a Hősök terétől 250 méterre, a Városligeti fasorban is sikerült betársulnia egy villa-szerző akcióba. A Spitz Arnold fakereskedő, fűrészgyár-tulajdonos megrendelésére 1910-ben épült 3600 négyzetméteres villát egy Tiborcz érdekkörébe tartozó cég, a BDPST Zrt. egyik leányvállalata vette meg 2016-ban. A cég vezetője pedig nem más volt, mint az Orbán család régi barátjának, Adnan Polat török üzletembernek a jobbkeze, Suat Gokhan Karakus – derítette ki annak idején az Átlátszó. A Városligeti fasor 38. szám alatt található Rátkai Klub néven ismertté vált épületet többek között különleges ablakai és art deco lépcsőháza teszi különlegessé. A kétségtelenül igényes felújítás után bérirodaházként működteti a Polat-holding. 

Egy szűk elit öröme

A régi pompájukban ragyogó épületek láttán elégedettség töltheti el a városlakó szívét, mondván legalább megmenekültek az enyészettől. Ez igaz is, csakhogy a városképi nyereség mellé vastagon jut a közösséget érő veszteségből. A magánbefektetők és alapítványok birtokába került épületek elveszítik közfeladat ellátási szerepüket, a felújított belső terek és kertek csupán egy szűk csoport számára lesznek elérhetőek. Az átalakított villák tulajdonosai a meglévő elektromos, víz- és csatornahálózatra terhelik a bővítések és funkcióváltás miatt megnövekedett szolgáltatási igényüket anélkül, hogy a köz által kiépített és működtetett infrastruktúra-rendszer karbantartásába, bővítésébe beszállnának. Ez persze a város más részeire is igaz, a Kopaszi-gát melletti lakóparkot építő Garancsi István helyett az állam hosszabbítja meg a budai fonódó villamos pályáját odáig. Az új funkciókból többnyire növekvő forgalmi terhelés is fakad, miközben a Városliget tervezett autómentesítése is ezekre az utakra tolja majd ki a közúti forgalmat. 

Fotó: Népszava / Pavel Bogolepov

NER-független újjászületések

A park környéke természetesen a NER-től függetlenül is vonzza a befektetőket. A tulajdonosváltás többnyire csak akkor szúr szemet, ha az új gazda komoly átalakításba kezd. Nagy vihart kavart a Dózsa György út 74. alatt található az 1882-ben épült klasszicista Káry-villa átépítése. Az épület tetőzetét ugyanis 2016 őszén éppen a rossz időjárás beállta előtt bontották le az egyiptomi tulajdonos, Youssef Takla cégének, a Zenobia Hungary Kft.-nek a megbízásából, majd fél évig hozzá se nyúltak. A villa a tervek szerint ötcsillagos szállodaként születik újjá, de hiába telnek az évek, a megnyitó rendre későbbre tolódik.A hazai szecessziós építészet egyik gyöngyszeme, az Ajtósi Dürer 25. szám alatt található pazar Zala-villa felújításához nemrégiben kezdtek hozzá. Az épület sokáig Líbia Nagykövetségeként működött, majd egy építőipari vállalkozás székhelye volt. Egyelőre nem tudni, hogy ki újítja fel és mire használja majd a különleges, műterem köré épült, Zsolnay-kerámiából készült nőalakokkal díszített homlokzatú villát. A Városliget peremén, a Hermina út 47. szám alatti szecessziós épület ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) tulajdonában van. Az egykori főispán, Sipeki Balázs Béla által építtetett villa, az ő végrendeletének köszönhetően került a szövetség birtokába. Műemléki védettség alatt áll, lépcsőháza, csodálatos hallja, valamint hangulatos télikertje azonban külsősök számára is látogatható, kivéve az éppen zajló felújítás alatt. A kormány 2,9 milliárd forinttal támogatja a teljes körű rekonstrukciót.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 86 megnézve, 1 alkalommal mai nap |