| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányos követelmény megállapításáról (IV/100/2021.)
Az ügy tárgya: A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (közérdekű adatigénylés teljesítésének határideje veszélyhelyzet idején)
Összefoglaló a döntésről: A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §-a alapján a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt a beérkezését követő 45 napon belül kell kielégíteni, amennyiben valószínűsíthető, hogy az igénynek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben foglalt 15 napon belül való teljesítése a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az igénynek e hosszabb határidőn belüli teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített 15 napon belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó országgyűlési képviselő a kormányrendelet 1. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel indítványa szerint a támadott rendelkezés a közérdekű adatok nyilvánosságát szolgáló adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályok relativizálásához vezet. Az indítványban kifejtettek szerint közérdekű adatok megismeréséhez való jog, a közpénzek átlátható felhasználásához fűződő közérdek nem korlátozható a járványügyi célok megvalósítása céljából oly módon, hogy azok teljes mértékben kiüresedjenek. Az indítványozó álláspontja szerint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti, hogy a kormányrendelet az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidőt úgy emeli fel 45 napra, hogy eközben fogalmilag tisztázatlan, bizonytalan jogi kategóriákat használ (a sérelmezett rendelkezés értelmében az adatkezelőnek elegendő valószínűsítenie, hogy az adatok kiadása veszélyeztetné a veszélyhelyzeti feladatait). Nézete szerint az alapjog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti, hogy az adatkezelő saját megítélése szerint, diszkrecionális jogkörben dönthet a teljesítési határidő meghosszabbításáról, és annak kapcsán a kérelmezőnek hatékony jogorvoslati lehetősége nincs. Az Alkotmánybíróság az megállapította, hogy nem sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot a válaszadási határidő felemelése, ha az valóban szükséges a járvány leküzdéséhez. A szabályozás azonban csak akkor marad az alkotmányos értelmezési tartományban, ha az adatkezelő nem csupán általánosan hivatkozik a veszélyhelyzetre, hanem valóban valószínűsíti, hogy milyen közfeladatának ellátása került volna veszélybe, ha az információs önrendelkezési jogról szóló törvényben rögzített határidőn belül kellett volna teljesítenie a válaszadási kötelezettségét. A valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesítenie kell. Ennek elmaradása ugyanis megkérdőjelezi a szabályozás szükségességét, ami a jogkorlátozás feltétele. Az Alkotmánybíróság ezért alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy a kormányrendelet szerinti határidő nem teljesítése esetén az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat a konkrét okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.
• AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (IV/903/2020.)
Az ügy tárgya: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (tankötelezettség)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2020. január 1-jével bevezetett, „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik” rendelkezésének a bevezetésével egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék; a korábbi szabályozásban ugyanis a gyermek a rögzítetthez képest további egy évet maradhatott óvodai nevelésben, amit a szakértői bizottság javaslata alapján még egy évvel meg lehetett hosszabbítani. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a jelenleg hatályos szabályozás sérti a fogyatékkal élő gyermekek érdekeit és jogait, az orvosilag igazolt betegségben szenvedő gyermekek esetében hátrányos megkülönböztetést valósít meg, sérti a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való alapjogukat, a szülőknek pedig a gyermeknek adandó nevelés megválasztásához való jogukat. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a támadott törvényi rendelkezés olyan tartalmú módosítása, mely megfosztja a sajátos nevelési igényű gyermekeket attól a lehetőségtől, hogy az általános iskolai tanulmányaik integrált formában történő megkezdése érdekében további egy nevelési évig óvodai nevelésben vegyenek részt, csak abban az esetben áll összhangban az Alaptörvénnyel, ha a jogalkotó ezen kedvezmény megszüntetésével egyidejűleg megteremti a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének olyan többletgaranciáit, amelyek legalább a további egy nevelési éven át óvodai nevelésben való részvétellel azonos mértékben képesek biztosítani annak lehetőségét, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek általános iskolai tanulmányait integráltan kezdhesse meg. A jogalkotó ugyanakkor ilyen további kedvezményszabály megalkotásáról nem rendelkezett. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a jogszabályi környezet, bár önmagában nem alaptörvény-ellenes, azonban valóban nincs összhangban az Alaptörvénnyel; az összhang hiányát azonban nem a támadott rendelkezés hatályos tartalma, hanem annak, illetőleg a jogrendszer egyéb szabályainak hiányossága okozza. Az Alkotmánybíróság így hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy törvénymódosítással egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai nevelés során megkaphassák a szükséges fejlesztést. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogalkotó számára számos eszköz áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a korábbi szabályozással azonos értékű garanciarendszert alkosson, mely egyaránt történhet az óvodai nevelés maximális időtartama visszaállításával azon sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában, amelyek számára az integrált általános iskolai oktatás lehetősége valóban rendelkezésre áll; a megelőző óvodai nevelés során megvalósuló fejlesztés intenzitásának és hatékonyságának javításával (amennyiben ez lehetséges); azon sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, akik pedig koraszülöttnek is minősülnek, akár a terhesség időszakára vonatkozó számítási mód alapulvételével a születés tényleges időpontjának alapulvétele helyett. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2021. június 30. napjáig tegyen eleget.

• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1577/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kf.V.39.162/2020/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (használati jog visszajegyzése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria és a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság használati jog visszajegyzése tárgyában hozott ítéleteit. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a felperes részvénytársaság keresetet nyújtott be egy nádas használati joga ingatlan-nyilvántartásból való törléséről rendelkező földhivatali határozat bírósági felülvizsgálata iránt. A perben az indítványozó vízügyi igazgatóság mint alperesi beavatkozó vett részt, tekintettel arra, hogy az állami tulajdonú tónak a vagyonkezelője. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Az indítványozó az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog törvény erejénél fogva való megszűnésekor alkotmányos követelmény, hogy az eljáró bíróság európai jogi érintettség hiányában a magyar jog alkalmazását nem mellőzheti. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, mert az alkotmányos követelmény ellenére a földforgalmi törvény vonatkozó rendelkezésének a magyar jogban való alkalmazását uniós jogi érintettség hiányában mellőzte. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy amikor az eljáró bíróság figyelmen kívül hagy valamely, az Alkotmánybíróság által kimondott alkotmányos követelményt, akkor az Alkotmánybíróság formailag nem az alkotmányos követelmény figyelmen kívül hagyását állapítja meg, hanem azt, hogy az eljáró bíróság túllépte az alkalmazott jogszabályi rendelkezésre vonatkozó értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, és ezért alaptörvény-ellenes. Tekintettel arra, hogy a Kúria ítéletében teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a hivatkozott alkotmánybírósági határozatban megfogalmazott alkotmányos követelményt, ezáltal olyan tartalmú döntést hozott, amelyben túllépte az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria ítélete alaptörvény-ellenes, és azt, az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatállyal, megsemmisítette.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/1510/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.432/2018/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyiségi jog megsértése; jogi személy)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria személyiségi jog megsértése tárgyában hozott ítéletét. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó sportegyesület és többségi tulajdonosa közösen használták az egyesületi címert, amely a sportágban elért sikerek miatt is a nagy múltra visszatekintő indítványozó személyiségi jogainak megtestesítője és szimbóluma. A többségi tulajdonos a megállapodás ellenére önhatalmúlag megváltoztatta a címert, ami miatt a későbbi indítványozó bírósághoz fordult. A Kúria felülvizsgálati döntésével zárult eljárásban a bíróság a keresetet elutasította, nem állapította meg a felperes személyiségi joga, azon belül a jóhírnévhez való joga megsértését. Az indítványozó a jogerős döntéssel szemben az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a hatályos polgári törvénykönyv megerősítette a jogi személyek személyiségi jogát, a bíróságok döntése azonban a korábban hatályos polgári törvénykönyv rendelkezésének megfelelően kialakult szemléletet és joggyakorlatot tükrözi, így a döntés sértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő alapjogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ügy alapjogi érintettségét. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy a törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, tekintettel arra, hogy lényegük a külvilág felé megjelenő képben ragadható meg. Ebből következően a Kúria kizártnak tekintette a személyiségi jogsérelem bekövetkeztét, így nem vizsgálta, hogy a címer megváltoztatása negatív hatással volt-e az indítványozó jóhírnevére. Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a Kúria támadott ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2010/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.III.351/2019/9. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (büntetőügy; eltérő minősítés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Debreceni Járásbíróság, a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság, valamint a Kúria büntetőügyben hozott támadott döntései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az elsőfokú bíróság közokirat-hamisítás és lopás bűntette miatt az indítványozót szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte, valamint ellene vagyonelkobzást rendelt el. A másodfokú bíróság a tényállás, valamint a cselekmények jogi minősítésének megváltoztatása nélkül az indítványozóra kiszabott büntetéseket jelentős mértékben enyhítette, a Kúria a felülvizsgálati eljárásban az ítéleteket hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria, bár formálisan a korábbi ítéleteket hatályában fenntartotta, indokolásában a rendelkező résszel szembemenve a jogerős döntéstől eltérő anyagi jogi álláspontot foglalt el és indokolt meg. Azáltal, hogy így egyes tényállási pontok tekintetében elismerte a bűncselekmény nem megfelelő minősítését, tehát indokoltnak tartotta cselekményének a vádtól és a jogerős döntéstől eltérő minősítését, de nem a vádtól eltérő minősítés esetére előírt szabályok szerint járt el, sérült az indítványozó védelemhez való, az indokolt döntéshez való, valamint a tisztességes eljáráshoz való joga. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy álláspontja szerint az eljárás során a védelemnek lehetősége volt arra, hogy a minősítés kérdésében a büntetőeljárás során állást foglaljon, így a tisztességes eljárás helyrehozhatatlan sérelme, a büntetőeljárás teljes egészét figyelembe véve, nem valósult meg. Ennek következtében a támadott határozatok alaptörvény-ellenessége sem volt megállapítható, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/784/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IX.38.377/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (illetmény-különbözet megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1532/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.389/2019/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóhiány)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1522/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.387/2019/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (adóhiány)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/66/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.069/2020/5. számú ítélte elleni alkotmányjogi panasz (felszámolói névjegyzék megújításáról szóló pályázat)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1618/2020.)
Az ügy tárgya: A Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.47/2020/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1933/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.097/2020/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1328/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.211/2019/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerződés érvénytelenségének megállapítása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1120/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.II.10.170/2019/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (polgármesteri tisztség megszüntetése; törvényességi felügyeleti jogkör)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1507/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.352/2020/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vételi jog jogellenes gyakorlása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1642/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.21.702/2018/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati kérelem megfelelő jogcím hiánya miatti elutasítása; megbízási díj megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1075/2020.)
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék 3.Bpkf.8/2020/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1473/2019.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.841/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártérítés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1726/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.21.083/2019/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szomszédjogi igény, contra legem jogalkalmazás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1643/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.329/2019/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (légi jármű zár alá vétele miatti bírósági jogkörben okozott kár)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1987/2020.)
Az ügy tárgya: A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása)

Leave a Reply 91 megnézve, 3 alkalommal mai nap |