Sajtóközlemény Európai Parlament/ Az EU megoldásai az adócsalás megelőzésére
Gazdaság Tegnap
A tisztességes adózás az Európai Parlament egyik prioritása. Összefoglaltuk, hogyan kezeli az EP az adókikerülés és az adócsalás kérdéseit.
Az adópolitika és az adócsalás elleni küzdelem az elmúlt évtizedben kiemelt témává vált az olyan újságírói nyomozások miatt, mint például a LuxLeaks, a Panama Papers, a Football Leaks, a Bahama Leaks és a Paradise Papers, amelyek témái adókönnyítések és adóparadicsomok voltak. Ezek növekvő elégedetlenséget okoztak az adózási folyamatok sérülése miatt, különösen a recesszió és az ebből fakadó költségvetési korlátok miatt.
A be nem fizetett adók alacsonyabb költségvetéshez vezetnek mind nemzeti, mind uniós szinten.
Az adópolitika az unió kezdete óta szorosan kapcsolódik a tagállamok szuverenitásához, de az adócsalás elleni küzdelemben osztoznak a tagállamok és az EU.
Az adózás az EP prioritásai között
2020 szeptembere óta a Parlamentnek állandó albizottsága foglalkozik az adóügyekkel (FISC). Azért hozták létre, hogy segítse a gazdasági szakbizottságot és az adócsalással, az adókijátszással és az adókikerüléssel is foglalkozik.
A 2014–2019-es parlamenti ciklus során a Parlament ideiglenes különbizottságokat hozott létre, amelyek számos hibát tártak fel az adózási rendelkezésekben.
Uniós adóintézkedések
Az elmúlt években az adózással kapcsolatos főbb jogalkotási javaslatok az információcseréhez kapcsolódtak. Ezeket több alkalmommal is módosították annak érdekében, hogy:
- létrejöjjön a pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere, ha az adózó a lakóhelyétől eltérő országban tevékenykedik
- megvalósuljon az adóügyi határozatok cseréje a tagállamok között
- az adózás területére vonatkozó automatikus információcsere miatt azokban az esetekben, mikor a Multinacionális vállalatok több országban fejtik ki a tevékenységüket és így agresszív adótervezést folytathatnak, amire a belföldi vállalkozásoknak nincs módjuk.
- hatékonyabb legyen a pénzmosás elleni küzdelem.
További javaslatok a társasági adózással és az adóelkerüléssel kapcsolatban:
- a közös konszolidált társaságiadó-alap, amely a kettős adóztatás vagy az agresszív adótervezés elkerülése érdekében foglalkozik a különböző nemzeti adórendszerek adózási akadályaival a belső piacon működő vállalatok számára.
- a számottevő digitális jelenlét társasági adóztatása azért, hogy a tagállamok megadóztathassák a területükön elért profitot, még akkor is, ha egy vállalat fizikailag nincs ott
- a digitális szolgáltatási adó közös rendszere, mely olyan bevételek adója, mint például a felhasználókról digitálisan gyűjtött adatok továbbításából származik.
Ezenkívül számos javaslat érkezett az áfa-keret frissítésével kapcsolatban is.
A Parlament adóügyekkel foglalkozó albizottsága jelenleg azon dolgozik, hogy miként lehet alapot teremteni a digitális vállalatok nyereségének megadóztatására azokban az országokban, ahol működnek, még akkor is, ha egyébként fizikailag nincsenek jelen.
A Bizottság várhatóan 2021 júniusáig terjeszt elő javaslatot a digitális illetékről.
Az infografikáról
Infografikánk az egyes tagállamok közvetlen és közvetett adókból származó bevételeit, valamint az összes adóbevételt is mutatja a bruttó hazai termék százalékában. Ez utóbbi a tőke, a fogyasztás és a foglalkoztatás adója között oszlik meg.