| Mobile | RSS

Orbánt is sejtik a Nyugat-Balkán újrafelosztásának kiszivárgott terve mögött

Orbánt is sejtik a Nyugat-Balkán újrafelosztásának kiszivárgott terve mögött

KÜLFÖLDKÖZÉLETFrissítve: 2021 ápr 25.

Orbán Viktor miniszterelnök Aleksandar Vučić szerb elnökkel 2020. május 15-én-Fotó: ANDREJ ISAKOVIC/AFP

“Feltétel nélkül támogatjuk Bosznia-Hercegovina stabilitását és területi egységét, mint olyan országét, ahol minden államalkotó nemzet, vagyis minden állampolgár egyenrangú. Tehát támogatjuk Bosznia-Hercegovina alkotmányos alapértékeit” – felelte a horvát Jutarnji List beszámolója szerint a múlt szerdán, szarajevói látogatásán Gordan Grlić Radman, Horvátország EU- és külügyminisztere a Dnevni Avaz kérdésére, hogy “milyen a kapcsolat Horvátország és Bosznia-Hercegovina között”. Bár a sajtótájékoztatón konkrétan senki sem említette meg, a kérdés valójában arra a tervre vonatkozott, mely a nyugat-balkáni nyilvánosságban ugyan nagy vihart kavart, hivatalosan addig egyetlen érintett állam vezetői se reagáltak rá.

Pedig az Szlovénia kivételével valójában a volt Jugoszlávia összes utódállamát érintené Horvátországtól Macedóniáig.

Milyen terv?

Már önmagában erre se egyszerű válaszolni. Sajtóértesülések szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök állt elő egy tervvel, amit az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek is eljuttatott. A terv a nyugat-balkáni határok újrarajzolását vetette fel, amennyiben Bosznia-Hercegovinát lényegében feldarabolnák:

  • az ország szerbek lakta részét, a szövetségi állam egyik tagját, a Boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához csatolnák;
  • az ország másik köztársaságát, a Bosnyák-Horvát Föderációt is feldarabolnák, a főként horvátok lakta Nyugat-Hercegovinát Horvátországhoz csatolnák;
  • a megmaradó részen pedig létrehoznának egy tisztán bosnyák államot, ami azért kapna egy tengeri kijáratot.

A terv azonban nem csupán Boszniát érinti. Az elképzelés szerint Koszovó helyzetét úgy rendeznék, hogy az állam északnyugati, szerbek lakta csücskét Szerbiához csatolnák, cserébe Szerbia legdélkeletibb, albánok lakta részéért. Koszovó ezután egyesülne Albániával, amihez még hozzácsatolnák Montenegro és Észak-Macedónia albánok lakta vidékeit is.

A térkép szerint a kék csíkos területek Horvátországhoz, a piros csíkosak Szerbiához, a feketék Albániához kerülnének Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Koszovó területeiből; a zöld terület maradna Bosznia-Hercegovinából.Forrás: necenzurirano/news1.mk

A felvetés elég meredek, különös tekintettel arra, hogy Boszniában 26, Koszovóban pedig 22 éve még háború dúlt emiatt, a jelenlegi határok pedig ezeknek a konfliktusoknak a lezárásaként alakultak ki. Nehéz elképzelni, hogy ezek bolygatása ne szítana újra feszültségeket az érintett nemzetek között, ahogy azt is, hogy akár Montenegro, akár Észak-Macedónia önként lemondana területeiről egy Nagy-Albánia javára. A terv toxikus jellegét mutatják a reakciók is, kezdve azzal, hogy a már említett Michel, az Európai Tanács elnökének hivatala a szlovén Delo újságírójának kérdésére előbb megerősítette, hogy kapott ilyen dokumentumot, hogy aztán letagadja ennek megtörténtét.

Ezután már az is megkérdőjeleződött, hogy egyáltalán létezik-e a terv, de az épp március végén helikopterbalesetben elhunyt cseh milliárdos, Petr Kellner tulajdonában levő, Janša és környezete által felvásárlásra kiszemelt szlovén POP TV weboldala, a 24ur.com közölte, hogy megerősített értesüléseik szerint valóban létezik. Egy másik szlovén hírszájt, a Necenzurirano állítólag meg is szerezte a dokumentumot, amit nyilvánosságra is hozott, ám annak létezését egy nappal később maga Janša a Bosznia-Hercegovinai kollektív elnökség bosnyák tagjával, Šefik Džaferovićcsal folytatott beszélgetésében határozottan tagadta.

00:00/00:00Loading Ad

Kinek a terve?

A balkáni és a Balkánnal foglalkozó sajtó nem tulajdonít nagy jelentőséget Janša tagadásának, tényként beszélnek a terv létezéséről. Már csak azért is, mert Bosznia-Hercegovina felosztásának kérdését Borut Pahor szlovén államfő a Jutarnji List szerint március 5-én, a boszniai államelnökség tagjaival tárgyalva felvetette, hogy “az utóbbi időben egyre gyakoribbak azok a hangok Európában, melyek szerint be kéne fejezni Jugoszlávia felosztását. Maguk ott Boszniában képesek békésen szétválni?”. A lap szerint az elhangzottakat Želko Komšić, a kollektív elnökség horvát tagja is megerősítette, Pahor hivatala pedig cáfolat helyett csak annyit közölt, hogy ezzel “az elnök nem Bosznia-Hercegovina szétesésének ötletét vetette fel”.

Janez Jamša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy villanyvezeték átadóján Kidricevóban, 2020. október 14-én.Fotó: JURE MAKOVEC/AFP

Annál jobban izgatja a balkáni sajtót a kérdés, hogy valójában kihez köthető a terv, mert azt valamiért nem hiszik, hogy Janšáé volna. Egyrészt Szlovéniát nem is érinti különösebben, az ország, ahogy annak idején gyakorlatilag a délszláv háborúkból, úgy ebből is kimarad. Van viszont egy nyilvánvaló nyertese: Aleksandar Vučić szerb elnök, aki, bár a szerbség őshazájának tekintett Koszovó javáról kénytelen volna lemondani, az ottani, még mindig szerbek lakta területek mellett megkaparinthatná Bosznia szerbek lakta területeit. Vučić mellett még egy figura sejlik fel:a horvát  és bosnyák lapokban népszerű tézis szerint a terv fő propagátora Vučić és Janša közös szövetségese, Orbán Viktor.Hogy ezt mire alapozzák, arról kevés szó esik a lapokban. A Jutarnji List például csak nevük elhallgatását kérő ljubljanai forrásaira hivatkozva közli talányosan, hogy “nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél” (horvát-szlovén eredetiben a mondás úgy hangzik, hogy ahol füst van, ott tűz is van), és “mindenképpen fennáll a lehetőség, hogy valóban olyan kérdésről van szó, ami mögött Orbán Viktor és Aleksandar Vučić állnak”.

Orbánt a horvát mellett a bosnyák sajtó is emlegeti az ügyben. A Politički című bosnyák portál egy meg nem nevezett magas rangú európai tisztviselőt idézve azt írja, hogy a területcsere ötlete nem egyedül Janšától származik. “Itt van persze a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, és az európai szélsőjobboldal színe virága, plusz a horvát és a lengyel kormány is. De Ausztriához és Franciaországhoz is egyre közelebb áll az ötlet” – mondta.

Vučić a maga részéről egyelőre azt is tagadja, hogy valaha látta volna a határokat újrarajzoló tervet, vagy hogy Szerbiának bármi köze volna hozzá. “Az, hogy egyesek Szerbiát akarják hibáztatni miatta, inkább róluk mond el sokat” – mondta, “bizonyos montenegrói, boszniai és zágrábi körökre” utalva. “Nem egyezhetek bele Koszovó és Albánia egyesítésébe, és tiszteletben kell tartsam Bosznia-Hercegovina területi egységét is” – mondta.

Az ügyben megkerestem a magyar külügyminisztériumot. Az iránt érdeklődtem, hogy van-e bármi köze Orbán Viktornak a Nyugat-Balkán újrafelosztásáról szóló tervekhez. Érdeklődtem továbbá, hogy általában mi Magyarország álláspontja a Nyugat-Balkán helyzetéről, különös tekintettel Bosznia-Hercegovinára a daytoni békemegállapodás után 26 évvel, illetve hogy elképzelhetőnek, elfogadhatónak tartják-e az európai határok módosítását. Érdekelt az is, hogy a magyar diplomácia értékelése szerint milyen hatással lenne a Nyugat-Balkán stabilitására, ha újra felvetődne a határok módosítása, Bosznia-Hercegovina szerb részének Szerbiához csatolása. Kérdéseimre a Külügyminisztérium sajtóosztálya lakonikus választ adott: “Kedves Kolléga! Nem tudunk ilyen dokumentumról”.

Orbán Viktor miniszterelnök Aleksandar Vučić szerb elnökkel 2020. május 15-én-Fotó: ANDREJ ISAKOVIC/AFP

A Nyugat-Balkán újrafelosztásában együtt emlegetett Orbánt és Vučićot meglepően sok dolog köti össze. Náluk jobb barátja se a az etnikai feszültségek szításában rendkívül aktív Vlagyimir Putyin orosz, se Hszi Csin-ping kínai elnöknek nincs szerte Európában, utóbbival még egy közös üzlet, a kínai hitelből, kínai vállalatokkal kínaiaknak épített Budapest-Belgrád vasútvonal is összeköti őket. De Orbán egy másik érintett szerb politikussal, Milorad Dodikkal, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökével is barátságot ápol, 2019 őszén, a Borkai-botrány csúcsán kettejükkel egyeztetett a két ország és a boszniai szerb államalakulat viszonyainak fejlesztéséről. Dodik 2006 óta a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki egyre harcosabban képviseli azt, hogy a szerb országrésznek ki kéne válnia az államszövet

ségből.

fecsego.eu/OLKT

Leave a Reply 58 megnézve, 2 alkalommal mai nap |