< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Az Európai Unió birósága, Deszki Közélet, Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet, Magyar Helsinki Bizottság, White House / Blog article: Szabad szemmel: Meghal a lélegeztető gépre kapcsolt betegek 95%-a, mert nincs elegendő kezelő személyzet

| Mobile | RSS

Szabad szemmel: Meghal a lélegeztető gépre kapcsolt betegek 95%-a, mert nincs elegendő kezelő személyzet

Szelestey LajosPublikálás dátuma2021.04.25. 08:27

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 25

.Médiapart

A magyar hatóságok az oltási kampány segítségével próbálják elvonni a figyelmet arról, hogy már jó ideje rekordszintet ér el a korona halottak száma. A helyzet teljesen paradox, mivel idáig a lakosság 42 %-a kapta meg legalább az első szúrást, aminél az unióban csupán Málta áll jobban, ám közben az ország március közepe óta vezeti a szomorú világstatisztikát, amely az áldozatok számát az össznépességre vetítve mutatja. Hogy ennyien vannak túl legalább az első adagon, az persze köszönhető a 3 millió orosz, illetve 2 millió kínai vakcinának. Ám ahogy halad az oltási folyamat, úgy halványodik a tény, hogy hány emberrel végez a betegség. Az adatokat persze nem veri nagydobra a kormánypárti sajtó, beleértve a közmédiát. Orbán Viktor legutóbb azt üzente az ellenzéknek, hogy nem kellene politikai verseny tárgyává tenni, hány halott van – tartózkodni kellene a méltatlan nyilatkozatoktól. Az ősszel azonban még ő mondta, hogy a sikert az áldozatok számán mérik, igaz, akkor a szám még csupán pár száznál járt. Lehet, hogy a politikus bajban van a válság miatt? Oly mértékben, hogy még a választási sikere is megkérdőjeleződhet? Sok magyarnak persze fogalma sincs a tényleges helyzetről, ami persze nem meglepő, mert az oltásokat a hatalom ködfüggönyként használja. Orbán azt akarja bizonyítani, milyen remek a rendszere, más uniós tagokkal összevetve. A kórházakból egyetlen fényképfelvétel sem szivárog ki, miközben az orvosszakszervezetek azt közlik, hogy meghal a lélegeztető gépre kapcsolt betegek 95 %-a, mert nincs elegendő kezelő személyzet. A kirendelt katonák egyetlen újságírót sem engednek be és gondoskodnak arról, hogy tartsák a szájukat a doktorok és nővérek. A statisztikák nem állnak összhangban azzal a hivatalos mantrával, hogy Magyarország jobban teljesít a ragály leküzdésében, mint a Nyugat, amellyel persze a kormány nem győzi összehasonlítani magát. Ám a magyar egészségügy állapota nem éppen irigylésre méltó. A Fidesz azonban igyekszik a felelősséget az ellenzékre rátolni. Sőt Lázár János már a nyugati országokat okolta a sok halottért. Akkor egyébként még 20 ezernél tartott a szám, mostanra azonban már eléri a 26 ezret.Foreign Policy A magyar-lengyel-olasz triumvirátus vezérletével egyesülni próbál az európai szélsőjobb, csak kérdés, képesek-e túllépni belső ellentéteiken és így növelni befolyásukat Brüsszelben. De ettől még tény, hogy az irányzat virágzik Európa jó részében. A magyaroknál és a lengyeleknél hatalmon van, de jól áll Salvini, Le Pen, valamint a spanyol Vox is. Csak ez az erő az EU-n belül nem nyilvánul meg kellő súllyal, pedig a keményvonalas nacionalistáknak több mandátumuk van a Strasbourgban, mint idáig bármikor. Az olasz Liga egyik EP-képviselője azt mondja, az Orbán-Morawiecki-Salvini hármas olyan politikai platformot kíván létrehozni, amely megvédi az európai gyökereket a lelketlen multikulti ellen, megállítja a bevándorlást és megóvja a hagyományos családot. Már most is igyekeznek összehangolni álláspontjukat, amikor szavazni kell az Európai Parlamentben. Novák Katalin szerint az Oroszország kapcsán fennálló véleménykülönbség nem gátolja túlzottan az együttműködést. Viszont az Európai Külkapcsolati Tanács egyik szakértője arra mutat rá, hogy a Fidesz és a PiS szemében Le Pen örök kitaszított, akinek semmiféle kormányzati tapasztalata nincsen. Ebből pedig az következik, hogy másként vélekedik Brüsszelről, mint a többiek. A brüsszeli Európai Politikai Központ egyik elemzője szerint Orbán, Kaczynski és Salvini tudja, mit akar Brüsszeltől, a francia vezetőnek viszont nincs ez irányú stratégiája. De lehet, hogy ezzel együtt közeledni tudnak egymáshoz az érintett pártok. A PiS nevében Waszczykowski EP-képviselő azt mondja, pár éve még tárgyalni is nehezükre esett Le Penékkel, ma Varsó várakozó állásponton van, de nem zárkózik el a párbeszédtől. A franciák is óvatosak azonban: látni kívánják, milyen eredményt hoz a hónap elején meghirdetett budapesti kezdeményezés. Ám bármennyire is nacionalisták, ettől még megpróbálnak összefogni.FT Hodorkovszkij arra figyelmeztet, hogy a putyini tekintélyuralom megakadályoz minden gazdasági és politikai változást Oroszországban, és a jogállam teljes hiánya, valamint a Nyugattal kialakult feszültség elriasztja a nyugati befektetőket. Az egykori olajmágnás, aki összekülönbözött az elnökkel, ezért éveket töltött börtönben, jelenleg pedig emigrációban él, rámutat, hogy a pangás rengeteget ront az oroszok életszínvonalán. Sőt, fennáll a veszély, hogy Moszkva politikai hibái és lépesei viszályhoz vezetnek a nyugati államokkal. Az államfő úgy akarja feltüntetni, hogy nagy játékos a világpolitikában, csak éppen ezt nem támasztja alá az ország állapota. Ezért azután a szokásos módszert alkalmazza: semmibe veszi a szabályokat. De nagyon úgy néz ki, hogy a másik oldalnak immár elege van belőle. Biden azt ígéri, hogy a machinációk sokba fognak kerülni Putyinnak. Ám az orosz törvények olyanok, hogy a rendszert választásokon nem lehet leváltani. Forradalomra sem lehet számítani. Ám ha az államfő meghal, vagy leesik lábáról, akkor a rezsim aligha éli túl drámai konfliktus nélkül. Ez pedig újabb feszültségeket eredményezne a társadalomban. Viszont még az is az elképzelhető, hogy a téves számítások miatt az ország belesodródik valamilyen katonai konfliktusba és alulmarad. A politikus uralmának következménye, hogy az oroszok jó része tehetetlennek érzi magát. Ezzel párhuzamosan a hatóságok szándékosan alacsonyan tartják a béreket, úgy hogy az emberek jelentős hányada egyik napról a másikra él. A cél az, hogy ily módon is rá legyen szorulva a politikai vezetésre. Arra ugyanakkor ezek után nemigen lehet számítani, hogy a tömegek majd nyomást fejtenek ki az átalakulásért. A gazdasági változásokat gátolja, hogy az állami beruházások nem kis része teljesen értelmetlen, nem csupán azért, mert a közpénzek javát lenyúlják. Hanem mert a politika alapvetően tartalékolni kíván, hogy ne kelljen a nyugatra támaszkodnia. Azon kívül a nyugati szankciók miatt nem jönnek külföldi befektetők és élenjáró műszaki eszközök. Végül pedig a Kreml már jó párszor elárulta, mit tart a magántulajdonról és nemzetközi bíróságok ítéleteiről. A hazai demokratikus intézmények viszont nem függetlenek. Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az lehet sikeres, aki elfogadja a korrupciót és hajlandó a Kreml szabályai szerint játszani. Ezt érdemes szem előtt tartaniuk a nyugati beruházóknak.Der Standard Meglehetősen orbáni volna, ha az osztrák kancellár azt hinné, hogy túlteheti magát a jogállamon, írja a kommentár, miután az Alkotmánybíróság arra kötelezte Kurzot, hogy holnapig adja ki mindazokat a nála lévő bizonyítékokat, beleértve a mobilján lévő SMS-eket, amelyek az Ibizagate-re vonatkoztak. Mint emlékezetes, a spanyol szigeten egy állítólagos orosz milliomos lányka csőbe húzta az akkori koalíció kisebbik pártjának, az FPÖ-nek az elnökét, aki leplezetlenül beszélt törvénysértő hatalmi törekvéseiről, ezért azután lemondásra kényszerült. A botrány kivizsgálására alakult parlamenti bizottság igényli az esetleges terhelő adatokat, az ellenzék ezért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy az kötelezze együttműködésre a kormányfőt. Az aonban azt állítja, hogy már mindent átadott. Természetesen, jegyzi meg a lap, ami nem volt, vagy amit megsemmisítettek, azt nem lehet prezentálni. De a lényeg, hogy Kurz dönti el, mi a fontos a vizsgálat számára. Ám továbbment és nyitva hagyta, hogy eleget tesz-e a taláros testület ítéletének. Így vetődik fel, hogy netán nem az orbáni utat választja.e.  Die Presse Bár Ausztria a keleti nyitás után 7 évig még zárva tartotta munkaerőpiacát az új tagok polgárai előtt, azóta annyi munkavállaló érkezett ezekből az országokból, hogy az messze felülmúlt minden számítást. A járvány kitöréséig számuk éves átlagban meghaladta a 323 ezret, míg korábban a bővítés előtt a legmerészebb előrejelzés is csupán 200 ezerből indult ki. Viszont az összlétszámban nincsenek benne az ingázók, közülük két éve 211 500-at regisztráltak. A legtöbb vendégmunkás az építőiparban dolgozik, de éppen ott fúj riadót az ágazati szakszervezet, mivel úgy véli, hogy a nyomott bérek és társadalmi juttatások jogtalan versenyelőnyhöz juttatják azokat a keleti cégeket, amelyek saját munkaerővel valamilyen konkrét feladatra szerződnek osztrák partnereikkel. Mert pl. az ágazatban a magyar jövedelmek az ausztriai szintnek csupán a 30 %-át teszik ki. Ezért a Kurz-kormány új törvénnyel kívánja megakadályozni a bérdömpinget.  

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 45 megnézve, 1 alkalommal mai nap |