| Mobile | RSS

Vétófenyegetés után újabb trükk

Halmai Katalin (Brüsszel)Publikálás dátuma2021.04.28. 06:00


Fotó: OLIVIER MATTHYS / AFP / Anadolu Agency

Hatalmas hitelfelvétel előtt áll az Európai Unió, és Orbánék megint a támogatások felfüggesztésével fenyegető jogállami feltételrendszerrel hozakodnak elő.HIRDETÉS

A magyar Országgyűlés „abban a meggyőződésben” hagyja jóvá az Európai Unió 750 milliárd eurós hitelfelvételét lehetővé tévő törvényt, hogy az EU intézményei maradéktalanul teljesítik a jogállami rendeletről született állam- és kormányfői megállapodást – ez áll a parlament előtt fekvő törvényjavaslatban. Mint emlékezetes, ez az a magyar és a lengyel zsarolás nyomán létrejött kompromisszum, ami alapján korlátozzák a jogállami normák felrúgását pénzmegvonással szankcionáló szabály alkalmazását. Az uniós hitelfelvétel jóváhagyásával és a jogállami feltételrendszernek az összekapcsolásával a Fidesz mintha ismét feltételt akarna szabni Brüsszelnek: komoly jogi következményei lesznek, ha nem tartja be a múlt évi egyezséget! A lapunk által megkérdezett szakértők azonban inkább politikai színjátéknak, semmint komoly fenyegetésnek tartják az újabb magyar mutatványt. „A közös kötvénykibocsátáshoz adott beleegyezést nem lehet utólag visszavonni. Az igaz, hogy a törvény alapján a kormány bármikor az alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy érvénytelenítse az EU hitelfelvételének a jóváhagyását, de kérdéses, hogy ennek Brüsszelben lenne-e bármilyen jogi relevanciája” – magyarázta lapunknak egy uniós jogász. Az uniós végrehajtó testület júniusban szeretné megkezdeni a hitelfelvételt a tőkepiacokon. Ehhez mind a 27 tagállamnak ratifikálnia kell az EU bevételi plafonjának megemeléséről szóló határozatot, amit mostanáig 19-en tettek meg.

Fotó: ET / DARIO PIGNATELLI

Az Országgyűlés úgy kívánja hozzájárulását adni a közös kötvénykibocsátáshoz, hogy mellékletként csatolja a jogszabályhoz az EU27-ek állam- és kormányfőinek tavaly decemberi megállapodását a jogállami feltételrendszert rögzítő rendeletről. A törvényjavaslatról már megtartották az általános vitát, szavazásra azonban még nem bocsátják. Megkerestük az Európai Bizottságot is, amely érdeklődésünkre közölte, hogy nem kommentál törvényjavaslatot. A tagállami vezetők 2020. végén tartott ülésükön – engedve a magyar és a lengyel kormányfő zsarolásának – úgy döntöttek, hogy korlátozzák a jogállami normák felrúgását a közösségi támogatások megvonásával szankcionáló jogszabály alkalmazását. Kikötötték, hogy addig nem lehet bevetni, amíg az Európai Unió Bírósága nem ítéli jogszerűnek. Emellett egy sor féket is beépítettek a rendszerbe, kimondták például, hogy “az eljárás hivatalos megindítását az érintett tagállammal folytatott részletes párbeszéd előzi meg”. Időközben Budapest és Varsó az uniós bírósághoz fordult, a rendelet végrehajtásával megbízott Európai Bizottság pedig – a csúcstalálkozó intelmeinek megfelelően – nem alkalmazza az előírásait. (A bírósági ítélet legjobb esetben is az év második felében várható). De a társ-jogalkotó Európai Parlament szerint az Ursula von der Leyen vezette testület nem teheti meg, hogy halogatja az idén január óta hatályban lévő előírások végrehajtását. Az állam- és kormányfői nyilatkozatnak nincs jogi ereje, a vezetői testület nem adhat utasításokat az Európai Bizottságnak, hogyan alkalmazzon egy rendeletet, állítja az EP. „Nem lehet értelmezni Orbán jogi képtelenségeit” – húzta alá lapunknak Laurent Pech, a londoni Middlessex Egyetem jogi professzora az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatra célozva. ”Amint az EU Bírósága zöld utat ad a jogállami feltételrendszernek, vége a dalnak. Orbán természetesen mindig meggyőzheti a saját kis alkotmánybíróságát, hogy tegye azt, amit ő akar, függetlenül a jogi normáktól. Például kimondathatja vele, hogy a jogállami rendelet sérti a magyar alkotmányos identitást, vagy hogy az uniós bíróság túllépte a hatáskörét és így tovább”. Az olasz Alberto Alemanno, a Paris Business School EU-s joggal foglalkozó professzora viszont aggasztónak minősíti, hogy egy magyar bíróság bármikor érvénytelenítheti az unió bevételi plafonjáról szóló döntést, ha úgy találja, hogy az Európai Bizottság eltér a tavaly decemberi csúcson megfogalmazott garanciáktól. Szerinte csorbíthatja a helyreállítási csomag jogszerűségét, ha az EU hitelfelvételére vonatkozó határozatot efféle feltételhez kötik. Alemanno azonban ennél súlyosabb problémákat lát a fideszes próbálkozás mögött. „A jogállamiság elleni támadások példátlan eszkalációjának vagyunk a tanúi Franciaországtól Magyarországig, Németországtól Lengyelországig. Egy sor európai tagállam megkérdőjelezi az uniós jog elsődlegességét, ami pedig Európa szerte előfeltétele egységes és következetes alkalmazásának” – fejtette ki.

Politikai árukapcsolás

„Politikai és szimbolikus szempontból” lehetett fontos a kormánynak, hogy az uniós helyreállítási alap ratifikációjáról szóló törvényjavaslathoz hozzácsapja annak a politikai kompromisszumnak a szövegét is, amit tavaly télen fogadtak el az uniós állam és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójukon a jogállami mechanizmusról – így magyarázta a sajátos „árukapcsolást” lapunknak egy kormánypárti képviselő és több kormányzati háttérember is. – Az uniós csúcs után az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amely sokkal tágabb teret adna a politikai alapú jogállami eljárásoknak egyes tagállamok ellen, jelezni akartuk, hogy számunkra továbbra is az Európai Tanács döntése az irányadó – mondta a képviselő. Azt ugyanakkor nehéz elképzelni – és ezt az általunk megkérdezettek is elismerték –, hogy a jövőben előállhatna olyan helyzet, amikor erre a törvényre hivatkozva a kormány esetleg utólag visszavonja, vagy az Alkotmánybírósággal „megsemmisítteti” a ratifikációt – már csak azért is, mert mire egy ilyen helyzet előállna, a mentőcsomag jó részét vélhetően már rég elköltik majd. – Kósa András

fecsego.eu/Népszava.hu

Leave a Reply 57 megnézve, 1 alkalommal mai nap |