| Mobile | RSS

Sajtóközlemény/ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (III/1231/2020.)
Az ügy tárgya: A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 590. § (5) bekezdés a) pontja elleni bírói kezdeményezés (felülbírálat terjedelme)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezés alapján indult ügyben hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (5) bekezdésében nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. január hó 31. napjáig tegyen eleget. A támadott rendelkezés szerint a másodfokú bíróság bizonyos meghatározott esetekben az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében felülbírálja az elsőfokú bírósági eljárást, és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén az ítéletet hatályon kívül kell helyezni.  Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Nyíregyházi Törvényszék, az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett, kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, mert véleménye szerint a Be. 590. § (5) bekezdése sérti a tisztességes eljáráshoz való Alaptörvényben foglalt jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Be. kifogásolt rendelkezése értelmében a másodfokú bíróság nem csupán egyes kisebb súlyú, hanem olyan súlyos eljárási szabálysértéseket sem vizsgálhat, amelyek lényeges hatással voltak az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására, ezáltal magának az ítéletnek a törvénytelenségét eredményezik. Kizárt továbbá a másodfokú bíróság eljárása akkor is, ha ezek a szabálysértések a másodfokú eljárásban jellegüknél fogva nem orvosolhatók, ezért az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú eljárás megismétlését tennék szükségessé. A másodfokú bíróság mérlegelése és a felülbírálat hivatalbóli kiterjesztése tehát jelentős súlyú és kiküszöbölhetetlen törvénysértések esetén is kizárt. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés, a Be. 590. § (5) bekezdés a) pontjának „a 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése alapján” szövegrésze azáltal, hogy nem teszi lehetővé a felülbírálat hivatalból történő kiterjesztését valamennyi olyan eljárási szabálysértés esetén, amelyek az ítélet jelentős súlyú és másodfokon kiküszöbölhetetlen hibáját eredményezhetik, a tisztességes tárgyaláshoz való jog aránytalan korlátozását valósítja meg. Úgy ítélte meg ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy a Be. támadott rendelkezése és a tisztességes tárgyaláshoz való jog összhangja a kifogásolt jogszabályhely megsemmisítése nélkül, az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításával is orvosolható, így határozatában a jogalkotót annak pótlására hívta fel.
• AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (II/83/2019.)
Az ügy tárgya: A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94. § (3) bekezdése, 109. § (2) bekezdése, és a 135. § (3) bekezdése ellen előterjesztett utólagos normakontroll indítvány (munkaidőkeret, elszámolási időszak)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy bizonyos esetekben a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljeskörűen érvényesüljenek. Az Alkotmánybíróság továbbá alkotmányos követelményként állapította meg, hogy ha az ezen, akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alapján kerül sor a foglalkoztatásra, és az a kollektív megállapodásban foglaltak értelmében meghaladja az egy éves időtartamot, akkor (ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a kollektív szerződés rendelkezése szerint) a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolásakor a tizenkét hónapon belül átlagot, nem pedig a munkaidőkeret (az elszámolási időszak) teljes időtartamát kell figyelembe venni. Az eljárás alapjául szolgáló indítványban az indítványozó országgyűlési képviselők kifejtették, hogy a munka törvénykönyvének támadott rendelkezései alapján a jogalkotó a munkaidőkeretet és az elszámolási időszak időtartamát a korábbi tizenkét hónapról harminchat hónapra emelte anélkül, hogy az Alaptörvényben foglalt munkavállalói jogok védelmi szintjének változatlanságát egyéb garanciák megteremtésével vagy a létező garanciák erősítésével biztosította volna. Az indítványozók szerint a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak időtartama emelésének kollektív szerződéshez kötése önmagában, a felmondhatóságra figyelemmel nem minősül olyan többletgaranciának, ami a pihenéshez való jog korlátozását arányossá tenné. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy mivel a munkaidőkeret jogi természetéből az következik, hogy egyes rövidebb időszakok tekintetében a munkavállalók hátrányára eltérést enged a munka törvénykönyvének az Alaptörvény XVII. cikk (3) és (4) bekezdéseinek érvényesülését biztosítani hivatott előírásaitól (amennyiben ezek a későbbiekben, egy hosszabb időszak tekintetében kiegyenlítésre, kompenzálásra kerülnek a munkaadó által), az erre vonatkozó törvényi szabályozás egyik legfontosabb eleme az Alkotmánybíróság megítélése szerint éppen a kollektív megállapodáshoz kötöttség. A szabályozásban megjelenő alapjogi korlátozás korábban megállapított arányossága elveszne, ha a munkáltató egyoldalú aktussal tetszés szerint szabadulhatna a megállapodás megkötése érdekében korábban vállalt kötelezettségektől, miközben az abból származó előnyöket a törvény előírása alapján még akár évekig élvezheti. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos, erre tekintettel hivatalból eljárva a jogalkotó által mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapította meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotói kötelezettségének 2021. július 31-ig tegyen eleget.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2004/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 29.Bpkf.10180/2019/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (perújítás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék perújítás tárgyában hozott döntése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozókat az alapügyben az első- és másodfokú bíróság társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélte. A perújítás során a Pesti Központi Kerületi Bíróság a perújítást elutasította, az elsőfokú végzést a Fővárosi Törvényszék (a panaszban támadott) jogerős végzésével helybenhagyta. Az indítványozók állítása szerint a másodfokú bíróság nem adott számukra lehetőséget a főügyészi indítvány megismerésére, ezzel kapcsolatos észrevételeik előadására, a másodfokú bíróság így a védelem álláspontjának ismerete nélkül döntött az elsőfokú határozat helybenhagyásáról, amely a fegyveregyenlőség elvének sérelme folytán a tisztességes eljáráshoz és a hatékony védelemhez való alapjoguk sérelmét okozta. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a perújítással és az annak keretében beszerzendő bizonyítékokkal kapcsolatos indítványait a védelem megtehette, álláspontját ismertethette a bírósággal az eljárás számos pontján. Az ügyészségi átirat nem tartalmazott olyan új elemet, amelyet az eljárás során korábban nem ismert volna meg a védelem, tehát kizárt az, hogy a másodfokú bíróság a perújítással kapcsolatos két releváns álláspont közül csak az egyiket ismerhette volna meg, s így hozta volna meg a döntését. Az Alkotmánybíróság kiemelte továbbá, hogy a perújítást elutasító elsőfokú végzéssel szemben fellebbezést kizárólag a védelem (az indítványozók és védőjük) jelentett be. Ebből következik, hogy eleve kizárt volt annak a lehetősége, hogy az indítványozók helyzete, akár egy ügyészségi észrevétel folytán, a másodfokú bíróság döntése nyomán hátrányosabb lett volna annál, mint amilyen az elsőfokú végzés kihirdetésekor volt. A konkrét ügy sajátosságai alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészségi észrevétel kézbesítésének és a tanácsülésről szóló értesítésnek az elmaradása az indítványozó oldalán nem idézett elő alaptörvény-ellenességet, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1074/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.20.515/2019/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bírósági jogkörben okozott kár)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/256/2021.)
Az ügy tárgya: A H/12956 számú Házszabálytól eltérés elleni alkotmányjogi panasz (tárgysorozatba vétel)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/215/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pvf.III.20.761/2018/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (pénznyerő automaták üzemeltetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/326/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.20.859/2019/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerencsejáték; pénznyerő automaták üzemeltetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/343/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.20.891/2018/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés, szerencsejáték)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1505/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.20.660/2019/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerencsejáték; pénznyerő automaták üzemeltetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1612/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.20.792/2019/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szerencsejáték; pénznyerő automaták üzemeltetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1151/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.37.202/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (hadigondozási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1447/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.37.104/2019/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (hadigondozási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1527/2020.)
Az ügy tárgya: A Miskolci Törvényszék 2.Pf.20.256/2020/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (engedményezés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/61/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kpkf.V.39.550/2020/2. és Kpkf.V.39.551/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (keresetindítási határidő meghosszabbítása veszélyhelyzet idején)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2100/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.035/2020/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogosulatlan bányászati tevékenység)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1404/2020.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.631.233/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés megfizetése; alkalmazott által okozott kár)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1889/2020.)
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.Szk.8925/2020/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (robbanóanyaggal, pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/214/2021.)
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.Szk.13.200/2020/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (robbanóanyaggal, pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés; gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/151/2021.)
Az ügy tárgya: A Székesfehérvári Törvényszék 2.Pkf.386/2020/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kapcsolattartás végrehajtása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1033/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.626/2018/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (nagyszülői kapcsolattartás; eljárás elhúzódása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1676/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.21.324/2019/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szülői felügyelet gyakorlásának rendezése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/77/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.20875/2020/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogszabályban meghatározott térítési díj hatálya)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1053/2020.)
Az ügy tárgya: A 74/2020. (III.31.) Korm. rend. 41. § (1) és (5) bekezdése és az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 223. §-a és 252. § (4) bekezdése, valamint a Kúria Kfv.III.37.508/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (építésügy, fellebbezési jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1463/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.X.37.228/2020/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata; rokkantsági nyugdíj)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/152/2021.)
Az ügy tárgya:A Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.419/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtási per)

• AB végzés eljárás felfüggesztéséről (IV/1688/2020.)
Az ügy tárgya: Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi LXI. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (nemzetközi választottbírósági határozat hatályon kívül helyezése; Achmea-ítélet)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1861/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kpkf.VI.39.309/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (törvényességi felügyeleti eljárás elmulasztása)

Leave a Reply 71 megnézve, 1 alkalommal mai nap |