| Mobile | RSS

A NER szuperbankja és erőműve is terítékre került a vagyonminiszter meghallgatásán

A NER szuperbankja és erőműve is terítékre került a vagyonminiszter meghallgatásán

Papp Zsolt Marnitz IstvánPublikálás dátuma2021.05.05. 20:35

Bártfai-Máger Andrea
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Nemrég indult el a NER szuperbankja, de Mager Andrea vagyonminiszter máris annak tőzsdei privatizációjáról beszélt szerdai meghallgatásán. Emellett egy kínos nyelvbotlást sem spórolt meg a Mátrai Erőmű kapcsán.HIRDETÉS

Megvédte a Magyar Bankholding megalapítását Mager Andrea állami vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszter a költségvetési bizottsági meghallgatásán. Mint az megírtuk, tavaly az MKB, a Budapest Bank (BB) és a Takarékbank integrációjával létrejött a Magyar Bankholdig Zrt, amelyben a 30,35 százalékos részesedése van a magyar államnak. A kormány a Budapest Bankot tolta be a holdingba, így került kisebbségbe, hisz a bankholdig többségét Mészáros Lőrinc, Vida József és további ismeretlen NER-milliárdos(ok) ellenőrzik. A Budapest Bankot az Orbán-kormány 2015-ben 700 millió dollárét – akkori értéken 196, mai értéken 215 milliárd forintért – vásárolta meg. 
A miniszter beszámolójából kiderült, hogy a kormány kisebbségi jogai mellé kikötötte az állami jogok erősítését, ami annyiban merül ki, hogy a bankholding fúziós „mestertervét” a felügyelőbizottság ellenőrzi.A bankholdinggal mérlegfőösszege alapján Magyarország második legnagyobb pénzintézete jött létre – mondta Mager Andrea. A miniszter szerint a három bank közel állt egymáshoz, hisz a BB-t megvásárolták, az MKB-t szanálni kellett mielőtt az Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, a Takarékbankot pedig „törvényekkel és egyéb támogatásokkal kellett a stabilitás irányába elmozdítani”. Eképpen a bankok jól kiegészítik egymást – vélte a miniszter. A kormány a BB esetében úgynevezett értékmaximalizáló stratégiát folytat, azaz ha a Bankholding végrehajtja azt a mestertervet, amit a tulajdonosok jóváhagytak, akkor az út végén egy sikeres tőzsdei bevezetés és privatizáció jöhet – vázolta jövőt keddi meghallgatásán Mager Andrea. Jelenlegi számítások szerint 225 milliárd forintot is elérhet az az érték, amivel kiszállhat az állam Bankholdingból – tette hozzá. Vagyis mintegy 29 milliárd forintos hozamot hozhat a BB megvásárlása 10 év alatt, igaz ezen túl évi 10 milliárdos nyereséget fialt a pénzintézet. A Budapest Bank ” jobb híján” került ismét a magyar államhoz, miután annak korábbi tulajdonosa, az amerikai GE Money kivonult a régióból, és a pénzintézetet a kormány mindenképpen „nemzeti” tulajdonban akarta tartani. Ugyanis a magyar milliárdosok kezében sem akkor nem volt, sem most sincs akkora likvid vagyon, hogy a BB-t megvásárolják. A BB privatizációja 2019-ben is felmerült, de nem találtak olyan megbízható, elegendő tőkével rendelkező „nemzeti” milliárdost, aki ki tudta volna fizetni a bank vételárat, ezután, illetve ezért találták ki bankholding koncepciót. Jelen állás szerint a magyar kormány kisebbségi tulajdonos, s ez addig nem okoz gondot míg Orbán Viktor a kormányfő, ugyanis az állam akaratát személyes kapcsolatain keresztül tudja érvényesíteni. 
Más lesz a helyzet egy estleges kormányváltás után, amikor a többségi tulajdonosok az állam nélkül hozhatnak meg minden stratégiai döntést, például a most belengetett tőzsdére menetel és a privatizáció ügyében, már ha addig eljut a Bankholding, és nem lép előtte a kormány a tranzakció felbontása érdekében.Bár a Magyar Bankholding létrejötte az elmúlt 30 év legnagyobb bankfúziója lesz, amely számos piaci érdeket sérthet, a kormány „nemzetstratégiai jelentőségű összeolvadásnak” minősítette, amivel azt érte el, hogy a fúziót a Gazdasági Versenyhivatal sem vizsgálhatja. A lapunknak korábban nyilatkozó versenyjogi szakértő szerint kormány rendelete kiválóan alkalmas arra, hogy a bankügyletet már amúgy is belengő homályt fenntartsa.       

Mager: nem vagyok a nemzeti tőkésosztály kiszolgálója

Az ellenzéki képviselők bírálták az állami vagyon NER-irányítású közalapítványokba való kiszervezést. Nem nevezném kiváló portfólió-menedzsmentnek, azt hogy az állam a Mol és Richter részvényeket elajándékozta a vagyonkezelő alapítványoknak, egyetlen jogot tartva meg, hogy ha akarja akkor a részvényeket visszavásárolhatja – mondta Mesterházy Attila MSZP-s képviselő a meghallgatási vitában. Varju László (DK) azt firtatta, hogy az állami vagyon védelméért felelős miniszter miért hagyja, hogy kormányközeli szereplők – a nemzeti tőkésosztály tagjai -, széthordják az állami vagyont. A DK politikusa szerint ez Mager Andrea személyes felelőssége is. Mager Andrea válaszában elmondta, hogy szerinte az nemzeti vagyont nem kell félteni a nemzeti kormánytól. A miniszter szerint az állami tulajdon nemzeti kézben tartása a főszabály,. Mager úgy vélte, jó gazda módjára kezelik a közvagyont, amikor azt közalapítványoknak adják át. Leszögezte, hogy munkája során ő nem szolgálja ki a nemzeti tőkésosztályt, és az alapítványok nem a nemzeti tőkésosztály részei. 

Újra veszteséges a Mátrai Erőmű

Az állami MVM hatékonysági intézkedéseinek köszönhetően „pozitív adózott eredménnyel zárta… zárta volna” a 2020-as évet a Mátrai Erőmű, ha nem számítjuk a szén-dioxid-kvóta-áremelkedés külső hatását, illetve az eszközök egyszeri átértékelését – fogalmazott beszédes nyelvbotlással meghallgatásán Mager Andrea a tavaly az állami energiacsoport által Orbán Viktor felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől vitatott körülmények között megvásárolt áramtermelőről. Az adózott veszteség mértékét nem jelölte meg. (Az egység számadataiba tavalyelőtt Gulyás Gergely is belezavarodott, azt állítva, hogy az akkor még Mészáros-érdekkörben lévő cég 2018-ban nyereséggel zárt, miközben a társaság a nyilvános papírok szerint közel egymilliárdos adózott veszteséget szenvedett el. A kancelláriaminiszter összekeverte az osztalékfizetés idejét is, illetve Mészárosék eme lépését erényként és nem a cég gyengítéseként tálalta.)   
Mager Andrea emlékeztetett, hogy a Mátrai Erőművet kiemelt országos áramellátási, illetve térségi foglalkoztatási helyzete megőrzése végett átalakítják.(Ezt az évtized legfontosabb energetikai projektjének nevezte, nem említvén a Paksi Atomerőmű háromezermilliárdos bővítését. Igaz, a nukleáris fejlesztés valóban nem a vagyonminiszter asztala.) Tíz év alatt uniós források bevonásával leállítják a légszennyező mátrai lignitblokkokat és rendbeteszik a külfejtéseket, helyükön pedig pedig gáz- és hulladékblokkok, illetve napelemek létesülnek. A miniszter változatlanul nem tisztázta, hogy eme, néhány tucat szakemberrel működtethető egységek mennyiben biztosítanák a telephely több ezer munkahelyének megőrzését. Éppígy nem tért ki arra, hogy – akár rövid távon, tovább dráguló szén-dioxid-kvóták mellett – miben látják a jövőbeni nyereség zálogát. Nem válaszolt érdemben az MSZP-s Mesterházy Attila felvetésére sem, miszerint négy éve, amikor a céget negyed évszázadig (nyereséggel) működtető német RWE állítólag mintegy hatmilliárdot kért a részvényekért, az MVM miért állt el a vételtől ahhoz képest, hogy két évre rá már (legalább) 17,44 milliárd forintot fizetett Mészáros Lőrinc cégeinek. A miniszter ehelyett elhibázottnak nevezte a 25 évvel ezelőtti magánosítást: szerinte a német tulajdonos fejlesztések helyett 101 milliárdot kivont a vállalkozásból.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 50 megnézve, 1 alkalommal mai nap |