| Mobile | RSS

Statisztikai trükkök hozták a hazai foglalkoztatás sikerét

Gulyás ErikaPublikálás dátuma2021.05.13. 20:19


Fotó: Röhrig Dániel / Népszava

A részmunkaidős bérből nem lehet megélni, nehéz lesz tovább javítani a magyar foglalkoztatási adatokat.

A magyar kormány három minisztere és a miniszterelnök is azt üzente a hazai közvéleménynek a múlt hétvégén Portóban rendezett uniós szociális csúcstalálkozóról, hogy ezekben az ügyekben nagyon jól állunk, ami a remek családpolitika mellett annak köszönhető, hogy több mint tíz éve központi cél a teljes foglalkoztatás, és az agresszív adócsökkentés. Ezért nem elégszünk meg azzal a közösségi elvárással, hogy 2030-ra 78 százalékosra növeljük a 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatottságát, meg sem állunk 85 százalékig – jelentette ki Orbán Viktor. Azt, hogy a 2010-es 62 százalékról a Fidesz-kormány működése alatt tavaly év végére 77,5 százalékra nőtt a hazai foglalkoztatási ráta, a munkaügyekkel foglalkozó szakemberek is elismerik. 
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint azonban a siker mögött csúnya statisztikai csúsztatások vannak.Kordás László lapunknak kiemelte, hogy azt számítják bele a kimutatásba, aki a kérdezés előtti héten legalább egy órát jövedelemszerző munkával töltött, így a statisztikában megjelenik a munka nélküliek egy része, valamint a ténylegesen tartós munkanélküli közmunkások és nem egyszer azok is, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak, ha igazolják, hogy adott évben legalább 30 napot dolgoztak. A szakszervezeti vezető Herczog László korábbi munkaügyi miniszter egyik hét eleji nyilatkozatához hasonlóan hozzátette, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásban még lennének tartalékok Magyarországon, bár szerinte a 85 százalékos tervet nehéz lesz teljesíteni. A nem tipikus foglalkoztatási módok ugyanis a kontinens nyugati felén keresettek és elterjedtek, de nálunk a teljes munkaidőben végzett munkával megszerezhető bérek is olyan alacsonyak, hogy a magyar dolgozók akkor sem akarják a könnyítést választani, ha kismamaként vagy nyugdíjasként megerőltető számukra a nyolcórás munka. Kisebb bérből egyszerűen nem tudnának megélni. Kordás lehetőséget lát a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának növelésére, ami javíthat a statisztikán, de az utóbbi években a magyar kormány épp a rokkantakba rúgott elviselhetetlenül nagyokat, s az ő betegen, de munka nélkül, nyomorogva töltött éveiket nem pótolja az a félmillió forint sem, amit egyszeri kárpótlásként megszavaztak nekik. A MASZSZ elnöke még a foglalkoztatási adatok további javításánál is kevesebb esélyt lát az uniós felnőttképzési statisztika javítására, mert – mint mondta – a központi átképzések a hatalmas igény ellenére gyakorlatilag megszűntek, a felnőtt lakosság 60 százalékát szerinte a jövőben sem érik el a tanfolyamok.  
A kérdéssel foglalkozó szakemberek nem akartak ilyen határozottan állást foglalni, mert az uniós cél mögött nem látni pontosan, hogy milyen adatokat számítanának be a teljesítés igazolásába.A Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének főtitkára utalt arra, hogy az alacsony végzettségűek felzárkóztatását, jellemzően az általános iskola befejezését uniós források is támogatják, de ennél sokkal gazdagabb a tanulási lehetőségek kínálata. Rákosi Szilvia emlékeztetett arra, a munkában töltött idő meghosszabbodása és az is a tanfolyamok, képzések átalakulását eredményezi, hogy ma már nemcsak a szakmai felkészítők iránt van érdeklődés, hanem a hobbi-programok iránt is. Ezek mellett rengeteg vállalaton belüli tréninget szerveznek, ami a statisztikát is javítja, hiszen tavaly nyár óta ezeket a programokat is be kell jelenteni a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerbe. Egy másik felnőttképzési szakember ezt azzal egészítette ki, hogy három nagy uniós adatgyűjtés mutatja meg a felnőttek oktatásban való részvételét, s nem mindegy, melyik eredményt vesszük alapul. A KSH a munkaerő-felvétel részeként megkérdezi a foglalkoztatási adatok felmérésekor, hogy tanult-e valamit az illető az előző négy hétben. Erre 2019-ben a 25-64 éves magyarok 5,8 százaléka felelt igennel, míg az uniós átlag 10,8 százalék volt. Ugyanerre a kérdésre a svédek 34 százaléka, de a román dolgozóknak csak 1,3 százaléka felelte azt, hogy részt vett valamilyen oktatáson. Az EUROSTAT saját programban is gyűjt hasonló adatokat, de ez a “felnőttkori tanulás adatfelvétel” (AES) csak ötévente készül el. A szakértő úgy véli, a friss uniós célokat feltehetőleg ebből mérik majd.Itt már egy évre vonatkozik a kérdés, amely hangsúlyosan nem csak a formális iskola és tanfolyami képzéseket fedi le. A következő felmérést 2022-ben tartják, az eddigieken Magyarország a maga 50 százalék feletti eredményével belesimult az uniós átlagba. Egy harmadik felmérés a vállalatok által szervezett tanfolyamokat és tréningeket vizsgálja, itt is átlagos a magyar teljesítmény.

fecsego.eu/Népszava.hu

Leave a Reply 198 megnézve, 1 alkalommal mai nap |