| Mobile | RSS

Példa nélküli lenne Európában Márki-Zay Péter javaslata a legfőbb ügyész közvetlen választásáról

BELFÖLD

2021. május 17. – 05:02

Példa nélküli lenne Európában Márki-Zay Péter javaslata a legfőbb ügyész közvetlen választásáról

Polt Péter újraválasztott legfőbb ügyész aláírja megbízólevelét az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 4-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Cseke Balázs

Cseke Balázs

Kormányváltás után leváltaná Polt Péter legfőbb ügyészt Márki-Zay Péter. A Telexnek adott interjúban arról beszélt nemrég a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje, hogy szerinte megalapozottan indíthatna eljárást a rendőrség a legfőbb ügyész ellen.

Polt leváltása után Márki-Zay egyik javaslata pedig az lesz, hogy az állampolgárok közvetlenül válasszák meg a legfőbb ügyészt, „ne a parlamenti pártok állapodjanak meg a személyéről, mert abból ismét nagykoalíciós lopás lehetne”.

Szerinte az elmúlt harminc évben az ügyészség nem számoltatott el politikusokat, „vagy ahogy az ügyészek szokták mondani: a nagykoalíciós korrupciót nem vizsgálják.”

Az USA-ban van rá példa, Európában egyedülálló lenne

Európában abszolút unikális lenne, ha közvetlenül döntenének az állampolgárok a legfőbb ügyészről, sehol nincs erre példa – mondta kérdésünkre Ambrus István, korábbi ügyész, az ELTE-ÁJK Büntetőjogi Tanszékének docense.

Valószínűleg az USA-ban találkozhatott a választott ügyészség intézményével Márki-Zay, de ott annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy a jogrendszerben is külön van a szövetségi és a tagállami szint. Ez utóbbi szinten választják meg az állampolgárok az ügyészeket négyévente. Kutatók szerint ugyanakkor érdemi jelentősége nincs a választásnak, nincs nagy verseny, ugyanúgy több évtizedre be vannak betonozva az ügyészek – mondta Ambrus.

A szavazók többnyire nem látnak rá, hogy milyen munkát végez a választott ügyész, és komolyabb programja sincs a jelölteknek. „Általában azzal kampányolnak, hogy szigorúbb büntetőpolitika kell, és ezzel megnyerik a választást” – fogalmazott az ELTE oktatója.

Az angolszász kultúrában mégis megvan a legfőbb ügyész közvetlen választásának a hagyománya, Ambrus szerint azonban Magyarországon azt kemény dió lenne előzmények nélkül megvalósítani.

Amellett, hogy itthon is kérdéses lenne, milyen információk birtokában döntenek a szavazók, ingoványos terep lenne a kutató szerint az is, hogy ki indulhatna el a választáson. Köztársasági elnöknek bárki bejelentkezhet, aki elmúlt harmincöt éves, az ügyészi kinevezéshez ugyanakkor jogi szakvizsga és meghatározott gyakorlati idő is szükséges.

Nem utasíthatja Varga Judit a legfőbb ügyészt

Amikor a jelenlegi intézményrendszert felállították a rendszerváltás után, komoly vita volt arról, hogy az ügyészség a kormány alá rendelten működjön vagy egy független szerv legyen – mondta az ELTE oktatója.

Az előbbire Franciaországban van példa, ahol az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik az ügyészség. Az igazságügyi miniszter irányítja, és utasíthatja is az ügyészséget. „A franciáknál bevallottan nem független az ügyészség. Ott az a lényeg, hogy hajtsa végre az állam büntetőpolitikáját” – fogalmazott Ambrus. Ehhez képest itthon a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a legfőbb ügyészt, de közvetlenül nem szólhat bele ügyekbe a törvényhozó és végrehajtó hatalom.

„Nem utasíthatja például Varga Judit Polt Pétert, hogy egy ügyben hogyan kell eljárni. A franciáknál azonban akár konkrét ügyekbe is belenyúlhat a miniszter. Dönthet például arról, hogy induljon-e egy ügyben büntetőeljárás, vagy az ügyészség szüntessen meg egy eljárást. Ott tehát lényegében a legfőbb ügyész főnöke a miniszter”

– szemléltette egy példával a két felfogás közti különbséget az ELTE oktatója.

Módosították a törvényt, hogy Polt 2028-ig hivatalban maradhasson

Korábban Magyarországon hat évre választották a legfőbb ügyészt, ezt módosította 2010 után a Fidesz kilenc évre. Elvben a parlamenti ciklusokon átívelő kinevezés biztosíthatja az ügyészség és az Országgyűlés függetlenségét. Ambrus szerint ugyanakkor a kilenc év kapcsán sokan felvetik, hogy az túlságosan hosszú idő, és azt is bele lehetett volna írni a törvénybe, hogy a legfőbb ügyészt nem lehet újraválasztani.

Polt Péter 2019-ben már harmadszor választották meg legfőbb ügyésznek, igaz, 2006 és 2010 között nem ő töltötte be a tisztséget.

A korábbi jogszabály szerint 70 éves korában, 2025-ben megszűnne a jogviszonya, ám tavalyelőtt eltörölték a felső korhatárt, így 2028-ig hivatalban maradhat.

Ezáltal pedig a jelenlegi jogszabályok mellett nem tudná könnyen elmozdítani a helyéről az ellenzék egy esetleges kormányváltás után.

Ha kétharmados többsége lenne, technikai módosítással lenne rá pár lehetősége. Ilyen lenne például, ha átneveznék a Legfőbb Ügyészséget, mint azt tette a Fidesz 2010 után, amikor átkeresztelte a Legfelsőbb Bíróságot Kúriára, és megszüntették Baka András és helyettesének státuszát. Ugyancsak egy megoldás lehet Polt kikerülésére a Momentum programjavaslata. Fekete-Győr Andrásék korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, így a korrupciós bűncselekmények feltárását nem a Polt Péter vezette ügyészség végezné.

fecsego.eu/telex

Leave a Reply 76 megnézve, 1 alkalommal mai nap |