< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Az Európai Unió birósága, Bíróság/Ügyészség/Szegedi Ítélőtábla, EE Minisztériuma, Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, főszerkesztő blogja, Közélet, Kultúra, Rendőrségi hírek, White House / Blog article: Ihász Sándor volt fellebviteli főügyész: az Európai Ügyészség „forint-fillérre” elszámolva ellenőrizhetné a költéseket

| Mobile | RSS

Ihász Sándor volt fellebviteli főügyész: az Európai Ügyészség „forint-fillérre” elszámolva ellenőrizhetné a költéseket

BELPOLITIKAKÖZÉLETKözzétéve 2021 máj 30.

Ihász Sándor, volt fellebbviteli főügyész.

Megosztás

„Én azt nem értem, hogy ha egyetért valaki egy meghirdetett intézmény elveivel és működésével, akkor miért nem lép be? Ha pedig nem ért egyet, akkor milyen alapon működik együtt vele?”

– tette fel a kérdést az egykori főügyész azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de Polt Péter legfőbb ügyész külön munka-megállapodást kötött a szervezettel.

Ihász Sándor részletezte az új uniós intézmény felépítését és működését, amely június elsején kezdi meg munkáját Laura Codruta Kövesi vezetésével.

Ihász Sándor volt fővárosi, majd fővárosi fellebbviteli főügyész./Kép. HVG

Mi is az az Európai Ügyészség (EPPO), hogyan csatlakozik az Európai Unió szerkezetéhez?

Az EPPO az Európai Unió független szervezete, amit a lisszaboni szerződésben foglalt együttműködés kiterjesztésére hozták létre, székhelye Luxemburgban van és lényegében az Európai Parlamenthez kapcsolódik. Az ügyészség azoknál az eseteknél jár el, amelyek átívelnek az országhatárokon és a nemzeti szabályzásokon. Mindezt egységes elvek és szabályok mentén teszi. Legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy az intézmény az unió pénzügyi érdekeit védi – a nemzeti szabályzások összehangolásával – a korábban már hasonló célra létrehozott szervezetekkel (mint az OLAF vagy az Europol) – együtt.


Milyen ügyekben járhat el az EPPO június elseje után?

A hatásköre elsősorban két irányvonalra terjed ki. Az egyik az Európai Unió költségvetésével szemben elkövetett szabálysértésekre, míg a másik az uniós pénzügyeket sértő, határokon átívelő csalásokra vonatkozik. Utóbbira tipikus példák a nemzeti határokon átívelő áfacsalások, pénzmosások, amiknél a hatáskört az alapozza meg, hogy az ügyben egy vagy több uniós ország érintett, illetve az elkövetők egy része, vagy mindegyike európai uniós állampolgár. Idővel a két irányvonalat szeretnék kibővíteni egy harmadikkal, ami a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos ügyek felderítéséről szól.

Hogyan fog működni ez a valóságban?

Több elképzelés volt a működésről. Az egyik – amit el is fogadtak és ami alapján fog működni a szervezet – a kollégiumi elv, szemben a magyar legfőbb ügyész által beterjesztett hálózati modellel. A kollégiumi elv azt jelenti, hogy decentralizáltan, horizontálisan, megosztott feladatkörökkel működnének a kollégiumok. Ez nem túl hierarchikus rendszer, hanem egyfajta mozaikként egyberakott működés, ami kiadja a teljes spektrumot. A másik, azaz a magyar álláspont célja, hogy a nemzeti jogrendben a magyar hatóságok fellépése nagyobb hangsúlyt kapjon és az legyen a meghatározó. Ez is egy decentralizált modell, ahová minden tagállam delegálna ügyészeket az általuk közösen alkotott hálózatba, ahol döntő a nemzeti jogrend lenne. Elméletben egységes elvek alapján való gyors, koordinatív nyomozás és teljes körű felderítés – amely nem szokott mindig sikerülni a nemzetközi jogrend alapján lefolytatott ügyeknél – a cél. Azaz, hogy ne csak a konkrét bűncselekményt elkövető személy lehessen büntethető, hanem egyéb aspektusok – mint a bűncselekmény által okozott kár – felderítése is feladat. Egy egységes szabályrendszer alapján történne a nyomozás és a vádemelés a tagállami bíróságok előtt. Így ötvöződnek a nemzeti jogintézmények és az Európai Ügyészség.

Miért nem csatlakozott Magyarország az EPPO-hoz?

A kormány egyik fő ellenérve, hogy a szervezet sérti a nemzeti szuverenitást. Ez szemléleti kérdés, ami arról szól, hogy a magyar nemzeti elvek mennyire tudnának érvényesülni az EPPO-ban. Meg lehet ezt úgy is közelíteni, hogy kell egy közös szabályrendszer, mivel egyre nagyobb összegeket érintő csalások vannak, amelyek mind több tagállamot érintő módon, egyre nehezebben bizonyítható elkövetéssel történnek meg. Így szükség van ezekkel szemben egy hatékonyabb fellépésre. A hatékonyság pedig csak úgy érhető el, ha kompromisszumot kötnek a tagállamok. A lisszaboni szerződés is lényegében erről szól, tehát mindenki lemond valamennyit a szuverenitásából vagy hozzáidomítja azt a többiekéhez – a közösség érdekében. Egy mindenkit károsító cselekménysorozattal szemben is úgy lehet hatékonyan fellépni, ha ezt a szemléletet alkalmazzuk. De lehet ezt másképp értelmezni és a kormány is másként gondolkodik erről, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Fidesz-szavazók 75 százaléka is támogatná az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Nyilván senki nem mond le önként és szívesen a saját nemzetközi jogrendjéről, csak akkor, ha annak van értelme és fontos ügyért történik. Demokratikusnak mondott és elég régóta elismerten úgy is működő tagállamok ezt fontosnak ítélték meg, ez lehetne egy követendő példa számunkra is. Ha majd csatlakoznánk nagy feladat lenne, hogy finomra hangoljuk, hogy milyen módon harmonizáljon a magyar jogrend az egységes eljárásrenddel, szabály- és intézményi rendszerrel. Az önmagában nem zárhat ki egy olyan elképzelést, amit a tagországok döntő többsége elfogadott, hogy eltérés van a magyar jogrend érdekeinek érvényesülése és az EPPO egységes eljárásrendje között.

Voltak törekvések hazánkban a csatlakozásra?

A Jobbik indítványozta a belépést, de napirendre sem vették. Több magánszemélynek és Hadházy Ákosnak is volt aláírás-kezdeményezése ezzel kapcsolatban, de a Nemzeti Választási Bizottság nem tárgyalta, azaz elvetette az elvi lehetőségét is a csatlakozásnak. A civil oldalról történő kezdeményezések nem tudtak kibontakozni, annak ellenére, hogy szakmailag is védhető, indokolt és hatékony lenne az EPPO eszköztára és ezt eleve, elvi alapon lezárni az nem túl jogállami.

Szükség lenne arra, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?

Magyarországon is vannak olyan körülmények, amiknek vonatkozásában lenne ennek az intézménynek vizsgálati lehetősége, ugyanúgy ahogy minden más tagállamban is. Hazánkban szerintem komoly gond van az európai pályázatok és az azokból származó bevételek felhasználásával. Nyilván az Európai Unió – amely adja a pénzt – joggal várná el, hogy rálásson annak felhasználására. Ez a hivatal vasszigorral, minden ügyre kiterjedően, „forint-fillérre” elszámoltatva ellenőrizhetné a költéseket. Ha pedig minden rendben van és nem történnek visszaélések, akkor már csak ennek igazolására, bizonyítására is érdemes lenne csatlakozni. Ráadásul azért is fontos volna a csatlakozás, mert pillanatnyilag a magyar ügyészséget nem lehet felelősségre vonni. Az ügyészség szakmai tévedését, hibáját, mulasztását – ha van ilyen –, akár szándékos, akár gondatlan, arra semmilyen tényleges jogorvoslat nincs. Erre is jelenthetne megoldást az EPPO.

A Legfőbb Ügyészség kötött egy munka-megállapodást az Európai Ügyészséggel a „nyomozások és vádemelések hatékonyságának biztosítására”. Ezzel Magyarország lett az első, a megerősített együttműködésben részt nem vevő uniós tagállam, amely munka-megállapodást kötött az EPPO-val. Ez pusztán látszat, vagy van tényleges haszna?

Ha csatlakozni akarok a szivarklubhoz, akkor fogadjam el a szabályait, ha nem akarok csatlakozni, akkor meg vállaljam fel azt. Az, hogy benn is vagyok kinn is vagyok, az biztos, hogy nem teszi tehetővé azt a formális és elfogadott eljárást, ami a csatlakozással járna. Ez nem egy látszat, csak nem teljes eszközrendszer. Én azt nem értem, hogy ha egyetért valaki egy meghirdetett intézmény elveivel és működésével, akkor miért nem lép be? Ha pedig nem ért egyet, akkor milyen alapon működik együtt vele? Ha egyetértünk, akkor azt nem egy külön megállapodással kellene rendezni, hanem csatlakozni kellene

forrás: OLKT

Leave a Reply 165 megnézve, 1 alkalommal mai nap |