| Mobile | RSS

Döntött az EU Bírósága: érvényes a Sargentini-jelentés

Halmai Katalin (Brüsszel)


Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament

Az Európai Unió Bírósága elutasította a kormány keresetét, folytatódhat a 7. cikkelyes eljárás a jogállami normák magyarországi megsértéséről.

A luxemburgi székhelyű bíróság mai ítéletében leszögezi, hogy nem állja meg a helyét a magyar kormány érvelése, amellyel az európai parlamenti állásfoglalás megsemmisítését kérte. “Az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló állásfoglalást” – népszerűbb nevén a Sargentini-jelentést – 2018. szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament kétharmados többséggel. A határozat alapján még ugyanebben a hónapban elindult az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban, amelynek a vége súlyos szankciók kiszabása lehet, ha a testület megállapítja, hogy fennáll a jogállam súlyos megsértésének veszélye Magyarországon. A folyamat azonban gyakorlatilag egyhelyben topog, mivel a tagállamok nem akarják döntésre vinni a dolgot. A miniszterek többször véleményt cseréltek és két meghallgatásra is sor került a magyarországi helyzetről, de a szavazásig, amely valószínűleg nem hozna egyértelmű eredményt, nem jutottak el. A következő meghallgatás előreláthatólag június 22-én lesz az Európa-ügyi miniszterek ülésén. A magyar kormány kezdettől kifogásolta a parlamenti szavazás módját, és az Európai Unió Bíróságán keresett jogorvoslatot. Keresetében azt állította, hogy a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során az Európai Parlament súlyosan megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés, illetve a saját eljárási szabályzatának irányadó rendelkezéseit. A szavazás során ugyanis az EP tagjai által leadott szavazatokba kizárólag az igen és nem szavazatokat számította bele, a tartózkodókat nem, ami a kormány álláspontja szerint ellentétes az említett előírásokkal. Az állásfoglalásra 448 képviselő igennel, 197 nemmel szavazott és 48 tartózkodott, ami csaknem 70 százalékos támogatottságot jelentett. Ha a tartózkodásokat is beszámították volna a leadott szavaztok közé, akkor csak 64 százalékos többség lett volna, ami kevesebb, mint a jóváhagyáshoz szükséges kétharmad, azaz a jelentés elbukott volna. Az EU Bírósága szerint mind az EU Szerződések, mind az EP eljárási szabályzata világosan fogalmaz, mert egyértelműen kizárja a tartózkodásokat a szavazásból. “Ez nem ellentétes sem a demokrácia, sem az egyenlő bánásmód elvével”, hangsúlyozza a Bíróság. Az európai parlamenti képviselőket ugyanis a szavazás előtt megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, tehát ezekre a szabályokra figyelemmel élhettek a szavazati jogukkal.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 81 megnézve, 1 alkalommal mai nap |