| Mobile | RSS

Itthon is megbüntetnék, aki prostituálthoz jár

GettyImages-51738417
Hercsel Adél

HERCSEL ADÉL

Egy friss kutatás szerint a magyar férfiak jellemzően negyven és hatvan éves koruk között veszik igénybe a prostituáltak szolgáltatásait. A magyar női jogvédő szervezetek azért kampányolnak, hogy vegyük észre: a prostituáltak jelentős része emberkereskedelem és szexuális kizsákmányolás, azaz bűncselekmény áldozata.

Míg például Németországban 2001 óta vígan, azaz teljesen legálisan üzemelnek a bordélyházak, addig Svédországban már 1999 óta hivatalosan bűncselekményt követ el, aki igénybe veszi a prostituáltak szolgáltatásait.

A fizetős szex felhasználóira elsőként lesújtó svéd modellt, más néven északi vagy egyenlőségmodellt azóta a saját törvénykezése részévé tette többek között Izland és Norvégia, Kanada, majd Írország, 2016-ban Franciaország és legutóbb, 2018-ban Izrael is.

Most már Magyarországon is egyre intenzívebben zajlik a civil küzdelem, hogy nálunk is vezessék be az egyenlőségmodellt, amelynek lényegi elemei, hogy:

  • az egyéni szabadságról szól, azaz a megbélyegzés és a hibáztatás helyett tisztelettel viszonyul a prostituált személyéhez;
  • például az escortként, bordélyházban vagy az utcán dolgozó prostituáltakat dekriminalizálja, azaz megszünteti a büntethetőségüket, nem őket vonja felelősségre;
  • a futtatókat és a bordélyházakat üzemeltetőket azonban kriminalizálja (vagyis bűnössé nyilvánítja, és lesújt rájuk a törvény szigora);
  • miközben felelősségre vonja a szexvásárlókat is;
  • megvédi a prostitúció áldozatává vált nőket és lányokat a bántalmazójuktól;
  • ugyanúgy szól a változás szabadságáról is, mert segít azoknak, akik úgy döntenek, hogy kiszállnának a prostitúcióból, illetve a veszélyeztetett csoportok tagjainak, hogy ne váljanak a prostitúció áldozatává;
  • véget vetne a női test tárgyiasításának és a „minden eladó” kultúrájának;
  • a teljes mértékben a közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolódást támogatja, illetve azt, hogy mindenki szabadon rendelkezhessen a saját teste és a szexualitása felett, beleértve a másik szexuális közeledésének visszautasításának mindenkori lehetőségét;
  • fontos célja a nemek közti egyenlőség elősegítése és a szexuális kizsákmányolás jelenségének felszámolása.

Anna Ekstedt, az emberkereskedelem elleni küzdelemért felelős különleges megbízatású svéd nagykövet szerint a kereskedelmi oldalt megcélzó egyenlőségmodell azért lesz jó nekünk, mert Svédországban is nagy sikerrel bizonyított az elmúlt több mint két évtizedben.

A statisztikák például világosan mutatják, hogy a svédeknél jelentősen visszaszorult az utcai prostitúció. Anna Ekstedt szerint – hiába bünteti a felhasználókat – kiemelkedő a törvény társadalmi támogatottsága. Nem is beszélve az 1999-ben bevezetett szabályozás társadalmiszemlélet-formáló erejéről.

Egyfelől megfogalmaztuk, hogy a nőket érő erőszak visszaszorításának részeként nálunk prioritás a prostitúció és az emberkereskedelem elleni küzdelem. Másfelől tudjuk, hogy a prostitúció igénybe vevői máig elsősorban férfiak, a másik oldalon pedig fokozottan sérülékeny csoportok, nők, gyerekek, LMBTQ emberek válnak emberkereskedelem, szexuális kizsákmányolás áldozataivá. Éppen ezért ezt a megbomlott egyensúlyt, felborult viszonyt szerettük volna helyrebillenteni. Ugyanakkor ehhez nem elég a tiltás, a prostituálthoz járást bűncselekménynek kell nyilvánítani

– mondta el a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség keddi konferenciáján a svéd emberkereskedelmi nagykövet.

A rendezvényen, ahová meghívást kapott az Index is, Anna Ekstedt hozzátette: a mára azóta tovább szigorított jogszabályok mellett a jelenség komplexitásának megfelelően átfogó misszióként kezelik a prostitúció elleni küzdelmet.

Prostituáltak Kaliforniában 2004. november 12-én

Prostituáltak Kaliforniában 2004. november 12-énFotó: David McNew / Getty Images Hungary

Például a svéd kormány a közelmúltban aszerint módosította az iskolai tanterveket, hogy minél hangsúlyosabb legyen az üzenet: a szexuális érintkezés kizárólag a felek kölcsönös beleegyezésén alapulhat. A tudatformáló lépés azóta szintén hat, Svédországban folyamatosan csökken a nemi erőszakok aránya – tette hozzá Anna Ekstedt.

Szexuális kizsákmányolás helyett egyenlőségmodellt!

Ezek után nem csoda, hogy a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség is szeretné, ha itthon is életbe lépne a svéd egyenlőségmodell, valamint átfogó és azonnali törvénykezés születne. Nemcsak Magyarországon, hanem olyan, amely az EU egészében érvényes. Idézve az Európai Parlament becsléseit, a prostituáltak többsége, tízből kilenc kiszállna, ha tudna, mert eleve akarata ellenére kényszerítették, zsarolták bele az iparágba. Az EU-n belül az emberkereskedelem mintegy 65 százaléka szexuális kizsákmányolás céljából történik, több mint kilencven százalékban érinti a nőket és a fiatal lányokat. Ezen belül is 75 százalékuk 13 és 25 év közötti – mondta el Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa.

A magyar férfiak negyede él a prostitúcióval

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség megrendelésére készített ezerfős mintán igencsak tanulságos kutatást májusban a Datalyze és az IDEA Intézet többek között arról, hogy mi, magyarok miként vélekedünk a prostitúcióról.

A kutatásban részt vevők döntő többsége a prostitúciót különösen veszélyes üzemnek tartja. Többek között azért, mert úgy vélik, a többségében szolgáltatást nyújtó fiatal lányokat közben nagy eséllyel érheti szexuális erőszak, szenvedhetnek el traumát, fizikai, lelki sérülést.

A válaszadók ezen belül is a legnagyobb kockázatnak a szexuális erőszak megtörténtét tartják (72 százalék), majd a mentális trauma bekövetkeztét (68 százalék), ahogy szerintük a szerhasználati függőség kialakulása és az elszegényedés is nagy eséllyel fenyegeti a prostitúció áldozatait.

Szintén izgalmas, friss kutatási adat, hogy a téma iránt egyáltalán nem vagyunk közömbösek, sőt határozottan állíthatjuk, hogy a magyar felnőtt lakosságnak kialakult véleménye van a prostitúcióról (akárcsak a pornófogyasztásról). Például a válaszadók több mint fele tenne valamit akkor, ha a szomszédjában futtató, azaz emberkereskedő lakna.

Míg 41 százalékuk a rendőrséghez fordulna, 13 százalékuk mondta azt, hogy egyéb hatóságot, civil szervezetet keresne meg az ügyben, addig mindössze a válaszadók 22 százaléka nem venne tudomást a jelenségről és maradna ki az ügyből.

A kutatás arra szintén rávilágított, hogy önbevallás alapján a férfiak 25 százalékának volt már vagy jelenleg is van kapcsolata prostituálttal – ehhez képest a válaszadó nők mindössze egy százalékának. Kiderült, hogy a magyar férfiak jellemzően negyvenéves koruk felett kezdenek prostituálthoz járni, és a szolgáltatás iránti intenzív érdeklődés egészen hatvanéves korig kitart.

UGYANAKKOR ISKOLÁZOTTSÁG ALAPJÁN NINCS KÜLÖNBSÉG, A SZAKMUNKÁSKÉPZŐT, SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK UGYANÚGY FIZETNEK A SZEXUÁLIS SZOLGÁLTATÁSÉRT, MINT ÉRETTSÉGIZETT ÉS DIPLOMÁS FÉRFITÁRSAIK.

Míg a magyar férfiak mintegy fele egyetért azzal, hogy a prostitúció nem rosszabb más kockázatos munkáknál, a nők kétharmada szerint a prostitúció szexuális erőszakot jelent, amelynek véget kell vetni. A férfiak ötven százaléka azt is gondolja, hogy senki sem árulna szexuális szolgáltatást, amennyiben lenne más vagyonszerzési lehetősége – a nőknél ez 62 százalék.

A megkérdezett nők nyolcvan százaléka szerint a prostitúció olyan negatív társadalmi hatásokkal jár, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A férfiak 64 százaléka vélekedett így a kérdésben.

(Borítókép: Prostituáltak Kaliforniában 2004. november 12-én. Fotó: David McNew / Getty Images)

fecsego.eu/index.hu

Leave a Reply 96 megnézve, 1 alkalommal mai nap |