| Mobile | RSS

Orbán visszatért a gonoszsághoz

WIKTOR SZYMANOWICZ / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFPVÉLEMÉNY

admin

Kerner Zsolt  2021. 06. 13. 10:55

Orbán Viktor szereti, ha arról beszélünk, amiről ő szeretne beszélni. A 2010-es évek legnagyobb kormányzati sikereit olyan környezetben érte el, amikor végig arról volt szó, amiről ő szerette volna: nagyrészt nem a kormányzás céljáról, hanem a kormánya által meghatározott ellenségképről. Legyen szó Brüsszelről, a CEU-ról vagy a migránsokról, a kormány általában olyan ellenféllel küzdött, amelyik vagy nem is tudott a harc létezéséről, vagy nem a harc logikája szerint működött.

Ezért is zavarta annyira az elmúlt másfél évben a koronavírus, amely nem Orbán fejéből pattant ki, hanem valódi probléma, amivel kezdeni kellett valamit. De amennyire lehetett, a miniszterelnök ezt a témát is a belpolitikai küzdőtérre vitte, hogy minél jobban meggyengítse az önkormányzati választáson váratlanul sikeres ellenzéket (és ezáltal az önkormányzatokat). Mivel a kormányfő a koronavírussal kapcsolatban is azt szerette volna, ha inkább arról beszélünk, amiről ő akar, megszületett az ellenzéket oltásellenességgel vádoló kampány, és a járványkezelés kudarcai helyett a vakcinakampány sikere és az ellenzék állítólagos szembenállása lett a téma.KAPCSOLÓDÓ

Egy évbe telt, de a kormány feltalálta az új ellenségetA Fidesz az elmúlt tíz évben azokban a harcokban volt sikeres, amelyekben ő találta ki az ellenfelet. A koronavírus viszont valódi, ezért megint kellett találni egy legyőzhető ellenfelet: ez lett az „oltásellenes” baloldal.

Bár az emberek többsége valószínűleg nem hiszi el az ellenzékről, hogy oltásellenes, és a nyugati vakcinák, különösen a Pfizer népszerűsége, azt mutatja, hogy a társadalom jó részében hasonló kételyek fogalmazódtak meg, mint az ellenzékben, annyit azért sikerült elérni, hogy kevesebbet beszéltünk arról, hogy 30 ezer ember halt meg a járványban, és az egészségügy helyenként bizony összeomlott – ezt jelenti, ha a lélegeztetőgépre kerülő emberek nagy többsége (akár 80-90 százaléka) meghal, mert nincs elég szakember, aki gondoskodna róluk.

Arról is keveset beszéltünk, hogy a kormány hogyan kezelte a gazdasági problémákat, azaz hogy a legtöbb nyugati országhoz képest szinte alig kompenzálta a lezárások okozta veszteséget. Pedig azt, hogy ez a magyarokat mennyire megviselte, megmutatja, hogy az EU-n belül mi gondoljuk a leginkább úgy, hogy a lezárások gazdasági kára nagyobb volt, mint az egészségügyi haszon, amit elértünk velük.

Miközben az Orbán-kormány valamelyest kezelni tudta a járvány rá nézve kedvezőtlen politikai hatásait, mintha félúton elengedte volna az oltási kampányt, éppen akkor, amikor a neheze következne: meggyőzni az oltást elutasító jó 30 százaléknyi felnőttet. Egyelőre nem tudjuk, hogy a koronavírus visszaszorulása mennyire magyarázható a járvány ciklikusságával, így azt sem, lesz-e ősszel negyedik hullám, és ha igen, mennyire mérsékli azt a társadalom 55-60 százalékának átoltottsága. Sok mindent nem tudunk, és egy jó kormány feladata az lenne, hogy még azelőtt felkészüljön ezekre a veszélyekre, hogy ténylegesen szembe kellene nézni velük.

A Fidesz számára rosszul jött, hogy a járvány lecsengésével nem egy olyan téma uralta a híreket, amit ők vettek elő. Ahelyett, hogy elkezdtünk volna a pedofilellenes törvénycsomagról beszélni, a közvéleményt az kezdte el foglalkoztatni, hogy a kormány közpénzből építene elitegyetemet Kínának a vidéki fiatalok számára megfizethető kollégiumi szobákat ígérő Diákváros helyén (vagy mellett, egyelőre ez sem egyértelmű).

forrás:24.hu

Leave a Reply 65 megnézve, 1 alkalommal mai nap |