| Mobile | RSS

Dobogós hiánnyal távozhatnak Orbánék


Fotó: Béres Márton / Népszava

Nem választási költségvetés a 2022-es büdzsé – ezt bizonygatják a kormánytagok, ám a jegybank értékelése árnyalja ezt a sommás kijelentést.

A parlament a héten elfogadta a jövő évi költségvetést, és bár, mind a Költségvetési Tanács, mind a jegybank jelezte, hogy túlságosan lazának látják a 2022-es büdzsé számait, azokon a kormány nem volt hajlandó változtatni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott Költségvetési jelentése szerint a jövő évre tervezett 3152 milliárd forintos deficit a várható bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékának felel meg, ami a harmadik legmagasabb hiány lesz az Európia Unióban. A magyarnál nagyobb deficittel csak Románia és Litvánia számol. Ráadásul az MNB becsléseiben még nincs is benne a végszavazást előtti napokban bejelentett szja-visszafizetési akció, amely önmagában 550-580 milliárd forintra, vagyis a GDP egy százalékára rúghat. Banai Péter Benő, a pénzügyi tárca költségvetési államtitkára azt bizonygatta a Hír Tv nézőinek, hogy míg 2006-ben és 2010-ben is szerinte választási költségvetés készült, ám ez 2022-re nem igaz. Most a koronavírus-járvány miatt számolunk 5,9 százalékos hiánnyal, és ez Európához mérten nem kiugró szám – mondta az államtitkár ugyanarra a számra, amely a MNB szerint a harmadik legmagasabb hiány lesz az unióban. A vita nem előzmény nélküli az MNB és a kormány között. most a várnál kedvezőbb első negyedéves GDP adatok láttán változott meg jegybank álláspontja. Mióta látható, hogy az idei növekedés elérheti a 6, de akár a 7 százalékot is, a jegybank az infláció elleni fellépésre koncentrál, ennek jegyében állította le a jegybanki hitelprogramokat és jelentette be a kamatemelési ciklus megkezdését. A kormány azonban még nem hajlandó levenni a lábát a gázpedálról: jövőre a költségvetés minden területére az ideinél több pénz jut – ezt már Varga Mihály mondta. Ám a pénzügyminiszter sem a választásokkal, hanem a gazdaság újraindításával indokolta a kevés helyen látható költségvetési lazaságot, holott belátható, hogy az a gazdaság, amely idén 6, 2022-ben pedig legalább öt százalékkal növekszik nem igazán szorul rá az újraindítási támogatásokra már 2022-ben sem. A jegybank elemzői leszögezik: a magas államháztartási hiány semmilyen magyar vagy uniós normát nem sért, hisz Brüsszel 2023-ig felfüggesztette a maastrichti követelményeket, így a három százalékos korlátot túl lehet lépni. Ennek ellenére, míg 2020-2021-ben a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozása miatt a gazdasági növekedést az egyensúly elé kellett helyezni, 2022-től azonban a világjárvány leküzdésével a figyelmet újból a költségvetési egyensúly helyreállítására kell(ene) fordítani – írják. A koronavírus-járvány visszaszorulása után a makrogazdasági adatok javulása, és kiemelten az erőteljes gazdasági növekedés 2022-től lehetővé teszi a költségvetési hiány és ezzel együtt az államadósság markáns csökkenését – olvasható a jelentésben. A jegybank szerint épp ezért már jövőre szükség lenne a nemzetközi összehasonlításban magas hiány csökkentésre. Az MNB szerint ugyanis a tartósan magas hiány és államadósság inflációs kockázatokat hordoz, valamint nehezebbé teszi a költségvetés piaci finanszírozása, ha megkezdődik a nagy jegybankok mennyiségi lazításának visszavonása. A magas tervezett hiány miatt az államadósság csak kis mértékben csökken: az idei 79,9 százalékról GDP 79,3 százalékára – vagyis a kormány 5-6 százalékos növekedés mellett is alig 0,6 százalékkal mérsékelné az adósságot. A kormány azzal érvel, hogy a magyar államadósság mértéke még így is az uniós átlag alatt marad, ám a magyar kötvények nem a német, francia vagy épp belga államkötvényekkel vannak egy súlycsoportban. Az MNB elemzői rámutatnak, hogy a magyar adósságráta az egyik legmagasabb a régióban, csak a jóval fejlettebb szlovének vannak ellőttünk, épp ezért sürgeti a jegybank a hiány és az adósság csökkentést egy olyan évben, amikor erre lehetőség is lenne.  

Hazavágta a Fed a forintárfolyamot

Egészen 355 forint fölé emelkedett az euró ára a csütörtöki kereskedésben, miután az USA jegybankja, a Federal Reserve monetáris politikáért felelős testülete a piacok által vártnál is “héjább” üzenetet küldött. A piac ugyanis arra számított, hogy a Fed 2024-ig nem emeli kamatait, a szerdai ülés után azonban kiderült, hogy 2023-ban már akár két kamatemelés is jöhet, sőt már jövőre is sor kerülhet szigorításra, ha az inflációs folyamatok ezt indokolják. A bejelentés rögtön jelentős dollárerősödést indított el a pénzpiacokon, s ezt szenvedte meg a forint is. Az euró ára az elmúlt három hétben 345 forintig esett miután a jegybank két vezetője, Virág Barnabás alelnök, majd Matolcsy György elnök a forintkamatok emelésére tett ígéretet. Igaz a hét elején Pleschinger Gyula egy félreérhető nyilatkozata kapcsán már megindult a forintgyengülés, annak ellenére, hogy a Monetáris Tanács tagja később pontosította szavait, leszögezve, hogy szerinte is kamatemelési ciklus előtt áll az MNB. 

A jövő évi választások feladják a leckét

Várhatóan a választások után sok minden megváltozik. Ha marad a Fidesz-kormány, akkor az év hátralévő felében már nem lesz értelme költekezni, így a még el nem költött költségvetési pénzeket vélhetően hiánycsökkentésre fordíthatják. Tehetik ezt azért is, mert a hazai forrásokat kiváltatják az uniós helyreállítási alapból befolyó pénzek, ebből csak 2022-ben 700 milliárd forintot vár az MNB. Más a helyzet egy ellenzéki győzelem esetén, ugyanis mind Karácsony Gergely, mind Dobrev Klára egyfajta jóvátételt, vagyis plusz kiadásokat ígér választási győzelme esetén. Igaz ezek egy része finanszírozható uniós forrásokból, illetve a a költségvetési pénzek átcsoportosításából. Ahogy a választásokat, úgy 2023 várható gazdaságpolitikáját sem tárgyalja a jegybank költségvetési jelentése, pedig biztosra vehető, hogy ekkor már komolyabb költségvetési szigorra lesz szükség, hisz a hiányt a 2022-es felére, a GDP 3 százaléka alá kell majd csökkenteni.     

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 102 megnézve, 1 alkalommal mai nap |