| Mobile | RSS

USA-Oroszország-Irán-külpolitika Még ezen a héten visszatér Moszkvába az amerikai nagykövet



Beregi Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
    Washington, 2021. június 22., kedd (MTI) –

Még ezen a héten visszatér Moszkvába John Sullivan, az Egyesült Államok nagykövete – jelentette be hétfői virtuális sajtótájékoztatóján Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

    Price azt is elmondta az újságíróknak, hogy az Egyesült Államok üdvözölte Anatolij Antonov orosz nagykövet visszatérését Amerikába. “Továbbra is elkötelezettek vagyunk az orosz kormánnyal folytatott nyílt kommunikáció mellett. Egyrészt az amerikai érdekek előmozdítása miatt, másrészt hogy csökkentsük az országaink közötti tévedések kockázatát” – fogalmazott a szóvivő.
    A washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet azt követően tért haza konzultációra – ami a diplomáciai kapcsolatok megromlásának látványos jele -, hogy Joe Biden amerikai elnök egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz államfőt. Putyin kettőjük múlt szerdai genfi találkozója után azt mondta, kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden adott neki a történtekkel kapcsolatban. Az orosz elnök a találkozót követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet visszatér állomáshelyére.
    Price arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok jócskán előre eltervezettnek tartja azt a folyamatot, amelynek során Ebrahim Raiszit Irán elnökévé választották. A szóvivő megismételte országa álláspontját, miszerint a legutóbbi iráni választás nem volt sem szabad, sem tisztességes.
    Ebrahim Raiszit, Teherán korábbi ultrakonzervatív főügyészét szombaton választották meg iráni elnöknek. Raiszi a szavazatok 61,95 százalékával nyerte az elnökválasztást.
    Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap az amerikai ABC televíziónak adott interjújában azt mondta: túl korai még annak mérlegelése, hogy vajon az új iráni elnök megválasztása jót, vagy rosszat jelent-e az atomprogramról folyó tárgyalások szempontjából. “Nehéz az iráni politika belső dinamikájáról találgatni ilyen kérdésben” – mondta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben Irán legfőbb vezetője dönt majd. “Ez a vezető pedig ugyanaz, aki a választások előtt is volt” – utalt Ali Hameneire, Irán vallási és politikai vezetőjére.  
    Bécsben április elején kezdődtek tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ös, hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében.
     Az atomalkut 2018-ban az akkori amerikai elnök, Donald Trump egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez, egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Iránnal szemben. Az iszlám köztársaság válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését, legutóbb pedig korlátozta a NAÜ ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben.
    Teheránt már régóta azzal gyanúsítják, hogy titokban atomfegyvert fejleszt. Irán ezzel szemben azt állítja, hogy orvosi célokra dúsít magas fokon uránt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) május végi adatai szerint Iránnak több mint 3200 kilogramm – különböző tisztasági fokú – uránja van, ami 16-szorosa az úgynevezett atomalkuban számára engedélyezettnél.


fecsego.eu/MTI

Leave a Reply 45 megnézve, 1 alkalommal mai nap |