| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI hirlevél LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI hirlevél

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról (IV/1409/2020.)
Az ügy tárgya: A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontja elleni alkotmányjogi panasz (kuruzslás)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontjával – amely szerint aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – összefüggésben nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március 31-ig tegyen eleget. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a támadott rendelkezés megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Panaszában előadta, hogy bár munkássága szakmai körökben elismert, az általa végzett művészetterápiás tevékenység a fogalom meghatározatlansága miatt feltehetőleg a „pszichoterápiás gyakorlat” körébe sorolható, azonban az indítványozó nem felel meg az egészségügyi törvényben foglalt definíciónak (vagyis nem a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy szakpszichológus, aki önállóan végezheti e tevékenységet), ezért lehetséges, hogy eddigi munkájának folytatása a támadott törvényi rendelkezés következtében szabadságvesztéssel büntetendő. Az indítványozó álláspontja szerint a kuruzslás norma szerinti definíciója sérti az munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát, a vállalkozáshoz való jogát, valamint a jogállamiság részének tekintett normavilágosság követelményét. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtett álláspontja szerint valóban alaptörvény-ellenes helyzetet okoz, hogy a kifogásolt tényállás megfogalmazásában nem egyértelmű, hogy milyen tevékenységeket foglal magában az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenység, így az elkövetési magatartás nem elég határozott, mert nem egyértelmű, milyen magatartásokra vonatkozik a büntetőjogi tilalom. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott tényállás elkövetési magatartásának pontosításával, a pszichoterápiás gyakorlat körébe eső tevékenység büntetőjogi fogalmának meghatározásával feloldható az Alaptörvény és a kifogásolt rendelkezés közötti ellentmondás, így mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és az Országgyűlést jogalkotásra hívta fel.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/749/2019.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 25.Bpkf.5996/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (magánindítvány hiánya)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogi panaszban támadott végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozók magánindítványt terjesztettek elő rágalmazás vétsége miatt. Az első fokon eljáró bíróság a rágalmazás megvalósításával gyanúsított személyek ellen indult büntetőeljárást megszüntette, mivel a döntés indokolása szerint a megfelelő magánindítványt az indítványozók a nyitva álló határidőn belül nem terjesztették elő. Az indítványozók fellebbezésükben előadták, hogy a képviseletüket meghatalmazás alapján ellátó társadalmi szervezet útján határidőben előterjesztett panaszukban egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánják, így az megfelel a magánindítvány vonatkozásában előírt feltételeknek. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. A döntés szerint a magánindítványt a sértett kizárólag maga terjesztheti elő, a képviseleti jogosultság a magánindítvány előterjesztésére nem jogosít, ezért a sértetteket képviselő szervezet által előterjesztett panasz nem minősül joghatályos magánindítványnak. Az indítványozók szerint sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő joguk azáltal, hogy a bíróság tévesen értelmezte a képviseletre vonatkozó anyagi jogi szabályokat, elzárta az indítványozókat attól, hogy az ügyben a terheltekkel szemben jogaikat törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül elbírálja. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy magánindítvány előterjesztésére a sértettnek kizárólag személyesen, képviselő igénybevétele nélkül van lehetősége, olyan megszorító értelmezés, amely nem következik sem a törvény szövegéből, sem nem támaszható alá a jogszabály céljával. A magánindítvány képviselő útján történő előterjesztését kizáró értelmezés korlátozza a magánvádlóként fellépni kívánó sértettet megillető bírósághoz fordulás jogát. A másodfokú bíróság vizsgált végzése az ügynek ezt az alapjogi vonatkozását nem ismerte fel, a bírósághoz fordulás jogát mint alapjogi részjogosítványt szükségtelenül és indokolatlanul korlátozta, amivel a konkrét ügyben az indítványozók jogának gyakorlását egészében meg is hiúsította. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a támadott döntést megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/797/2020.)
Az ügy tárgya: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (szakképzés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó pedagógusok előadták, hogy a törvény előkészítése és hatályba léptetése olyan módon valósult meg, amely kizárta annak lehetőségét, hogy a foglalkoztatottak áttanulmányozzák az új rendelkezéseket. Mindenkinek, akit 2019 végén a szakképzés rendszerében közalkalmazottként foglalkoztattak, átalakult a foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonnyá, amely számukra érdeksérelemmel járt, hiszen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései fokozott védelmet biztosítottak minden érintettnek arra való tekintettel, hogy kötött a jogviszony megszüntetésének lehetősége. Megszűntek a pedagóguspótlékok, a nem pedagógus munkakörben való továbbfoglalkoztatás pedig rendezetlen. Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonság követelményét, mert a rendelkezések hatályba léptetése nem felelt meg a kellő felkészülési idő követelményének, a támadott rendelkezések továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköznek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a törvény kihirdetése és hatálybalépése, valamint a támadott rendelkezések tényleges alkalmazásának legkorábbi időpontja között eltelt több mint nyolc hónapos időtartam nem tekinthető olyan kirívóan rövidnek, amely a kellő felkészülési idő sérelmén alapuló alaptörvény-ellenesség megállapítását megalapozottan felvetné. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint továbbá nem az alapvető jogok körébe tartozó kérdés, hogy az állami intézményekben milyen jogviszonyban kerülnek az ott foglalkoztatottak alkalmazásra. A törvény a fenntartóra tekintet nélkül valamennyi szakképző intézményben azonosan írta elő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt mint a továbbiakban az ott dolgozók foglalkoztatására irányuló alapvető jogviszonyt, így nem merülhet fel a hátrányos tartalmú megkülönböztetés vizsgálata sem az indítványozók által felhozott érvek alapján. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és a hatálybalépésének visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1042/2020.)
Az ügy tárgya: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (szakképzés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó pedagógusok előadták, hogy a törvény előkészítése és hatályba léptetése olyan módon valósult meg, amely kizárta annak lehetőségét, hogy a foglalkoztatottak áttanulmányozzák az új rendelkezéseket. Mindenkinek, akit 2019 végén a szakképzés rendszerében közalkalmazottként foglalkoztattak, átalakult a foglalkoztatási jogviszonya munkaviszonnyá, amely számukra érdeksérelemmel járt, hiszen a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései fokozott védelmet biztosítottak minden érintettnek arra való tekintettel, hogy kötött a jogviszony megszüntetésének lehetősége. Megszűntek a pedagóguspótlékok, a nem pedagógus munkakörben való továbbfoglalkoztatás pedig rendezetlen. Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonság követelményét, mert a rendelkezések hatályba léptetése nem felelt meg a kellő felkészülési idő követelményének, a támadott rendelkezések továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköznek. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a törvény kihirdetése és hatálybalépése, valamint a támadott rendelkezések tényleges alkalmazásának legkorábbi időpontja között eltelt több mint nyolc hónapos időtartam nem tekinthető olyan kirívóan rövidnek, amely a kellő felkészülési idő sérelmén alapuló alaptörvény-ellenesség megállapítását megalapozottan felvetné. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint továbbá nem az alapvető jogok körébe tartozó kérdés, hogy az állami intézményekben milyen jogviszonyban kerülnek az ott foglalkoztatottak alkalmazásra. A törvény a fenntartóra tekintet nélkül valamennyi szakképző intézményben azonosan írta elő a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyt mint a továbbiakban az ott dolgozók foglalkoztatására irányuló alapvető jogviszonyt, így nem merülhet fel a hátrányos tartalmú megkülönböztetés vizsgálata sem az indítványozók által felhozott érvek alapján. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és a hatálybalépésének visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2103/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.392/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1968/2020.)
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék 2.Pf.20.082/2020/46. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szülői felügyeleti jog gyakorlása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/76/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.20.666/2020/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (házasság felbontása és járuléka)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1867/2020.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.292/2020/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogalkotással okozott kár megtérítése, dohánykereskedelem)

Leave a Reply 129 megnézve, 1 alkalommal mai nap |