| Mobile | RSS

Orbán Viktor Fudan Egyetem tervéről is írnak a CNN vezető cikkében

Az amerikai hírcsatorna honlapján a magyar miniszterelnökkel indították a hetet.

2021. július 12., 08:16

Szerző: Csák GergelyHagyánek Andrea

A CNN vezércikket szentel a magyar belpolitikának, amelyben azt írják: a Fudan Egyetem a legújabb politikai földrengés kiváltója. A populista Orbán-kormány nemrég bejelentette, hogy egy elismert sanghai egyetemet hívnak Magyarországra, amelynek campusa 2024-ben nyílhat meg és mindezért a magyarok fizetnek. A Fudan-ügy azonban egybeforrasztotta és aktivizálta az ellenzéket, amely így jövőre az országgyűlési választásokon megpróbálhatja leváltani Orbánt.

A cikk emlékeztet: Orbán Viktor 11 éve lépett a hatalomba, azóta számos tüntetést tartottak Budapesten a demokratikus szabadságjogokért. Az írás Orbánt a kereszténység „saját stílusú védelmezőjének” nevezi és leírja, hogyan vágta vissza a polgári- és LMBTQ-jogokat, keltette a gyűlöletet a menekültekkel szemben, vagy éppen korlátozta a média, az igazságszolgáltatás és a tudomány szabadságát. Ugyanakkor mindez nem veszélyeztette a kormányfő helyzetét, hiszen a Fidesz mindig földcsuszamlás-szerű győzelmet aratott a választásokon. Ráadásul eddig nem akadt komoly kihívója Budapesten kívül.  

A CNN szerint viszont

a Fudan Egyetem budapesti campusa olyan ügy, amit az ellenzék kihasználhat.

A terv kritikusai szerint magyar adófizetői pénzt költ az Orbán-kormány a Kínai Kommunista Párt érdekeinek megfelelően. Arra is felhívták a figyelmet, hogy pont ott épül a campus, ahol tízezer magyar egyetemi hallgatónak épülhetett volna megfizethető kollégiumi szállás. A Fudan-ügy miatt többezres tüntetéseket tartottak Budapesten, olyan szlogenekkel, hogy „hazaárulás”, illetve „magyar pénzt a magyar egyetemeknek”. A CNN emlékeztet, hogy a tüntetéseket látva a kormány gyorsan bejelentette, hogy lesz népszavazás a kérdésben, ugyanakkor még aznap odaadták az építési területet a Fudannak és elfogadták a pedofiltörvényt, amely újabb tüntetés-hullámot váltott ki; illetve az EU-vezetők tiltakozását az LMBTQ-jogok csorbítása miatt.

Mindennek Krekó Péter politológus szerint kettős célja volt: a kormányzat érzi, hogy a Fudan-ügy veszélyezteti az identitását és erről akarták elterelni a figyelmet. A másik ok pedig az volt, hogy megosszák az ellenzéket és leválasszák a Jobbikot róluk, ami sikerült is. A CNN levonja a következtetést: Orbán rengeteg energiát fektetett abba, hogy a „hagyományos magyar” értékeket hangsúlyozza, most pedig pont az ellenzék eteti meg a saját főztjével. Idézik Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt beszédét a tüntetésről és Krekó Péter politológust is, aki szintén azt mondja: Orbán ellen fordították a saját retorikáját. A Political Capital igazgatója a cikkben elmondja, hogy Orbán úgy szokta magát bemutatni, mint aki a magyar függetlenséget védi az Egyesült Államoktól, Brüsszeltől, vagy Berlintől, most pedig a kínai érdekek előtt nyitja meg a lehetőséget – ezt pedig nehéz megmagyarázni a szavazóknak. Krekó Péter szerint Kína megítélése amúgy sem túl pozitív Kelet-Európában, ezt pedig az ellenzék könnyen ki tudja használni.

A CNN leírja az ellenzéki egyesülést a Jobbiktól a Párbeszédig, hogy megverjék Orbán Viktort a következő választásokon és levelet is írtak a kínai elnöknek, amelyben megírták: le fogják állítani az egyetem és a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét, ha megválasztják őket. A lap szerint Karácsony Gergely egyértelműen esélyes ellenzéki vezetővé nőtte ki magát, Budapest pedig progresszív bástyává vált Magyarországon. 

A lap leírja a vasútvonal korszerűsítésének tervét is, a hatalmas kínai hitellel és Orbán terveit a „keleti nyitásról”. Krekó Péter ezzel kapcsolatban a CNN-nek elmondja: Orbán Viktor mélyen hisz abban, hogy a Nyugatnak leáldozott és a Kelet következik. Így arra fogad, hogy jobb Kína felé fordulni, mint az Egyesült Államok felé. A CNN ugyanakkor azt is megírja, hogy a keleti nyitás politikája gazdaságilag szerény eredményeket ért el; mindössze annyi történt, hogy Magyarország blokkolja a Kínát elítélő EU-s politikai nyilatkozatokat és gyorsan engedélyezte a kínai vakcinát.

A lap azt találgatja,

menyire lehet sikeres az ellenzéki összefogás és meddig marad Magyarország az Unió tagja.

A Londoni Egyetemen tanító Dermot Hodson is megszólal a cikkben, aki szerint az ellenzéki győzelem megváltás lenne az Európai uniós vezetőknek. Hodson, a politikai gazdaság szakértője elmondja, hogy Magyarország fejfájást okoz az EU-s politikusoknak és folyamatosan kihívások elé állítja őket. Az egyetemi oktató szerint súlyosan károsítja a kapcsolatokat az EU-val az, hogy egyszerre akar Magyarország a tagja maradni, de folyamatosan támadja is Uniót.

Az egyetem tervét leginkább annak költsége miatt bíráljál a kritikusok, ami több lehet, mint Magyarország egész oktatási rendszerének költségvetése. A Direkt36 oknyomozó újság által megszerzett dokumentumok szerint a projekt becslések szerint 1,5 milliárd euróba (1,8 milliárd dollárba) kerülne, amelyet főként egy kínai állami bank kölcsönéből finanszíroznának. Az eredetileg magyar diákok számára tervezett földterületen az építési munkákat egy kínai vállalkozó végzi. A kritikusok a megállapodás jellege miatt sem tudnak elmenni az ügy mellet, ugyanis a magyar adófizetők ténylegesen fizetnének azért, hogy a Fudan létrehozza campusát. A Direkt36 jelentése szerint az úgynevezett Fudan Magyarországi Egyetemet egy kínai-magyar vagyongazdálkodási alapítvány hozná létre és tartaná fenn – ez közös bevételre utal. A CNN megkereste a Fudan Egyetemet, hogy véleményezze a kölcsönt, de cikkünk közzétételéig nem kapott választ. A magyar kormány szintén nem kommentálta a hitel költségét a CNN-hez eljuttatott hosszú nyilatkozatában. Ugyanakkor azt mondta, hogy 6000-8000 hallgató „Magyarországról, Kínából és más nemzetekből” 500 egyetemi oktatótól tanulna a campus gazdasági, humán, mérnöki és orvostudományi intézményeiben. A magyar kormány hozzátette, hogy a Fudan Egyetem már öt német egyetemmel, 24 skandináv egyetemmel működött együtt, és akadémiai kapcsolatban állt az amerikai Yale Egyetemmel. „Ha sikerül megvédeni nemzetbiztonsági érdekeiket, akkor erre mi is képesek vagyunk” – tették hozzá.

A CNN idézi a Republikon Intézet közvélemény-kutatását, miszerint azoknak magyaroknak kétharmada ellenzi a Fudani Egyetem tervét, akik hallottak már róla. A lap idézi Matura Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusát, a Közép- és Kelet-Európai Ázsiai Tanulmányok Központjának alapítóját, aki szerint

az egyetemi vita Orbán Viktor vidéki szimpatizánsaira is hathat:

azok az emberek, akik szívesen küldenék gyerekeiket fővárosi egyetemekre, rá fognak jönni, hogy saját gyerekeik elől veszik el a kínaiak az olcsó szállás lehetőségét. A magyar kormány nyilatkozatában cáfolta a CNN-nek, hogy az egyetem helyet venne el a tervezett diákvárostól.

Matura szerint a Fudan a világ egyik legjobb egyeteme, de attól is fél, hogy a tehetős sanghaji intézmény az „alulfinanszírozott” magyar egyetemek legjobb professzorait és hallgatóit is magához vonzza. A kritikusok attól is tartanak, hogy az egyetemi szabadságot aláássa az egyetem hűsége a Kínai Kommunista Párthoz. A CNN emlékeztet: a Soros György által támogatott Közép-európai Egyetemet (CEU) elzavarták Budapestről, miután Orbán kormánya évek óta megtámadta annak akadémiai szabadságát. Az egyetem Bécsbe költözött, és ez az ügy is tüntetéseket váltott ki a magyar fővárosban. Ennek kapcsán a CNN ismét idézi Hodsont, aki szerint összekapcsolható a két egyetem, a CEU és a Fudan ügye, ugyanis a Fudan meghívása ugyanannak a politikai történetnek a második része. Az elmező szerint itt üthet vissza Orbán folyamatos támadása a szabadságjogok ellen, ugyanakkor a fővárosi tüntetések nem veszélyeztetik Orbán győzelmi esélyeit másutt az országban. agy kérdés, hogy a budapesti ellenállás utat mutat-e a az érdemi változáshoz Magyarországon.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor a CNN címlapján 2021.07.12-én. Forrás: CNN)

fecsego.eu/168óra

Leave a Reply 84 megnézve, 1 alkalommal mai nap |