| Mobile | RSS

Haraszti Miklós: A kormány a saját társadalma ellen használja a titkosszolgálatokat

Czene GáborPublikálás dátuma2021.07.21. 06:20


Fotó: Erdős Dénes / Népszava

A rendszerváltáskor, a magyar köztársaság történetének kezdetén azt hittük, hogy ilyen soha többé nem fordul elő – nyilatkozta a Népszavának az író, újságíró, volt liberális képviselő. Interjú.

A Direkt36 portál egy nemzetközi csapat résztvevőjeként, az Amnesty International közreműködésével kiderítette, hogy kormánnyal szemben kritikus magyar üzletembereket és – többek között – újságírókat is megfigyeltek az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramja révén. Tényként lehet kezelni, hogy a kémfegyvert az Orbán-rendszer vetette be Magyarországon?
Természetesen: ezt világosan tisztázta a nagyon gondos oknyomozó munka. Minden ország esetében az államnak adták el a Pegasust. Izrael ehhez hozzájárult, abban a reményben – és szerződésben is rögzítve –, hogy a kémszoftvert legitim célokra alkalmazzák. Egyértelmű, hogy a programot nálunk a magyar állam vette meg, és csak a magyar állam által engedélyezett titkosszolgálat használhatta.

Az izraeli cég közleménye is azt állítja, hogy „kizárólag bevizsgált kormányok bűnüldöző és hírszerző ügynökségeinek értékesíti a technológiát, kizárólag azzal a céllal, hogy a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésével életeket mentsenek”. Persze, mi mást mondanának? Az izraeli cég, amelynek profitérdekei is vannak, aligha fektetett nagy energiákat abba, hogy utánanézzen, a kémszoftvert valóban a szerződésben foglaltaknak megfelelően alkalmazzák-e valamennyi országban. Valószínűleg ugyanez Izrael államról is elmondható. Sőt: előre tudni lehetett, hogy némelyik ország nem fogja betartani a szerződést. Hiszen a kémprogramot olyan államok is megvásárolták, ahol durva diktatúra van, ahol mindig azokkal a módszerekkel figyelik és terrorizálják az embereket, amelyek éppen adódnak. Ebben az értelemben az Európai Unióhoz tartozó Magyarország meglepetés a „csomagban”. Pálinkás József volt fideszes miniszter – ma ellenzéki politikus – a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a kormány újra létrehozta a III/III. Főcsoportfőnökséget. Önnek, a hajdani demokratikus ellenzék tagjának van összehasonlítási alapja. Ezek szerint nem látta az én Facebook-bejegyzésemet: már előtte való napon este azt írtam, hogy „él a III/III.”, és „nyilvánvalóan nem csak a lehallgatás gépezete indult be újra, hanem zakatol a zsarolás és a beszervezés nagyüzeme is”. Tehát: tökéletesen egyetértek Pálinkás Józseffel. A mi időnkben, amikor a szocializmusban ellenzékiként a rendőrség elől bujkáltunk, volt valamennyi esélyünk: a teljes megfigyelés lehetetlen volt, hiszen az adatokat papíron vagy különféle lemezeken tároltuk. Ma digitális korszakban élünk, minden adat digitálisan hozzáférhető – és hozzá is férnek.

A „belső elhárítással” foglalkozó III/III. az állampárt idején létezett. Megáll a párhuzam? A fideszes kormány – a nemzeti retorika ellenére – a saját társadalma ellen használja a titkosszolgálatokat. Az utolsó kommunista belügyminisztérium ebbe belebukott a rendszerváltáskor. Ez volt a Dunagate. Amikor a bátor belügyes, Végvári őrnagy segítségével kiderült, hogy jogsértően megfigyelték az ellenzéki pártokat, tüntetést szerveztünk. A Belügyminisztériumnál ketten szónokoltunk Orbán Viktorral. Akkor még ő is megengedhetetlennek tartotta a politikai megfigyeléseket. Később aztán egyik Orbán-kormány sem hagyta ki a lehetőséget – beleértve az 1998-2002 közötti legelsőt is –, hogy a titkosszolgálatokat a maga politikai érdekeinek rendelje alá.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Magyarországon a titkosszolgálati tevékenység elválik a politikától. Miből gondolja az ellenkezőjét? Az illiberális államot meghirdető elhíresült beszédében, amit 2014-ben mondott Tusványoson, Orbán kijelentette, hogy a Norvég Alap által támogatott civil szervezeteket fizetett politikai aktivistáknak tekinti, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni. Számos alkalommal közölte, hogy velük nemzetbiztonsági, titkosszolgálati ügyként kell foglalkozni. Ugyan miért éppen a titkosszolgálatoknál állna meg az a kormány, amelyik minden közszolgálatot egyszemélyi parancsuralom alá gyűrt? Nyilvánvaló, hogy minden eszközt bevetnek, ami csak lehetséges. Ennek legújabb bizonyítéka a mostani szoftverbotrány. Magyarországon már tíz olyan szervezet van, amely jogosult titkos információgyűjtő eszközök és módszerek alkalmazására: a rendőrség, az ügyészség, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A hab a tortán a tizedik, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. Ennek a központnak különleges szerep jut az Orbán-rezsimben.

Amennyiben? Ha röviden akarom összefoglalni, akkor az a feladata, hogy egyesítse az adatokat. A terrorizmus elleni harcra hivatkozva minden magán- és közadatot egyesítenek. Nem tudom, ki emlékszik még rá, de a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság a kilencvenes évek elején még a személyi szám és a személyiigazolvány-szám összekapcsolását is megtiltotta a nyilvántartásokban. Azóta eltörölték az alkotmányos korlátokat. Ez egy megfigyelőállam, amely, ha nem is olyan „haladóan”, mint Kína, bevallottan ellenőrzi a polgárait, félelemben tartja őket és nem habozik alkalmazni a technikákat. Az izraeli szál érdekes, de mellékes. Mindegy, hogy a világban meglévő, egymással versengő kémprogramok közül a magyar kormány melyiket vette meg. Sok államnak és cégnek van ilyen szoftvere.

Korábbi hírek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az amerikaiaktól kezdve a németekig mindenki megfigyel és lehallgat mindenkit. A kémprogram ügye miért lógna ki a sorból? Szeretnék a demokrácia szempontjaira koncentrálni. Ennek a botránynak az a lényege, hogy a magyar állam a magyar állampolgárok politikai szabadságának, magyar újságírók kifejezési szabadságának, magyar civilek aktivitásának korlátozására használja a titkosszolgálatokat. A kormányzó párt – miközben saját országa állampolgárainak egy részét ellenségnek tekinti – titkosszolgálati módszerekkel akarja megtartani politikai befolyását. A rendszerváltáskor, a magyar köztársaság történetének kezdetén azt hittük, hogy ilyen soha többé nem fordul elő.

Milyen belpolitikai következményekre számít? Orbánék uralma alatt a parlamenti jogok nem érvényesülnek. Az ellenzék hiába próbálkozott, rendre elbukott a kezdeményezése, hogy valamilyen témában vizsgálóbizottság alakuljon az Országgyűlésben. Most sem fog, a Fidesz nem engedi. Ennek ellenére a kémszoftver ügyét mérföldkőnek tartom. Az igazságnak érvényt szerezni, megfelelő jogállami lépéseket tenni majd a kormányváltás után lehet. Addig is az ellenzéknek nem szabad megengednie, hogy feledésbe merüljön, ami történt.

fecsego.eu/népszava.hu


Leave a Reply 99 megnézve, 1 alkalommal mai nap |