| Mobile | RSS

Ez vár Magyarországra, ha a világméretű összeomlás bekövetkezik – Csak idő kérdése a kutatók szerint

2021.07.29. 18:25KLÍMAVÁLTOZÁSAPOKALIPSZISKLÍMAVÁLSÁGÖSSZEOMLÁS

A 2019 októbere óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt füstköd borítja Ausztrália második legnagyobb városát, Melbourne-t 2020. január 14-én. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy ne menjenek ki a szabadba, mert a levegő még a teljesen egészséges emberek számára is veszélyes volt / MTI/EPA-AAP/Erik Anderson

A Duna felszínre került medre a Margit híd margitszigeti pillére előtt 2011-ben. Budapestnél mindössze 92 centiméter volt a vízállás, emiatt megbénult a dunai szállítmányozás / MTI Fotó: Kovács Tamás

Blikk-információ

Blikk-információ

Bármennyire is jó ötlet volt honfoglaló eleinktől 1100 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében letelepedni, az elkerülhetetlen jövő nem sok jót tartogat az itt élő embereknek a friss kutatások szerint.

A borúlátó brit kutatók szerint a világméretű társadalmi összeomlás csak idő kérdése, okozzák azt a klímaváltozás extrém hatásai, egy Covidnál is súlyosabb járvány, egy végzetes világgazdasági összeomlás, avagy ezek bármilyen kombinációja. Amikor ez bekövetkezik, akkor a Cambridge-i Anglia Ruskin University szakemberei szerint leginkább csak pár, ma még hűvösnek számító szigeten maradhat fent többé-kevésbé jelenlegi formájában a civilizáció.

A kaliforniai erdőtüzek miatt füst borítja az eget San Franciscóban 2020. szeptember 9-én. Kalifornia államban több mint 2,5 millió hektárnyi területet pusztított el a tűzvész, egyszerre 28 helyen égett az erdő és a bozót / MTI/EPA/John G. Mabanglo

A kaliforniai erdőtüzek miatt füst borítja az eget San Franciscóban 2020. szeptember 9-én. Kalifornia államban több mint 2,5 millió hektárnyi területet pusztított el a tűzvész, egyszerre 28 helyen égett az erdő és a bozót / MTI/EPA/John G. Mabanglo

A kutatók tanulmánya arra figyelmeztet, hogy az emberi civilizáció borotvaélen táncol. Ennek fő oka, hogy a világ országai a gazdaság és az élet szinte minden más területén szempontból egymásra vannak utalva. Komoly – és egyre növekvő – esély van az összeomlásra, amely után csak egyes „civilizációs mentőcsónakok” lesznek majd képesek számottevő népességet eltartani.

A tanulmány szerint Új-Zéland, Izland, Tasmánia és a Brit-szigetek nagy előnye például a közép-európai országokkal szemben, hogy tenger választja el a sűrűn lakott területektől. Igen, a lakhatatlanná váló területekről szétrajzó menekültáradat lehet majd az egyik szög a ma ismert világ koporsójába.

A Blikknek nyilatkozó szakértő szerint a klímaválság már el is kezdődött.

– Magyarországot az átlagosnál is jobban fogják érinteni az extrém időjárási jelenségek. Pár évtizeden belül pedig az Alföld egy száraz, sztyeppés területre fog leginkább hasonlítani – magyarázta Nyitray Dániel, a Greenpeace klímakampány felelőse.

Haltetem a Tisza alacsony vízállása miatt kialakult homokpadon, a kiskörei vízlépcsőnél 2019. augusztus 29-én / MTI/Czeglédi Zsolt

Haltetem a Tisza alacsony vízállása miatt kialakult homokpadon, a kiskörei vízlépcsőnél 2019. augusztus 29-én / MTI/Czeglédi Zsolt

A hőmérséklet mellett a hétköznapjaink is megváltoznak. Bizonyos élelmiszerek termesztése például lehetetlen lesz Magyarországon.

– A klímaválság más régiókban már most komoly konfliktusokhoz vezet. A megfelelő ivóvíz milliók számára elérhetetlen a világban. Ha nem változtatunk, a helyzet csak rosszabb lesz, ami még több fegyveres konfliktushoz és népvándorláshoz vezethet  tette hozzá a szakértő, aki szerint ezen elsősorban az üvegházhatás csökkentésével lehetne segíteni.

A Ruskin Egyetem kutatói szerint a népvándorlástól való viszonylagos védettség kérdése csak egy dolog. Súlyos elemi csapások sorozata és egész országok lakhatatlanná válása olyan láncreakciót indíthat be, amit pillanatnyilag kevesen képesek maguk elé képzelni. Szerintük azonban az emberiség által az évszázadok alatt felhalmozott tudás nagy része adott esetben szempillantásnyi idő alatt is elveszhet.

A NASA Földi Obszervatóriuma által 2020. január 9-én készített műholdfelvételen füstoszlopok szállnak fel az erdőtüzek sújtotta dél-ausztráliai Kenguru-szigetről, amelyen 156 ezer hektárnyi területet, a sziget közel egyharmadát perzselték fel a lángok / MTI/EPA

A NASA Földi Obszervatóriuma által 2020. január 9-én készített műholdfelvételen füstoszlopok szállnak fel az erdőtüzek sújtotta dél-ausztráliai Kenguru-szigetről, amelyen 156 ezer hektárnyi területet, a sziget közel egyharmadát perzselték fel a lángok / MTI/EPA

Éppen ezért a társadalmaknak ott van a legnagyobb esélye a túlélésre, ahol elegendő élelmiszert tudnak az új környezeti viszonyok között is helyben termelni az ott élő lakosságnak, ahol elegendő áramot tudnak termelni helyben, megújuló forrásokból, és ahol némi gyártókapacitás is rendelkezésre áll.

Mindez természetesen a határok megvédése mellett – amire a kutatók szerint leginkább egyes szigetek, esetleg hegyláncokkal vagy más természeti akadályokkal részben elzárt országok lesznek képesek.

– Az elmúlt években megtapasztaltunk világjárványt, globális pénzügyi válságot és élelmiszer-termelési visszaesést is. Óriási szerencse, hogy ezek nem egy időben történtek meg, de mi a garancia, hogy ez a jövőben nem történik meg? – mondta a Guardiannak Aled Jones professzor, az egyetemen működő Global Sustainability Institute (Globális Fenntarthatósági Intézet) kutatója.

A 2019 októbere óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt füstköd borítja Ausztrália második legnagyobb városát, Melbourne-t 2020. január 14-én. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy ne menjenek ki a szabadba, mert a levegő még a teljesen egészséges emberek számára is veszélyes volt / MTI/EPA-AAP/Erik Anderson

A 2019 októbere óta tomboló bozót- és erdőtüzek miatt füstköd borítja Ausztrália második legnagyobb városát, Melbourne-t 2020. január 14-én. A hatóságok arra kérték az embereket, hogy ne menjenek ki a szabadba, mert a levegő még a teljesen egészséges emberek számára is veszélyes volt / MTI/EPA-AAP/Erik Anderson

Jones szerint a lecke, hogy az egyes nemzeteknek a kutatók szerint muszáj az ellenálló képességüket erősíteniük. Ez azt jelenti, hogy nem szabad teljesen felülniük az olcsóbb árakat kínáló globalizációs vonatra, hanem a létfontosságú szektorokban lehetőleg az országon belül is ki kell alakítani a termelést. Ellenkező esetben, egy esetleges világméretű összeomlás bekövetkeztekor, az ország felkészültebb lesz.

Az egyetemi kutatás eredménye persze nem mindenki számára lett meglepő. A Guardian beszámolója szerint a világ milliárdosai már évek óta vásárolgatnak földet Új-Zélandon, többen azzal a nem titkolt céllal, hogy bunkert építsenek a közelgő apokalipszis esetére. Új-Zéland valóban a legjobb túlélési esélyt jelentheti, hiszen klímája hűvös, bővelkedik geotermikus és vízenergiában, van elegendő termőföld és a népsűrűség is alacsony.

Leave a Reply 79 megnézve, 1 alkalommal mai nap |