| Mobile | RSS

Nem áll le a kormány a választások előtti költekezéssel

Nem csak a gazdaság újraindításra költenek, több száz milliárd folyik el más célokra.

Papp Zsolt

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2021.08.04. 06:00

FRISSÍTVE: 2021.08.04. 06:19

Újabb 10 milliárd forintot kapnak az egyházak, 70 milliárd fölé ugrik a Pénzügyminisztérium épületének felújítása, alsó hangon 20 milliárd forintért magyar űrhajós mehet az űrbe, új sportcsarnok épül az MTK-nak. Csupán négy döntés az elmúlt napok kormányhatározataiból, amelyek növelik a adófizetők terheit.  Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a kormány nem tesz mást, mint a gazdaság újraindítása érdekében mozgósítja az idei évi költségvetésben meglévő szabad forrásokat. Pedig nem csak a költségvetés szabad forrásaiból, hanem a hiányból is költenek, ezzel is továbbnövelve az államadósságot.   A költségvetés továbbra is támogatja azokat a beruházásokat, amelyek az emberek biztonságát, a gazdaság újraindítását, a munkahelyek létrehozását és megőrzését szolgálják – erről értekezett hét elején a pénzügyminiszter egy Facebook-bejegyzésben.  Varga Mihály egy interjúban azt is elárulta, hogy a számos – a jegybanktól, a Költségvetési Tanácstól, Fitch Ratingstól, az OECD-től érkező – bírálat ellenére nem tervezi a jövő évi költségvetési hiány mérséklését. A pénzügyminiszter szerint megszorítással járna, ha 2022-ben az államháztartás hiányát a GDP 3 százalékára csökkentenék a tervezett 5,9 százalékkal szemben. Matolcsy György jegybankelnök ezt megelőzően arra szerette volna rávenni a kormányt, hogy a 2022-es kiadásokat szorítsa szigorúbb korlátok közé. Az idei évre pedig 7,5 százalékos hiánnyal számol a tárca, pedig már egyértelmű jelei mutatkoznak, hogy a gazdaság újraindult. Így egyre kevésbé lenne indokolt a költségvetési költekezés, ahelyett a válság alatt megugrott államadósság csökkentésre koncentrálhatna a kormány. Nem ez következik azonban  a Magyar Államkincstár napokban közzétett részletes adataiból, amely alapján az idei évben 2764 milliárd forinttal tervez többet elkölteni a kabinet annál, ami eredetileg a 2021-es költségvetésben  szerepelt. A teljes éves állami tervezett kiadás 25 080 milliárd forintra rúg: ez egyébként 3400 milliárd forinttal kevesebb, mint 2020-ban, a pandémia évében. Igaztalan lenne tehát a vád, hogy nincs szó konszolidációról az állami költésekben, a bírálók azonban – a jegybankkal az élen – annak ütemét keveslik.  Az a 2764 milliárd forint ráadásul, amit a költségvetés nyár eleji módosítása után pluszkiadásként költene el a kormány,  korántsem szolgálja teljes mértékben a gazdaság újraindítását. A költségvetés módosításának legnagyobb nyertesei az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Honvédség. Ők együttesen 1600 milliárd forinttal költhetnek többet az idén a korábban tervezettnél. A felhalmozási pluszkiadásokkal még nincs akkora probléma, hiszen, ha a kormány megrendel egy újabb stadiont, azzal  pörgeti a gazdaságot. Más kérdés, hogy az építőipari cégek ki vannak már tömve bőven állami megrendelésekkel, azokat az építőanyag-hiány miatt nehezen is tudják teljesíteni. Ebben a körben is találni ugyanakkor olyan tételeket, amelyeknek az időzítése nem feltétlenül szolgálja az adófizetők érdekeit. A Magyar Honvédség például az idén tervezettnél 328 milliárd forinttal többet költ beszerzésekre, így jellemzően haditechnikai fejlesztésekre csak az idén 470 milliárd forint jut. Ekkora összeg pár évvel ezelőtt még fedezete a honvédség teljes éves kiadásait. Ezen kiadások csekély hányada marad ráadásul az országon belül, hiszen többnyire külföldről vesszük a fegyvereket. Vagyis a pénz elköltéséből a magyar gazdaságnak minimális haszna lesz. Terven felül 12 milliárdot költ beruházásokra a Terrorelhárítási Központ is, a vízügynél a kiadási többlet  54 milliárd forint, míg a nagykövetségeken 20 milliárd értékben indulnak pluszberuházások – utóbbi területen eredetileg csak egy milliárdot terveztek. Ezekkel a megrendelésekkel ráadásul az is probléma, hogy az állam egyszerre zúdítja rá a piacra, és ezzel hozzájárul a kivitelezői árak emelkedéséhez. A kormányzati költekezés nagy nyertesei az egyetemek is, amelyek a 11 milliárdos eredeti terven felül 110 milliárd forintnyi pluszforrást kapnak fejlesztésekre. Mindezt éppen abban az évben, amikor a kormány lényegében privatizálta a magyar felsőoktatás jelentős részét. Tovább nyeli a pénzt a Városliget projekt is plusz 53 milliárd forinttal és a Pénzügyminisztérium új épülete plusz 5 milliárd forinttal. A Csepel-szigeti atlétikai stadionra plusz 30 milliárd, a népligeti kézilabdacsarnokra további 35 milliárd forint jut.    

A pluszkiadások több mint fele az állam működtetésére megy el

A kiadások szerkezete is kételyeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy minden egyes forint a gazdaság újraindítására megy el: a működési kiadások 1411, míg a felhalmozási kiadások 1353 milliárd forinttal emelkednek. Vagyis a pluszkiadások kicsivel több mint fele megy az állam működésére. Ez nem feltétlenül ördögtől való, hisz a működési kiadások egy részét béremelésekre fordítják, amely a fogyasztás révén pluszkeresletet gerjeszt, vagyis ily módon segíti az újraindulást. Viszont csak kisebb rész megy el a bérekre. A működési kiadásokat növeli eközben például az a 70 milliárd forint is, amelyet a kormányzati informatika működtetésre terveztek be pluszban, illetve az a 30 milliárdos többlet is, amelyet a Magyar Államkincstár kap meg egyéb működési kiadásokra. 

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 65 megnézve, 1 alkalommal mai nap |