| Mobile | RSS

Nehéz lépést tartani az lakásdrágulással

Hat év alatt a duplájára emelkedett az újépítésű lakások ára, miközben a vevők már az olcsóbb használt ingatlanokat is alig győzik megfizetni.

Varga Dóra

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2021.08.05. 18:38

Éppen a kétszeresét kellett fizetni az idei első negyedévben egy újépítésű lakásért, mint 2015-ben, de a 2019 vége óta lassabban dráguló használt lakóingatlanok áremelkedése is ismét erőteljesebb lett. Az év első három hónapjában mind az új, mind a használt lakások ára 5,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest – derül ki a KSH friss elemzéséből. Tavaly átmenetileg a tavaszi és az őszi, korlátozásokkal járó járvány is visszavetette a lakások drágulását. A használtlakások esetében ez jelentős árhullámzást eredményezett. Az első negyedévi drágulás után a második negyedévre 2,8 százalékkal mérséklődtek az árak, majd ismét 3,9 százalékos emelkedés jött, az év utolsó negyedében pedig megint 2,1 százalékkal estek az árak. Az éves drágulás így tavaly 3,9 százalékot tett ki. A fogyasztóiár-index figyelembevételével számított emelkedés mindössze 0,5 százalékra rúgott. Ez jelentős lassulást, reálértéken lényegében stagnálást jelent a korábbi évek kétszámjegyű drágulásaihoz képest.   

Ennek tettek keresztbe az idei év elejétől elérhető új családtámogatások – áfa- és illetékelengedés –, illetve az újlakásáfa újból 5 százalékra mérséklése.A kereslet minden területen felpörgött, az adásvételek száma 15 százalékkal nőtt. Ez pedig már jelentősebb, csaknem 6 százalékos negyedéves drágulást hozott a használt lakások piacán is. Az idei év első hónapjaiban már 86 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2015-ben. Országosan vizsgálva egy év alatt így is 200 ezer forinttal olcsóbbak lettek a használt lakások – 18,6 millió forint volt az átlagár –, de a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve 1,1 millió forintos drágulást látni. Budapesten jóval többet, átlagosan 34,4 millió forintot kellett fizetni ekkor egy használt lakásért, ami szintén valamivel kevesebb, mint egy éve, tavaly év végéhez képest viszont 500 ezer forinttal több. A megyeszékhelyeken egy lakás átlagos ára 20,9 millió forint volt, a legdrágább városokban – Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben – 26 millió forintnál is többért lehetett használt lakást vásárolni, míg Salgótarjában 9 millió forint is elég volt. A Balaton és környéke viszont jócskán drágult: a tavalyi 33,7 millió után 36,4 millió forintért lehetett a tó közelében használt lakóingatlant venni.  Az újépítésű lakások ára eközben a pandémia ellenére is töretlenül emelkedett. Tavaly összességében 12 százalékkal drágábban értékesítették ezeket az ingatlanokat, ami reálértéken számolva is 8,5 százalékos drágulás. Az év eleji, további 5,8 százalékos áremelkedés után az egy évvel korábbinál az idei első negyedévben 11 százalékkal kellett többet fizetni az új lakásokért, 2015-höz képest pedig kétszerannyit. Egy újépítésű lakás így ekkor átlagosan 36,1 millió forintba került, vagyis 600 ezer forinttal többe, mint egy éve. Budapesten magasabbak az árak: 46 millió forint egy újépítésű lakás, vagyis tavalyhoz képest 3 millió forinttal drágább.  
A tavasszal elszálló építőanyagárak miatt azóta még ütemesebben drágultak az újlakások. Az ingatlan.com adatai szerint az első félévben egy 100 négyzetméteres budapesti lakás ára 6 millió forinttal nőtt.Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője ez alapján korábban lapunknak nyilatkozva nem zárta ki az idei évre vonatkozóan a 20 százalékos drágulást sem. Ez a jelenlegi 600-900 ezres négyzetméterárakra rakódva súlyos milliókat jelent egy-egy lakás esetében. A mostani adatok alapján a szakértő szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az új lakásoknál az áradatok sokszor az 1-2 évvel ezelőtt megkötött adásvételi szerződéseken alapulnak, és csak az átadások után jelennek meg a statisztikákban. Az új lakások vásárlóinak ezért az építőanyag-drágulás miatt fel kell készülniük arra, hogy a későbbiekben még jelentősebb áremelkedés jöhet.   A használt lakások mérsékeltebb, 5 százaléktól elmaradó éves árnövekedése eközben azt mutatja, hogy a fizetőképes kereslet egyre nehezebben tudja tartani a lépést a drágulással – tette hozzá. Erre utal az is, hogy az utóbbi hónapokban a korábbinál sokkal több eladó csökkentette eredeti hirdetési árait. A fővárosban még így is egyre tovább tart egy-egy lakás értékesítése: ehhez az idén átlagosan 97 napra van szükség, míg tavaly a járványügyi korlátozások ellenére is elég volt hozzá 92 nap. A megyei jogú városokban viszont a tavalyi 108 napos értékesítés idő rövidült le 97 napra, ami Balogh László szerint azt jelzi, hogy a lakáspiaci felfutás a jövőben is leginkább a fővároson kívüli településeken várható.

Szélsőséges négyzetméterárak 500 ezertől 3,8 millióig

Az idei első félévében 111 társasház-terv alapján közel 4200 újépítésű lakás értékesítése kezdődött el Budapesten, ami tavalyhoz képest 80 százalékos növekedés – derül ki OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképének adataiból. A kereslet is megugrott: tavaly az év egészében 4700 újépítésű ingatlant értékesítettek, az idei első félévben viszont már 3200-at. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra is rámutatott: az év elején még reálisnak tartott forgatókönyv – miszerint az áfacsökkenés az árak átmeneti mérséklődését vonhatja maga után – az építőanyag-árrobbanás miatt mára szertefoszlott, az újépítésű lakások folyamatosan drágulnak. Az OTP adatbázisa szerint a 2022-2023-ban átadni szándékozott, részben még csak tervasztalról árult fővárosi ingatlanok négyzetméterárai 500 ezer és 3,8 millió forintos szélső értékek között mozognak. Az átlagos négyzetméterár pedig közelíti az 1,1 millió forintot. 

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 83 megnézve, 1 alkalommal mai nap |