| Mobile | RSS

Ijesztő, ami a magyar földeken zajlik: pokoli a drágulás, már ennyibe kerül egy hektár

Ijesztő, ami a magyar földeken zajlik: pokoli a drágulás, már ennyibe kerül egy hektár

HÍREK » FÖLD

agrarszektor.hu – 2021. augusztus 26., 6:00

Az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett a termőföldek ára Magyarországon. A hosszú évek óta tartó drágulási trend továbbra sem tört meg, mérsékeltebb ütemben ugyan, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők és az erdők átlagára csökkent. Ugyanez elmondható a bérleti díjak esetében is, ám itt viszont már a szőlők és az erdők díja is többe kerül, árcsökkenés nem figyelhető meg egyik művelődési ágban sem. Az, hogy meddig tarthat még ez az áremelkedés, nem lehet tudni, de az biztos, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki termőföldet szeretne vásárolni vagy bérelni.

termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt, ami 7,3 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,602 millió Ft/ha). A termőföld drágulása évtizedek óta tart, és tavaly már a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75 003 forint volt, ami 4 százalékkal több, mint egy éve.

Drasztikus drágulás a magyar földeken: ennyibe kerül most egy hektár az országban

Mennyi az annyi?

Sajnos manapság számos helyről tájékozódhatunk arról, hogy egekbe szöktek az árak. Ez lényegében minden területre igaz, és a termőföldek sem maradtak ki a sorból. Viszont jogosan merülhet fel a kérdés, hogy pontosan milyen árakra lehet számítani és mi, mennyibe kerül. Összegyűjtöttünk most konkrét számokat, amik bizony több esetben nem túl bíztatóak: 

A szántók ára 2009 óta folyamatosan emelkedik, méghozzá nem is kevéssel: 2009-ben több mint 491 ezer forint volt egy hektár, 2015-re ez a szám már több mint 1 millió forint volt, 2019-ben pedig már közel 1,6 millió forintot kellett érte fizetni. Ugyanez figyelhető meg a gyepek és a gyümölcsösök esetében is. A legnagyobb drágulás a gyümölcsösök esetében történt, hiszen 2015-ben 1,3 millió forintba került egy hektár, 2019-re ez a szám már közel 2 millió forintra módosult – derült ki a KSH adataiból.

Teljesen elszabadultak az árak: ennyibe kerülnek most a földek Magyarországon

Van, ami olcsóbb lett

Jó hír, hogy ebben a nagy drágulási hullámban is akad olyan, amiért kevesebbet kell fizetnünk. Ilye például a szőlő és az erdő is. De mit takar ez számszerűsítve? 2018-ban egy hektár szőlőért még több mint 2,4 millió forintot kellett fizetni, ez azonban 2019-re már „csak” 2,29 millió forint volt. Az erdők esetében nem ennyire kiugró az árcsökkenés, 1 év alatt 5 ezer forintot ment lejjebb az ára. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy mind a kettő esetében a megelőző években igen komoly drágulás volt tapasztalható, tehát az árcsökkenés egyáltalán nem volt folyamatos.

Ha bérlünk, akkor is belenyúlhatunk a zsebünkbe

Nem mindenki dönt úgy – vagy éppen nem teheti meg -, hogy termőföldet vásároljon, sokan bérlik az adott területet. Ez bizony megint csak nem olcsó mulatság, és sajnos itt is megfigyelhető a dráguló tendencia, de nem annyira, mint a vásárlás esetében. Árcsökkenés egyik művelődési ág esetében sem volt megfigyelhető, ami némi pozitívum, hogy az elmúlt években ugyan emelkedtek az árak, de nem túl kiugróan. A legdrágábban szőlőt bérelhetünk, melynek díja 95200 forint hektáronként, a legolcsóbb terület pedig a gyep, amit már 29300 forintért bérelhetünk. A legnagyobb drágulás a gyümölcsösöknél volt tapasztalható, egy év alatt közel 10 ezer forinttal drágult. 2019-ben már több mint 81 ezer forintot kellett érte fizetni. A szőlő is drágult, közel 8 ezer forinttal, a többi művelődési ágat tekintve viszont folyamatos ugyan, de nem volt túlzott áremelkedés megfigyelhető.

Drasztikusan csökkennek a magyarországi termőterületek

A KSH adatai szerint egészen 2018-2019-ig folyamatos növekedés volt megfigyelhető a termőföldek tekintetében, minden művelési ágat figyelembe véve. Ez a tendencia azonban a tavalyi évben megtorpant, méghozzá nem is akárhogyan: a legnagyobb kiugrás a konyhakertek esetében volt, 2019-ben még több mint 38 ezer hektár volt, ez azonban tavaly mindössze 3,1 ezerre redukálódott. A szántó, a gyümölcsös, a gyep, a szőlő és a mezőgazdasági területek is csökkentek, de nem annyira kiemelkedően, mint a konyhakert. 

Eltűntek a kisgazdaságok az országból: valóban életmentők az agrártámogatások?

Mi áll a háttérben?

Ennek a visszaesésnek pedig több oka is lehet: a termőföldeket, a mezőgazdasági területeket természetes állapotukban is veszélyeztetik degradációs folyamatok, de emellett jelentősen csökkenti a területüket az urbanizáció, ipartelepítés, település-, infrastruktúra- és üdülőfejlesztés, bányászat, valamint a hulladékelhelyezés is. Tehát sajnos nem nehéz belátni, hogy a talajhasználattal okozott károk nem csak közvetlenül a termőföldet, talajt érintik, hanem közvetetten a felszíni és felszín alatti vízkészleteket, felszín közeli légkört, élővilágot. Arról pedig nem is beszélve, hogy az „elvesztett” talajok soha többé nem vonhatók már be a mezőgazdasági művelésbe.

Ha mindez nem lenne elég, ez a fokozódó igény, az eddigi tapasztalatok alapján szinte csak a mezőgazdasági területek rovására elégíthető ki. Ugyanakkor problémát jelent az is, hogy elsősorban nem a gyengébb minőségű mezőgazdasági területeket vonják ki a művelésből, hanem azokat, amelyek olyan területen találhatók, melyek rövidtávon kedveznek az infrastrukturális beruházásoknak – azaz síkvidéki, mezőgazdasági tevékenység szempontjából is ideális területeken. 

fecsego.eu/24.hu

Leave a Reply 128 megnézve, 1 alkalommal mai nap |