| Mobile | RSS

Szélsőséges-e a liberális woke-kultúra, ha divatba hozzák a könyvégetést?

Egyszer már bevált Heine jóslata, miért ne jöhetne be ismét? A kanadai botrány után megnéztük, van-e realitása annak, hogy lángok közt végezzék a könyveink.  

2021. szeptember 16., 17:51

Szerző: Boros T. Tamás

A zsidó származású Heinrich Heine 1822-ben azt írta, hogy „ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak.” Jövőbe látott, több mint egy évszázaddal később a náci Németországban a Német Diákszövetség kezdeményezésére tisztátalannak és felforgatónak gondolt könyveket ítéltek máglyára, a történet vége pedig jól ismert. Persze, nem ez volt az első könyvégetés, már időszámításunk előtti VII. században is történt rituális megsemmisítés. A német világháborús vereség után számtalan esetben a kommunisták gyújtogattak ideológiailag elfogadhatatlan alkotásokat, míg mostani évszázadunkban a Da Vinci-kód, vagy épp a Harry Potter-kötetek végezték máglyán. A folyamat nem ma kezdődött és nem holnap fog befejeződni. A legfrissebb botrány ugyan néhány napja robbant, de az ügy feltárásához vissza kell utaznunk az időben.

Mi történt Ontarióban?


A napokban derítette ki a National Post, hogy 2019-ben ügynevezett „Tisztítótűz” ceremónia keretében az Ontario állambeli francia iskolai körzetben mintegy 30 iskolából eltávolítottak, majd elégettek több mint 4700 kötetet. Az akciót a délnyugat-ontariói francia nyelvű katolikus iskolákat felügyelő tanács rendelte el abban a reményben, hogy ezzel elégetik a rasszizmus, a diszkrimináció és a sztereotípiák hamvait. „Reméljük, hogy egy befogadó országban növünk fel, ahol mindenki jólétben és biztonságban élhet” – hangzott el egy diákoknak készült videóban a magyarázó üzenet. Hogy jó szándékukat bizonyítsák, a szertartás részleteinek kidolgozásánál bennszülötteket is bevontak a döntési folyamatba. A keletkezett hamut az ’Adjuk vissza a Földnek’ project keretében fatelepítéseknél használták, ezzel az iskolatanács szóvivője, Lyne Cosette szerint „a nyitottság és a megbékélés gesztusát gyakorolták az Első Nemzetek és más kisebbségi lakosok felé.”

Az elégetett kötetek között végezte az – értékelésük szerint – őslakos indiánokat negatív és sértő módon ábrázoló Tintin Amerikában című képregény, mint ahogy Jacques Cartier felfedező életrajza is a lángok martalékává vált. Lyne Cosette sajnálja, hogy a helyi közösség néhány tagjának sértő volt a ceremónia, de egyáltalán nem bánják a sajátos trágyázást, mert az őslakosok jogait oktatási célból védték az európai bevándorlókkal szemben. A progresszió újhullámos hívei és harcosai, vagyis a woke-ok (felébredettek) az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanadában is helyet kaptak a baloldali média-mainstreamben, ráadásul északon a politikai környezet is nekik kedvez: Justin Trudeau 2015-ben a politikai korrektség liberális védelmezőjeként került hatalomra. A miniszterelnök úgy vélekedett a könyvégetésről, hogy

aggályos, ha nem őslakosok mondják meg őslakosoknak, miként érezzenek, és hogyan engesztelődjenek ki a történelmi elnyomás után.

fecsego.eu/168óra

Leave a Reply 119 megnézve, 1 alkalommal mai nap |