| Mobile | RSS

Súlyos beavatkozás a francia elnökválasztásba: Orbán Budapestre hívta Éric Zemmourt

A francia újságíró, aki ugyan hivatalosan még nem jelentette be, hogy indul a jövő áprilisi államfőválasztáson, ám ez csak idő kérdése. Diplomáciai szempontból is elképesztő a húzás, hiszen a magyar kormányfő jóval a voksolás előtt válik persona non gratává Párizsban és idegeníti el magát a demokratikus elnökjelöltektől.

Rónay Tamás

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2021.09.22. 15:07

Zemmour Budapestre való meghívása is azt jelzi, amit már régóta sejteni lehetett: még Marine Le Pennek, a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) elnökének is túl szélsőségesnek számít a magyar miniszterelnök, aki ismételten bizonyította, mivel elvesztette befolyását a mérsékelt jobboldal körében azzal, hogy a Fidesz kiesett az Európai Néppártból (EPP), a szélsőjobboldali pártokat célozta meg. Mit is tudni Éric Zemmourról? A Harris Interactive ügynökség legutóbbi felmérése szerint amennyiben indul az elnökválasztáson, 11 százalékot szerezhet. Marine Le Pentől is jobbra áll és elsősorban azok voksolnának rá, akik a Nemzeti Tömörülés elnökét is túl puhánynak tartják. Ugyanakkor 19 százalék tartja elképzelhetőnek, hogy rá voksol. Ettől függetlenül reális esélye nincs a győzelemre, az ötödik helyre futhat be. Éric Zemmour 1958. augusztus 31-én született Montreuil-ben, francia politikai újságíró, író, esszéista, rovatvezető és polemikus. A Sciences Po egyetemen végzett újságírói pályafutását a nyomtatott sajtóban kezdte, 1986 és 1994 között a párizsi Quotidien de Paris-nál dolgozott. 1996-ban csatlakozott a Le Figaro politikai rovatához, ahol 2009-ig maradt, majd 2013-ban visszatért. 2010 és 2021 között a Le Figaro magazin rovatvezetője volt. Hírneve a 2000-es évek közepétől az I-Télé-n futó Ça se dispute és a France 2-n sugárzott On n’est pas couché című műsorokban való részvételének köszönhetően nőtt, írja a Wikipedia francia nyelvű kiadása; ez utóbbiban Éric Naulleau újságíróval lépett fel. A két rovatvezető a Paris Première műsorán heti rendszerességgel tartotta meg televíziós vitáját, miután 2011-ben kitették őket a közszolgálati csatornáról. Több könyve jelent meg, amelyek számos vitát váltottak ki: ilyen a Le Premier Sexe (2006), a Petit Frère (2008), a Mélancolie française (2010), a Suicide français (2014) és a Destin français (2018). 2019 és 2021 között a CNews Face à l’info című műsorának vezető rovatvezetője volt, amely nézettségi rekordokat döntött, a szélsőjobboldaliak kedvenc programja volt. Rendszeresen beperelték ellentmondásos kijelentései miatt, többször szabadlábra helyezték, de 2011-ben faji megkülönböztetésre való felbujtásért, 2018-ban pedig a muszlimokkal szembeni gyűlöletkeltésért elítélték. 2014 decemberében a Corriere della Sera című olasz napilap Zemmourral készített interjút. A lapnak arra a kérdésére, javasolja-e ötmillió francia muszlim deportálását, Zemmour azt válaszolta, ez irreális, de a történelem is hozott már meglepő fordulatokat. Bernard Cazeneuve akkori belügyminiszter elítélte a megjegyzést. Akadtak olyan vélemények is, amelyek szerint Zemmourt el kell távolítani a televíziós műsorokból. Stephane Le Foll kormányszóvivő szerint az esszéista veszélyt jelent a társadalomra. Az RTL újságírói elhatárolódtak Zemmourtól, az I-Télé újságírói „határozott gesztust” követeltek vele szemben a tévé vezetésétől. Ez meg is történt, levették a műsorról a Ça se dispute című programot. Több egyesület feljelentést tett Zemmour ellen fajgyűlöletre való uszítás miatt. 2016 áprilisában Éric Zemmour a Le Figaro magazin heti rovatában azt írta, hogy a Les Halles de Paris (piac volt Párizsban) az a hely, ahol „fizikailag a legjobban érezhető egy francia nép eltűnése […], miközben a külvárosokból érkezve, Afrika mélyéről egy sor arab-muszlim nép lépett a korábbi lakosok helyébe”. 2016 novemberében a L’Obs úgy vélte, hogy a rasszista ideológia bekerült a mainstream médiába Zemmournak köszönhetően. 2019 szeptemberében azt állította, Franciaország és Európa minden problémáját a bevándorlás és az iszlám jelenti, etnikai-vallási háború tépi szét Franciaországot, amely hemzseg azoktól, akik elszántan folytatnak „a fehér heteroszexuális katolikus férfi kiirtására irányuló háborút”, „az embereket megkülönböztethetetlen, felcserélhető lényeknek tekintik, nemek és gyökerek nélkül”. A polemikus felteszi a kérdést: „Vajon a fiatal franciák elfogadják-e, hogy kisebbségben éljenek őseik földjén? Ha igen, akkor megérdemlik a gyarmatosításukat; ha nem, akkor meg kell küzdeniük a felszabadulásukért”. Gérard Noiriel történész ezt polgárháborúra való hallgatólagos uszításnak tekinti. Mások szerint Zemmour nem tesz különbséget a békés és a fundamentalista iszlám között, mindannyiukat „gyarmatosítóknak” nevezi. Azok, a muszlimok, akik Franciaországba érkeztek, „erőszakkal vagy önként” ráerőltetik kultúrájukat „az őshonos franciákra, akik vagy elfogadják ezt, vagy el kell menekülniük”. A New Statesman úgy vélte, hogy Zemmour „identitáskonfliktust szít Franciaországban”, és megjegyezte, a bayonne-i mecsetet megtámadó férfi (egy 84 éves ember 2019-ben lövöldözött a mecsetnél, két ember megsérült) csodálta Éric Zemmourt. 2021 augusztusában Éric Zemmour ismét foglalkozott a „nagy lakosságcsere” témájával a Nice Matin című lapban, kijelentve: „A népességcsere folyamata attól a pillanattól kezdve zajlik, hogy túl sok a bevándorló, akik már nem asszimilálódnak.” Azt javasolja, hogy állítsanak meg minden migrációs áramlást, legálisat és illegálisat, állítsák meg a politikai menekülteket, a családegyesítést, ne engedjék be a külföldi diákokat stb. Amikor az újságíró emlékeztette Éric Zemmourt, hogy ő maga „a Földközi-tenger déli részéről származik”, Zemmour „az asszimiláció francia modellje ragyogó példájaként” jellemezte magát. 2008. november 13-án az Arte televízió vendégeként különbséget tett a különböző emberi fajok között. „Én a fehér fajhoz tartozom, te pedig a fekete fajhoz”, mondta a szembeülő feketebőrű kollégájának. Az Arte később elhatárolódott ezektől a kijelentésektől. 2014. október 13-án a BFM TV vendége, Éric Zemmour kijelentette: „a házasságok egyharmada külföldiekkel köttetik, akik franciává válnak – 90 000 a 270 000-ből, ha az én számításaim helyesek”. A Libération szerint a házasságok 28,5%-a vegyes házasság: Zemmour állításai, bár pontatlanok, közel állnak ugyan a valósághoz. A lap azonban rámutatott, hogy a külföldiekkel kötött házasságok összessége (80 000) nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett külföldiek franciává válnak, ahogy Zemmour sugallja, mivel nem mindegyikük teszi meg az állampolgárság megszerzéséhez szükséges lépéseket. A France 2 2021. szeptember 11-i On est en direct című műsorában Éric Zemmour kijelentette, hogy sem az Algériában eltemetett Mohammed Merah, sem a Toulouse-ban meggyilkolt zsidó gyerekek, akiket Izraelben temettek el, „nem tartoznak […] Franciaországhoz”.

Fotó: VALERY HACHE / AFPZ

Zemmournak más, nagy felháborodást keltő kijelentései is voltak. 2009. január 10-én a Figaro magazinban megjelent cikkében azon volt felháborodva, hogy a franciák sokszor nem kifejezetten francia nevet adnak gyermekeiknek. Ez „a Franciaországhoz való tartozás érzését a semmire csökkenti” – vélekedett. E tendencia kezdetét az 1980-as évekre teszi, a gyermekek keresztneveinek megválasztásával, amivel mindenki „a gyökereit” keresi, vagy az angolszász “modernitásba” vetíti magát. Kiemeli Rachida Dati akkori igazságügyi miniszter esetét, aki lányát az iszlámhoz kapcsolódó arab Zohra névre keresztelte. 2016. május 31-én az RTL egyik rovatában Zemmour támogatta Robert Ménard javaslatát az anyakönyvi jogállás reformjáról, hogy kikényszerítse a „keresztnevek franciásítását”. Zemmour megállapította: „Amióta a köztársaság létezik, a szentek naptárából vett keresztneveket ír elő. A forradalmárok az első ilyen irányú törvényt a XI. Ezt 1965-ben, De Gaulle tábornok idején, majd 1972-ben, Georges Pompidou idején törvénybe foglalták”. Ez egyértelmű csúsztatás volt Mint a Le Monde írta, „az 1965-ös és 1972-es törvények, amelyekre az esszéíró hivatkozik, nem a születéskori keresztnevekkel foglalkoznak, hanem különböző esetekben lehetőséget adnak a francia állampolgárságot megszerző személyeknek, hogy keresztnevüket franciásítsák, ha úgy kívánják. Éric Zemmour több alkalommal tett olyan megjegyzéseket a nőkről, amelyek számos újságíró és közéleti személyiség heves reakcióját váltották ki, és amelyek miatt szexistának nevezték. Például azt mondta: „Hogyan kerültek be nők a nemzetgyűlésbe és a szenátusba? A paritásos törvények révén, amelyek arra kényszerítették az embereket, hogy felkerüljenek a listákra. És inkább nem mondom el, hogyan kerültek oda…” Éric Delvaux, a France Inter újságírója ezt így kommentálta: “Zemmour szerint, ha ma nők politizálnak, az azért van, mert szexuális kapcsolatba léptek férfiakkal.” A Le Premier sexe, majd a Le Suicide français című könyvében Zemmour a „társadalom elnőiesedésével” kapcsolatos vezérmotívumát védte, amely nemcsak a férfi hatalom hanyatlásához és annak következményeihez, többek között a szexuális impotenciához, a férfi identitás elvesztéséhez vezetett (ez szerinte az agresszivitással, a fizikai erővel és az erőszakkal társult), hanem a „nemzeti hanyatláshoz” és a férfiasság válságához is. Miután 2021 áprilisában, miután Aix-en-Provence-ban kiállítottak egy óriási portréplakátot, amely Éric Zemmour 2022-es elnökválasztáson való indulását népszerűsítette, több nő szexuális zaklatással vádolta meg Zemmourt. Az El Confidencial című spanyol újság szerint Éric Zemmour „médiakarrierjét egy rasszista diskurzusra építette, amelyet Renaud Camus ideológus elmélete és Le Grand Remplacement című könyve inspirált”. A Mediapart című lap 2015-ös száma szerint Éric Zemmour azt akarja, hogy Franciaország a muszlimok kiutasításával védekezzen a „nagy muzulmán lakosságcsere”. Mint a lap akkor rámutatott, ez potenciálisan gyilkos ideológia, amely az európai katasztrófa legszörnyűbb vakságait eleveníti fel. Zemmour egy ízben kijelentette, hogy a muszlimoknak választaniuk kell „az iszlám és Franciaország között”, a Marine Le Pent „nacionalistának” minősítette, aki „az idegenek francia kultúrába való asszimilációját követeli”.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 44 megnézve, 2 alkalommal mai nap |