| Mobile | RSS

Kitörő tapssal fogadta Márki-Zay Péter, hogy Karácsony Gergely elhatárolódik Tóth Csabától

Váratlan fordulatokat, csípős megjegyzéseket és feszült pillanatokat is láthattunk a miniszterelnök-jelöltek második vitáján. Összefoglaló.

2021. szeptember 24., 21:59

Szerző: Pelva Csenge

Újabb fontos pontjához érkezett az előválasztás, ugyanis szeptember 24-én tartották a második miniszterelnök-jelölti vitát az RTL Klubon. A vitát a csatorna egyik híradós műsorvezetője, Rábai Balázs vezette. A szabályok szerint a miniszterelnök-jelöltek a megszólalásra fejenként tizennégy percet kaptak, ráadásul senki nem használhatta fel egyben a teljes időkeretét. Ennek köszönhetően több kérdésben valóban felhevült a hangulat, nem egyszer élesen reflektáltak egymás kijelentéseire a jelöltek.

Tóth Csaba zuglói jelöltsége

Az előző, ATV-s vitához hasonlóan az egyik forró pont ismét a zuglói előválasztáshoz kapcsolódott. Karácsony Gergely egyértelműsítette, hogy a Hadházy Ákos által frissen napvilágra hozott információk tudatában semmiképpen nem támogatná Tóth Csabát Zuglóban, zuglói polgárként Hadházy Ákosra szavazna. Ez azért is érdekes fordulat, mert a főpolgármester mindeddig Tóth Csaba mellett állt a zuglói előválasztáson. „Ez egy fájdalmas, de fontos folyamat, amikor a jelöltjeinkről kiderülnek hasonló dolgok” – érvelt.

Márki-Zay Péter tapssal reagált a kijelentésre, az előválasztás nagyon fontos fordulatának nevezve azt. Fekete-Győr András szintén gratulált, majd Dobrev Klárát és Jakab Péter is megkérdezte, ők hajlandók-e azonnal elhatárolódni Tóth Csabától. Dobrev Klára erre annyit mondott, a szociális ügyekről szeretne beszélni, a többit bízzák a választókra. Jakab Péter arra biztatta ellenfeleit, hogy az előválasztás maradjon pozitív kampány.

Kétes hírű jelöltek

Tóth Csabán kívül más, morálisan megkérdőjelezhető ügyekbe keveredett jelöltek is felmerültek a vitán, és ez a téma szintén éles szócsatához vezetett. Dobrev Klára ugyanis az LMBTQ emberek jogaival kapcsolatban kijelentette, ő nem csak beszél erről, hanem tesz is az ügyért. Fekete-Győr András ezen a ponton szembesítette a DK miniszterelnök-jelöltjét azzal a ténnyel, hogy a DK egy olyan jelöltet támogat a jobbikos Tóth Péter személyében Szegeden, aki korábban homofób kijelentéseket tett, és a Momentum elnöke szerint ez szemben áll az előbbi mondataival.

Dobrev Klára erre azt reagálta, hogy bizonyos momentumosok szintén hangoztattak vállalhatatlan mondatokat a múltban, de hisz abban, hogy mindenki tud változni. Fekete-Győr András ehhez csak annyit fűzött hozzá: „Remélem, a DK visszavonja a támogatást az antiszemita jobbikos jelölt mögül”.

Karácsony Gergely szerint az etikai eljárások nem viszik előre az előválasztást. Fekete-Győr Andrásnak címezve kiemelte, hogy a XVI. kerületi momentumos jelöltről, Hollai Gáborról kiderült, devizakárosultakon nyerészkedett, és ott biztosan nem rá szavazna. Ezután a székesfehérvári DK-s jelöltet, Ráczné Földi Juditot említette példaként, akiről kiderült, valószínűleg offshore vállalkozásokban érdekelt. Ide sorolta még az ózdi jobbikos jelölt, Farkas Péter Barnabás vélt náci karlendítését, és a zuglói szocialista jelölt, Tóth Csaba gyanúsan elleplezett vagyonát. Jakab Péter az ózdi jelölttel kapcsolatban azt mondta, már tisztázták, hogy a megjelent fényképen nem náci karlendítés történik, ő pedig hisz Farkas Péter Barnabásnak. Dobrev Klára szerint a DK székesfehérvári jelöltje be fogja bizonyítani, hogy valótlan vádak érték.

Járványkezelési stratégia

Arra a kérdésre, hogy a kormány helyében a miniszterelnök-jelöltek milyen szabályokat vezetnének be a jelenlegi járványkezelés érdekében, Dobrev Klára azt felelte, elengedhetetlen a tesztelés és a kontaktkutatás. Hozzátette, az is elfogadhatatlan, hogy a legnagyobb bajban a közpénz nem a vállalkozóknak ment.

Karácsony Gergely a Főváros járványkezelését emelte ki. Szerinte Budapesten sikeres volt a védekezés, mert ott volt a legkevesebb a többlethalálozás az országos adatokhoz képest. Megjegyezte, a Főváros kormányt is cselekvésre kényszerítette, például amikor az önkormányzat saját hatáskörben elrendelte a kötelező maszkviselést. A mostani helyzettel kapcsolatban azt mondta, első körben a kormányt buzdítja ennek a szabálynak az ismételt bevezetésére, de a Főváros készen áll erre a lépésre. Az ingyenes antitest-vizsgálatokat is megemlítette, amely szerinte a kormányra is hatással volt.

Márki-Zay Péter szerint szintén a tesztelésre kellett volna nagyobb hangsúlyt fektetni, mert akkor nem lett volna ekkora a halálozási arány. Jakab Péter úgy látja, rendezni kellene az egészségügyi dolgozók bérét, a közalkalmazotti státusz védőhálóját pedig visszaadni. Hangsúlyozta, továbbra is az oltás felvételére kell mindenkit buzdítani, de kötelezővé tenni nem lehet, mert mindenkinek van joga dönteni a saját szabadságáról és testéről. Ha még egyszer ilyen helyzet állna elő, első körben megteremtené a munkahelyvédelmi alapot, és a munkanélküli járadék folyósítási idejét három hónapról kilenc hónapra emelné fel.

Fekete-Győr András nem ért egyet a lezárásokkal és korlátozásokkal, ő is a minél több magyar ember beoltásában látja a valódi megoldást. Leszögezte, ha ő lenne a miniszterelnök, a már beoltott embereknek nem kellene otthon maradnia. „Ha valakinek otthon kell maradnia, azok az oltatlanok legyenek” – tisztázta. Szerinte az igazi kérdés, hogy hogyan érné el a miniszterelnök az oltatlanok beoltását. Úgy látja, az egyszeri pénzösszeg oltáshoz való kötése lehet a jó megoldás. Mint mondta: „A Vadászati Kiállítás költségeiből nyolcszázezer magyarnak lehetne százezer forintot adni azért cserébe, hogy felveszi az oltást”.

Karácsony Gergely abban egyetértett, hogy valamilyen módon ösztönözni kellene az embereket az oltásra, de megjegyezte, a magyar emberek bizalmatlanok a kormánnyal szemben, és ez kivetül az oltásra is. Hangsúlyozta, a fővárosi járványkezelési tapasztalatait az egész ország szolgálatába tudja állítani.

Hogyan lehet hatékony a koalíció?

A vitában felmerült a hatékony törvényhozatal kérdése a koalíciós kormányzásban. Arra a kérdésre, hogy az ellenzéki összefogás egyben maradására mi a garancia, Karácsony Gergely azt válaszolta, hogy konszenzust kell teremteni, a vitákat érvekkel kell megbeszélni, és utána cselekedni, ebben az esetben az ország fel tud virágozni. Fekete-Győr András kiemelte, hogy 2010 előtt sok koalíciós kormánya volt Magyarországnak, de az új politikai generáció máshogy fogja csinálni, mert ők olyan célkitűzéseket visznek majd az új kormány elé, ami valóban fontos. Példaként a korrupcióellenességet, a zöld politikát és a finn típusú oktatás bevezetését említette.

Dobrev Klára kijelentette: „Én tizenegy év Orbán-kormány után megrögzötten hiszek a koalícióban”. Szerinte a koalíciós kormányzásban lesznek viták, veszekedések, de ha nem vezet szakításhoz, akkor az egy stabil kormány lesz. Hozzátette, kormányozni többet jelent, mint pár pártot összetartani. Márki-Zay Péter a kormányzás menetét egy vállalathoz hasonlította, mondván egy szakértői kormányzás képes a pártok által előírt programot hatékonyan végrehajtani. Ehhez szerinte „olyan vezetők kellenek, akik vezettek már mást az életben, mint autót”.

Jakab Péter szerint a koalíciós kormányzás olyan lesz, mint amilyen Magyarországot szeretne: egységes, de sokszínű. A döntéshozatal az ellenzéki oldalon már most is konszenzussal történik, ezek véleménye szerint emiatt annyira stabil, demokratikus döntések, hogy erre tényleg fel lehet építeni egy erős országot. Ezzel szemben Orbán Viktornál egyszemélyű döntéshozatal történik, ezt a rendszert pedig a Jobbik elnöke ingatagnak látja.

Fekete-Győr András elmondta, hogy a Momentum generációjának az őszödi beszéd volt az öntudatra ébredés időszaka, majd a következőképpen szúrt oda Dobrev Klárának: „Te Klára, az őszödi beszéddel a hátad mögött kevésbé tudod legyőzni Orbán Viktor, mint bárki, aki itt áll. Aki ezt nem veszi észre, az nincs tisztában a magyar társadalom realitásával”. Dobrev Klára erre azt reagálta, hogy ezért jó a szavazókra bízni a döntést, és ő hisz a szavazók bölcsességében. Hozzátette, az országjárása közben azzal szembesült, hogy az embereket nem érdekli, mi történt a múltban, inkább a jövőjükkel foglalkoznak, és erre kell koncentrálni. Kissé ingerülten hozzátette, senki nem tudja visszahozni a 2010 előtti kormányzást, mert 2021 problémái egészen mások.

Karácsony Gergely ehhez hozzászólva kiemelte, hogy valóban olyan kormányzás kell, amely túlmutat az elmúlt tizenkét éven, és a bizonytalanoknak is üzenni kell. Szerinte bármelyik miniszterelnök-jelölt jobb miniszterelnök lenne, mint Orbán Viktor. Ugyanakkor Magyarország legnagyobb problémáját a megosztottságban látja, és ő az újraegyesítésre vállalkozik. Márki-Zay Péter egyetértett Fekete-Győr Andrással abban, hogy sokan nem akarják a 2010 előtti kormányt, ezért fontosnak tartja a választáson való magas részvételt. A megoldást a konszenzusos jelöltek megtalálásában látja, akik képesek a vidéket és a fiatalokat is megszólítani. Jakab Péter hozzáfűzte, nem legyőzniük kell egymást, hanem kiegészíteni, a végén ugyanis mindenkire szükség lesz a kormányzáshoz.

A Karmelita Kolostor kérdése

Fekete-Győr András a Karmelita Kolostorban 2022 után a korrupcióellenes ügyészséget helyezné el, Dobrev Klára ezzel kapcsolatban teljes támogatásáról biztosította a Momentum elnökét. Szerinte nagyon jó ötlet, hogy a Fidesz-kormány elképzeléseinek gyökeres ellentéte működjön a budai várban. Jakab Péter szintén úgy látja, a hivatalt el kell vinni a budai várból, Márki-Zay Péter szerint azonban nem a hely a lényeg, de az emberek között kell járni a sikeres kormányzáshoz. Karácsony Gergely szintén egyetértését fejezte ki.

Az LMBTQ közösség jogai

Ez volt az a téma, amelynél ismét minimálisan fellángoltak az indulatok a miniszterelnök-jelöltek között. Fekete-Győr András kijelentette, „el kell törölni a Jobbik és a Fidesz által megszavazott homofób pedofiltörvényt, és lehetővé kell tenni az azonos nemű párok házasságkötését, illetve az örökbefogadást”. Jakab Péter erre megjegyezte, ő ezzel szemben álló konzervatív álláspontot képvisel.

„András, amíg te a pécsi Pride-on voltál, addig mi azon dolgoztunk, hogy az előválasztás összeomlott rendszerét helyrehozzuk” – jegyezte meg epésen a Jobbik elnöke. Leszögezte, álláspontja szerint gyermeke egy apának és egy anyának lehet. Azt is megállapította, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat pontosan elegendő az azonos nemű pároknak, tehát nem értett egyet Fekete-Győr András javaslatival.

Márki-Zay Péter ezzel szemben hisz abban, hogy azonos jogokat kell biztosítani minden állampolgárnak, mert a homoszexualitásban semmi szégyellnivaló nincsen. Dobrev Klára szerint egy gyereknek az az érdeke, hogy szerető családban nőjön fel, és ennek a családnak a felépítése változó. Karácsony Gergely úgy látja, hogy a szexuális kisebbségek elleni támadás minden magyar ember elleni támadás, mert bárki lehet célpont.

Szociálpolitika és 13. havi nyugdíj

A miniszterelnök-jelöltek reagáltak arra a friss hírre, hogy a kormány már a választások előtt odaadná a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíjat. Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Fekete-Győr András é Márki-Zay Péter biztosan megtartaná a 13. havi nyugdíjat, de szerintük ennél sokkal többre lenne szükség, a megoldás a tisztes nyugdíjban keresendő.

Dobrev Klára szerint a költségvetés alapján jelenleg több mint 2000 milliárd forintot ész és értelem nélkül költenek el, és ő a legnagyobb átcsoportosításra készül 2022 után. Úgy fogalmazott, át kell vinni a pénzeket a nyugdíjakra, bérekre, oktatásra, egészségügyre. Szerinte ez nem populizmus, ez a tisztességes kormányzás.

Jakab Péter nemcsak munkát adna az embereknek, hanem megélhetést is. A közmunkásbért felemelné a létminimum szintjére, így értelmet adva a nyílt munkaerőpiacra való kilépésnek. A Jobbik elnöke szerint a minimális cél, hogy nettó kétszázezer forintra felzárkóztassák a minimálbért, de a vállalkozóknak ebbe nem szabad belerokkanniuk. Mint mondta: „Ne a minimálbérre koncentráljunk, hanem hogy az emberek minőségi munkáért minőségi jövedelmet kapjanak”.

Karácsony Gergely egyetértett abban, hogy a bérek felzárkóztatásával kell kezdeni egy pozitív spirált indítva a gazdaságban. Az alapjövedelem kérdését azonban még távolabbi jövőnek tartja. Hangsúlyozta, nem tud mindenki dolgozni, és az állam által nem elismert munkákat is meg kell fizetni. Fekete-Győr András Soproni Tamást, Terézváros momentumos polgármesterét hozta fel példaként, aki a járvány alatt százezer forint juttatást biztosított azoknak, akik elvesztették a munkájukat. Ezen kívül biztosított mindenkit arról, hogy kormányváltás esetén a kezdő tanári fizetéseket nettó kétszázötvenezer forintra emelik, az ápolói béreket pedig az orvosi bérek hatvan százalékához zárkóztatják majd fel. 

Márki-Zay Péter erre reflektálva kijelentette, hogy nehéz felelős ígéreteket tenni, mert „a Fidesz ki fogja söpörni a padlást, és üres kasszát fog átadni”. Ígéret-cunaminak nevezte az elhangzottakat. Szerinte a közmunkások bérét nem lehet megemelni a minimálbér szintjére, mert akkor nem fogják tudni bevonni őket a munka világába, pedig ez lenne a valódi cél. Karácsony Gergely kijelentését sem tartotta helytállónak, mert mint elmagyarázta, nem a béremeléstől indul el a pozitív spirál, hanem a gazdasági fejlődéstől, és csak ezután lehetne emelni a béreket.

A romák helyzete

Jakab Péter szerint a kormány szándékosan tartja nyomorban a telepeken élő romákat, pedig nekik is megélhetést, oktatást kell biztosítani. Leszögezte, olyan országot szeretne, ahol nem éri meg bűnt elkövetni, de megéri dolgozni és tanulni, mert annak gyümölcséből meg lehet élni. Dobrev Klára megemlítette, a közös programban szerepel, hogy az oktatásra többet kell költeni. A pedagógusok fizetését tartja az első és legfontosabb lépésnek. Kétszer-háromszor több fizetést adna azoknak a pedagógusoknak, akik mélyszegénységben élő gyerekeket tanítanak.

Márki-Zay Péter kiemelte, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom tudja felmutatni arányaiban a legtöbb roma jelöltet. Szerinte ki kellene jelenteni, hogy a közös listán legalább három roma embert helyzetbe juttat az ellenzéki összefogás. Fekete-Győr András egyetértett ezzel, Jakab Péter viszont kijelentette, nem hisz a kvótákban. Fekete-Győr András szerint a kormánynak partnerként kellene tekintenie a civil szervezetekre, a szegregált oktatás helyett pedig integrált oktatásra van szükség. Azt is megjegyezte, hogy tizenhat éves kor helyett tizennyolc évre emelné a tankötelezettséget. Karácsony Gergely úgy látja, a Magyarországon burjánzó nyomor nem csupán romákat érint, és ezt csak az oktatás tudja felszámolni. „Az Orbán-kormány egyetlen cigány embert zárkóztatott fel: Farkas Flóriánt” – tette hozzá.

Rezsicsökkentés

Márki-Zay Péter csak akkor tartja érdemesnek a megújuló energiákba való befektetést, ha a piaci körülmények is megújulnak. Fekete-Győr András szerint a valódi rezsicsökkentésnél a hatékonyság növelésén és a fogyasztás csökkentésén van a hangsúly. Pontosan emiatt minden évben százezer lakást korszerűsítene energetikailag,

Jakab Péter egy panelprogramot indítana, de mint mondta, „a piacot ’fideszteleníteni’ kell, a NER-cégektől meg kell tisztítani”. Dobrev Klára ezzel szemben úgy látja, a rezsicsökkentés nem is történt meg. Kiemelte, be kell vezetni a rezsi-minimumot vízre, gázra, hiszen ezeknek Európában alanyi jogon kellene járnia, illetve a fizetési kötelezettségnek sávosan kell működnie. Karácsony Gerely energiafogyasztás csökkentéséhez segítené hozzá az embereket, beleértve a kisfogyasztók kiadásainak csökkentését is.

Szükség van-e Paks2-re?

Karácsony Gergely hangsúlyozta, a Paks2 projektet le kell állítani, hiszen nincs szükség erre az orosz technológiára. Fekete-Győr András ismételten megjegyezte, a megújuló energiában látja a jövőt, és ehhez „zöld utak kellenek, nem Paks2”. Jakab Péter szerint első lépésként felbontaná az oroszokkal kötött titkosított szerződést, de azt is hangoztatta, hogy egy ideig még nem tudjuk kiváltani az atomenergiát. Márki-Zay Péter ezzel egyetértett. A szélerőműveket ő nem tartja gazdaságosnak Magyarországon, ehelyett a fogyasztás csökkentésére koncentrálna. Dobrev Klára cáfolta Jakab Péter kijelentését, szerinte ki lehet váltani az atomenergiát, és biztosította a választópolgárokat, hogy le fogja állítani Paks2-t a kormányváltás esetén.

Bevándorlás és migráció

Jakab Péter közölte, nem támogatja a bevándorlást, a határőrség visszaállítását viszont annál inkább. Bevezetné a magyar kvóta intézményét, mert ahogy fogalmazott, ilyen módon az olcsó keleti vendégmunkások helyett magyar munkásokat foglalkoztatnának a vállalatok. Fekete-Győr András szerint azonban Magyarországnak van egy európai uniós kötelezettsége, az elosztás esetén be kell fogadni a menekülteket. Hozzátette, legyen közös európai hadsereg, Magyarországnak meg kell védenie Európa határait, a déli határkerítést egy fontos eszköznek tartja, de humánusan kell ehhez hozzáállni. „Valójában nem bevándorlási, hanem kivándorlási válság van Magyarországon” – tette hozzá.

Márki-Zay Péter szintén megtartaná a kerítést, de kiemelte, a bűnöző migránsoknak menniük kell. A témában a legnagyobb meglepetést talán Dobrev Klára okozta, aki kijelentette, szintén támogatja a kerítés megtartását, és a miniszterelnök-jelöltek között nincsen olyan, aki az illegális bevándorlást támogatná. Karácsony Gergely szerint külön kell választani a bűnöző migránsok és a nehéz helyzetben lévő menekültek esetét.

A vita végén a miniszterelnök-jelöltek egy perces beszédet mondhattak lezárásként, amelyben arra biztatták az ellenzéki szavazókat, vegyenek részt az előválasztáson. A következő, egyben utolsó miniszterelnök-jelölti vita szintén az RTL Klubon lesz október 4-10. között.

(Miniszterelnök-jelölti vita RTL Klub 2021.09.24. Fotó: 168/ Dimény András)

fecsego.eu/168 óra

Leave a Reply 48 megnézve, 2 alkalommal mai nap |