| Mobile | RSS

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2021. október 1.

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/764/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.191/2019/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyiségi jog megsértése; keresethalmaz)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság személyiségi jog megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó közúti baleset során elszenvedett egészségkárosodása miatt bírósághoz fordult, és kérte annak megállapítását, hogy a balesetet okozó I. rendű alperes megsértette az egészséghez fűződő személyiségi jogát, továbbá a II. és III. rendű alpereseket vagyoni és nem vagyoni kártérítésre kérte kötelezni. Az indítványban kifejtettek szerint a II. rendű alperes a kötelező felelősségbiztosítási szerződés alapján helytállásra köteles jogi személy; a III. rendű alperesre (Magyar Biztosítók Szövetsége) pedig azért terjesztette ki az indítványozó a keresetét, mert a II. rendű alperes azzal védekezett, hogy a károkozó gépjárműre kötött kötelező felelősségbiztosítási szerződés a perbeli baleset bekövetkezése idején már nem volt biztosítási díjjal fedezett. A keresetnek az elsőfokú bíróság helyt adott, megállapította a személyiségi jog megsértését, a másodfokú bíróság ítélete szerint (amelyet a Kúria hatályában fenntartott) azonban a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés a baleset napja előtt megszűnt, így a II. rendű alperes helytállási kötelezettsége a baleset napján nem volt érvényesíthető. A másodfokú bíróság ugyanakkor azt is megállapította, hogy az elsőfokú bíróságnak a III. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasító rendelkezése fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, ezért a másodfokú felülbírálat a kereset ezen részét nem érintette. Az indítványozó álláspontja szerint a jogerős ítélet és a felülvizsgálati eljárásban hozott döntés sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát, mert a bíróság annak ellenére nem marasztalta a perben egyik lehetséges alperest sem, hogy mindketten perben álltak. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó érvelésének központi eleme valójában az volt, hogy az eljáró elsőfokú bíróság tévesen minősítette az indítványozó keresetét valódi keresethalmazatnak. Az alkotmányjogi panaszból következő alkotmányossági probléma azonban jelen esetben még az indítványozó állításának helytállósága esetén is (azaz amennyiben az indítványozó kereseti kérelme látszólagos keresethalmazatnak minősült és ekként kellett volna elbírálni) legfeljebb az elsőfokú bíróság ítéletében (és nem pedig az Alkotmánybíróság által vizsgált kúriai ítéletben) jelenhetett meg, mivel az ítélet III. rendű alperesre vonatkozó eleme fellebbezés hiányában már első fokon jogerőssé vált. Azáltal, hogy az indítványozó maga nyugodott bele abba, hogy a kereseti kérelme valódi keresethalmazatként került elbírálásra, az alkotmányjogi panasz szerint alaptörvény-ellenességet eredményező probléma sem a másodfokú bíróság, sem pedig a Kúria ítéletében nem jelenhetett meg, ezeket az ítéleteket már nem befolyásolhatta. Az Alkotmánybíróság így az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1123/2019.)
Az ügy tárgya: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 55/B. §-a elleni alkotmányjogi panasz (tervezői dokumentáció szerzői joga)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 55/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó egy tanácsi tulajdonú építészeti tervező vállalat jogutódja. A 2019. január 1-től hatályos, jelen panasszal sérelmezett jogszabályi rendelkezés folytán a jogelőd által létrehozott építészeti-műszaki dokumentációkhoz és azok alapján megvalósított épületekhez fűződő szerzői jog részét képező felhasználási jog vagy vagyoni jog kifejezett átadás igazolásának a hiányában az államot illeti meg. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy a privatizációt követően ezek a szerzői jogok az indítványozót illették meg, egészen a sérelmezett jogszabályi rendelkezés hatálybalépéséig. Az indítványozó álláspontja szerint a rendelkezéssel a jogalkotó szerzett jogokat vont el a társaságtól mint szerzői jogi jogosulttól, mellyel megsértette a jogállamiságból levezetett jogbiztonság alkotmányos követelményét és a tulajdonhoz való alapjogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott rendelkezés az indítványozó feltételezésével szemben jogelvonást nem valósít meg, a szerzői felhasználási vagy vagyoni jogokat jogszerűen tulajdonlók jogi helyzetét valójában nem változtatja meg (az indítványozó maga sem utalt arra, hogy valamely konkrét jogvita kapcsán a jogait nem tudta volna érvényesíteni). Az indítványozó mégis vagyoni értékű joga megfelelő ellentételezés nélküli elvonását, tulajdonának számottevő és ellentételezés nélküli csökkentését állítva vélte a támadott rendelkezést alaptörvény-ellenesnek. Miután azonban az indítványozó által feltételezett jogelvonás nem volt megállapítható, az erre hivatkozással állított alaptörvény-ellenesség megállapítására sem kerülhetett sor, ezért az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1379/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.21.203/2018/5. számú ítélete ellen alkotmányjogi panasz (kötbér és kártérítés megfizetése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság kötbér és kártérítés megfizetése tárgyú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó (a perbeli alperes) hálózati szerződést kötött a perbeli felperessel, a szerződés időtartama alatt ugyanakkor határozott időre egy másik hálózati szolgáltatóval is szerződött. A felperes szerint az indítványozó ezzel megszüntette a szerződést, így kötbér- és kártérítési igénye érvényesítésére keresetet nyújtott be. A bíróság a felperes kárigényének helyt adott. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria szintén megállapította az indítványozó szerződésszegését és kártérítési felelősségét; álláspontja szerint az indítványozó magatartása megakadályozta a felperes teljes körű szolgáltatását, azaz a szerződésszerű teljesítést. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtett álláspontja szerint a Kúria az irányadó eljárási szabályok megsértésével, a felülvizsgálati kereseti kérelmén túlterjeszkedve, önkényes indokolással tartotta hatályban a jogerős ítéletet, ezért az sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz fűződő alapjogát. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a felülvizsgálati ellenkérelemben foglaltak figyelembe vehetők a felülvizsgálati eljárásban akkor, ha az abban szereplő érvek a per korábbi szakaszában is előterjesztésre kerültek. A jelen ügyben megállapítható volt, hogy az indítványozó által kifogásolt jogi érvelést a felperes már az eljárás elején előadta, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság így nem sértette meg a kérelemhez kötöttség elvével összefüggő, az Alaptörvényből levezethető kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy a per iratai által is alátámasztottan az indítványozónak az alapügy egészét vizsgálva volt lehetősége annak a felperesi érvnek a cáfolatára, amelyen a támadott bírói döntés is alapult, emiatt a fegyveregyenlőség sérelmére vonatkozó érvelés sem állhatott helyt. Ugyanezen okból nem volt megállapítható a tisztességes eljáráshoz való jog részelemét képező indokolási kötelezettség megsértése sem, aminek sérelmét amiatt állította az indítványozó, hogy a Kúria olyan érvelést használt, amelyre egyik peres fél sem hivatkozott. Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság a támadott ítélettel nem sértette meg az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, ezért az indítványt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról (III/2927/2021.)
Az ügy tárgya: A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 82/A. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (közjegyzői fegyelmi bíróság tagjának kizárása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/9/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.I.479/2020/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (büntetőeljárásból kizárt bíró)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/453/2021.)
Az ügy tárgya: A Gyulai Törvényszék 4.Bf.86/2020/16. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (bizonyítékok értékelése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1736/2020.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 1.Beüf.10.600//2020/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (feltételes szabadságra bocsátás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/127/2021.)
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék 9.K.700.273/2020/17. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (erdőgazdálkodási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/383/2021.)
Az ügy tárgya: A Veszprémi Törvényszék 2.K.700.802/2020/14/II. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (földvédelmi bírság)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/498/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.776/2020/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (mulasztás megállapítása iránti közigazgatási per)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/176/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.21.703/2019/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (biztosítási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/535/2021.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 4.K.700.026/2020/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (áfa jogosulatlan visszaigénylése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/337/2021.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 10.K.705.980/2020/10. számú ítélete és a Kúria Kfv.III.37.966/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (idegenrendészeti ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2139/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VII.37.684/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (elektronikus kapcsolattartás, ügyfélkapu, cégkapu)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1792/2021.)
Az ügy tárgya: A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 1.§ (3) bekezdése valamint 3. § (1) bekezdésének cd) pontja és a Kúria Gfv.VII.30.161/2020/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kifogás felszámoló intézkedésével szemben, QUAESTOR)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/573/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.500/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (keresetlevél előterjesztése téves nyomtatványon; adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1120/2019.)
Az ügy tárgya:A Kúria Pfv.20.886/2018/5. szám alatti ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívüli elbírálása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/260/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.943/2020/16. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz (szavatosság, jótállás; kötbér megfizetése; önkormányzati beruházás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1832/2017.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.400/2017/6. számú részítélete elleni alkotmányjogi panasz (kötbér és kártérítés megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1707/2016.)
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.I.10.491/2015/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bírói kinevezés módosítása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/165/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.872/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (közigazgatási határozat felülvizsgálata; hadigondozási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1503/2019.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.950/2018/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogalap nélküli gazdagodás)

Leave a Reply 123 megnézve, 2 alkalommal mai nap |