| Mobile | RSS

Tízszeresen túlárazták: Verseny hiánya miatt lesz 340 milliárd a déli vasút

Mindössze két cég indult a NIF Zrt. Ferencváros-Kelenföldi közötti egy vasúti vagányának az építésért, így jöhetett ki hat kilométerre nettó 337 milliárdos vállalási ár. A nyertes Mészáros Lőrinc.

Papp Zsolt

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2021.10.13. 06:00

Pofátlanul túlárazták a déli vasúti elkerülő projektnek nevezett hat kilométeres vasútépítést Ferencváros és Kelenföld között – igy szállt bele legutóbb Horváth Csaba (MSZP), Zugló polgármestere a projektbe. Szakmai körökben is úgy vélekednek, hogy az állami NIF (Nemzeti Infrastuktúrafejlesztő) Zrt. által elfogadott 337 milliárd forintos nettó vállalási ár legalább ötszörösen túlárazott. De vannak olyan mérnökök, akik szerint a tízszeresen fogott vastagabban a ceruza a kelleténél. A politikus szerint egyet tehet a kormány: azonnal megsemmisíti ezt a közbeszerzést, illetve nem kötik meg ezt a „pofátlanul túlárazott” szerződést. Ezzel a véleménnyel Zugló polgármestere nincs egyedül, a politikai paletta teljes spektrumán – mínusz Fidesz – kiverte a biztosítékot a közbeszerzési eljárás, amelyben az első helyen a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában lévő V-Híd Építő Zrt. végzett 56 milliárd forintos kilométerenkénti árral, a második helyre pedig a lábatlani Dömper Kft. került kilométerenkénti 57,5 milliárdos (összességében 345 milliárdos) ajánlatával.  Ferencváros és Kelenföld között fekszik az ország legforgalmasabb vasútvonala – száz éve két vágány húzódik itt –, ennek a kapacitását növelné meg plusz egy vágánnyal a kormány. Az első lépés a Déli vasúti összekötő híd bővítése volt, ahol hamarosan elkészül a harmadik híd – így már csak a hiányzó hat kilométeres városi vasútat kellene megépíteni. A kiírásban a NIF Zrt. kikötötte, hogy a másik két vágányon fent kell tartani a vasúti közlekedést, ugyanis enélkül szó szerint leállna a vasúti szállítás az egész országban. Vagyis a projektet nem egyszerű kivitelezni, de arra senki sem számított, hogy végül nettó 337 milliárd forintért viszi el a nyertes Mészáros-érdekeltségű cég érdemi verseny hiányában. A második Dömper Kft. már az első Orbán kormány idején is kapott megbízásokat, az építőipari cég tisztes, 25 milliárdos árbevétellel és egymilliárdos nyereséggel zárta a tavaly évet. Ezek után pályázta meg a cég a 330 milliárdos vasútépítési tendert, de ha már ez sem lenne elég nagy falat, tudható, hogy ajánlatot tett 35 éves sztrádakoncesszióra is. A V-Híd tavaly 39 milliárdos árbevétel mellett 8 milliárdos nyereséget ért el, vagyis a Mészáros cég is 9 évi árbevételének meglelő üzletet nyert el. Kérdés, hogy mennyire volt valódi a verseny a kétszereplős közbeszerzésben. A korrupciókutatók szerint négy-öt szereplős közbeszerzésnél beszélhetünk érdemi versenyről, ám az feltűnő, hogy egy ekkora megbízásra egyetlen külföldi cég sem tett ajánlatot. Az elmúlt években a NER leuralta az építőipart, ráadásul az állam a számtalan nagy értékű (százmilliárdos), ám értelmetlen beruházásokkal (Budapest-Belgrád vasút, Atlétika Stadion, sportcsarnok és stadionépítések, Hungexpó-felújítás) önmagában olyan keresletet teremt, amely szűkíti a versenyt, a piacon maradt NER-építőipari cégek pedig már nem bírják teljesíteni a megrendeléseket. (Jól jelzi kormányzati keresletet, hogy csak ezen a héten két – a Váci, illetve a Gubacsi – Duna-híd építésre írtak ki tervezési, valamint kivitelezési pályázatot.) Az eddigi fajlagosan legdrágább tervezett beruházás a szintén Mészáros Lőrinc cége által (konzorciumban) elnyert, Budapest-Belgrád vasútvonal, ahol a 160 kilométer 750 milliárdból épül, vagyis kilométerenként 4,6 milliárdba kerül a tepsilapos Kiskunságban. Ezzel szemben Kelenföldön kilométerenként nettó 56 milliárd forintért épül meg a plusz egy vágány, zajárnyékolással és két megállóval, valamint a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával. A G7 gazdasági portál nemrég összesítette az elmúlt évek nagyobb nemzetközi vasúti projektjeit és fajlagos költségben egyik sem összevethető a mostani árral: a legdrágább egy müncheni vasúti alagút építése volt kilométerenként 38 milliárdért, de még a hazai négyes metró egy kilométere is kijött 30,8 milliárdból. Jól jelzi a hazai projektek túlárazottságát, hogy a Tours-Bordeaux közötti nagy sebességű TGV-vonal kilométerenként 4 milliárd forintnak megfelelő összegért épül, vagyis olcsóbban még a Budapest-Belgrád vasútnál is, amely technikailag egyszerűbb és lényegesen kisebb sebességre tervezett.

Vasútfelújítások költségei

Projekt tartalma / Hossz (km) / Költség (Mrd Ft) / Fajlagos költség Mrd Ft /km Kelenföld-Tárnok egy új vágány építése 27 31,9 1,2 Északi vasúti híd- Pilisvörösvár egy vágány felújítás 13,4 25,48 1,9 Szolnok-Szajol Két vágány felújítás új Tisza híd 6,3 20,7 3,3 Szajol-Kisújszállás Két vágányú felújítás 35,7 49,6 1,4 Ferencváros-Kelebia egy vágány felújítás, egy vágány építés 159,4 750 4,7 Dél-balatoni vasút felújítás egy vágány felújítás plusz egy építés 52 72,4 1,4 Ferencváros-Kelenföld egy vágány építése, két megállóval, híd nélkül 6 337 56,2 Forrás: Népszava gyűjtés, tervezett árak      

Ki kell adni a Budapest-Belgrád hitelszerződést

Másodfokon is pert nyert Szél Bernadett országgyűlési képviselő a kormánnyal szemben a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kínai fejlesztési hitelszerződés nyilvánosságával kapcsolatban. Az ítélet szerint a kormánynak nem elég általánosságban hivatkozni arra, hogy a hitelszerződés nyilvánossága sértené Magyarország külügyi érdekeit, azt bizonyítania is kell. És mivel a külügyminisztérium ezt nem tudta bizonyítani bíróságon, 15 napon belül ki kell adnia a hitelszerződést – írta a múlt heti ítélethirdetés után a képviselő.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 43 megnézve, 2 alkalommal mai nap |