FECSEGŐ

Uniós ügyek Tegnap  

Az Európa jövőjéről szóló konferencia második plenáris ülésén meghallgatták a fiatalokat és számba vették az esemény eddigi haladását.

A konferencia második plenáris ülésére október 23-án, Strasbourgban került sor, ahol a civilek, az uniós intézmények képviselői, a nemzeti parlamentek és más érdekelt felek találkoztak. A megbeszélések fókuszában az európai polgári vitacsoportok, az európai ifjúsági rendezvény (EYE2021), a nemzeti panelek és események, valamint a konferencia többnyelvű digitális platformján elérhető ötletek voltak.

A fiatalok elképzelései

A hónapban rendezett európai ifjúsági rendezvény (EYE2021) képviselői a hétvégén bemutatták az ötletekről szóló jelentést, amely a rendezvényen megjelenő 20 legnépszerűbb uniós reformjavaslatot tartalmazza. Ezek között szerepelt például a transznacionális választási listák felállítása az EU-választásokon, az iskolai nyelvtanulás előtérbe helyezése, az EU koherensebb külpolitikája, valamint a tagállamok azon jogának megszüntetése, mely szerint megvétózhatják tanácsi döntéseket.

„Ha van valami, amit érdemes kiemelni a jelentésből, az az, hogy a fiataloknak világos elképzelésük van Európa jövőjéről, és mi azért vagyunk itt, hogy ezt az üzenetet továbbítsuk” – mondta az olasz Martina Brambilla, az esemény három szóvivőjének egyike.

További részvétel szükséges

A konferencián minden európai hozzájárulására számítunk annak meghatározásához, hogy az EU-nak hogyan kellene változnia. Guy Verhofstadt, a konferencia társelnöke szerint eddig körülbelül 9000 ötletet nyújtottak be a konferencia platformján, és több mint 15 000 hozzászólás érkezett. A legtöbb javaslatot az EU demokráciájával, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatban adták be.

A vita számos résztvevője megjegyezte, hogy a platformon résztvevők mindössze 15%-a vallotta magát nőnek, és 60% regisztrált férfiként (körülbelül 25% nem hozta nyilvánosságra a nemét).

„Ez az alulreprezentáltság azt jelenti, hogy a nők prioritásait háttérbe szorították a férfiak. Hogyan állíthatjuk, hogy minden európait meghallgattak, amikor a lakosság 50%-ának aggodalma hiányzik? – tette fel a kérdést Elsie Gisslegård, egy svéd állampolgár.

Mások aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az európaiak százmillióira tekintettel a polgárok részvétele viszonylag alacsony. Ők figyelemfelkeltőbb kommunikációt kértek, különös tekintettel a nők, a fiatalok és a vidéki területeken élők eléréséhez.

A digitális platform eredményeiről decemberben várható a zárójelentés, de a plenáris ülés tagjai azt javasolták, hogy ezután is működjön tovább, és váljon az intézmények és a polgárok közötti párbeszéd állandó csatornájává.

A civilek a vita középpontjában

A négy európai polgári vitacsoport az elmúlt hetekben megtartott első ülésein megválasztotta képviselőit. Az mostani plenáris ülésre meghívást kaptak nyugat-balkáni országok képviselői is.

A következő két plenáris ülését december 17-18-án, valamint január 21-22-én tartják, hogy megvitassák a négy európai polgári testület ajánlásait. Guy Verhofstadt, a koferencia végrehajtó testületének társelnöke hangsúlyozta, hogy ezeknek az üléseknek más lesz a felépítése, több idő jut majd a következtetések ismertetésére és a vitára.

Arról, hogyan működik az Európa jövőjéről szóló konferencia, mi a szerepe és a plenáris ülésének összetétele itt írtunk bővebben.

fecsego.eu/Európai Parlament