| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL 2021. október 29 LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat bírói döntése megsemmisítéséről (IV/943/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.38.074/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (bíróval szembeni abszolút kizárási ok)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria támadott végzését. Az indítványozó gazdasági társaság keresetének elutasítását követően felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melynek befogadását a Kúria a támadott végzésében megtagadta, arra hivatkozva, hogy a hivatkozott probléma nem minősül különleges társadalmi jelentőségű kérdésnek vagy elvi jelentőségű jogkérdésnek. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a döntés meghozatalában olyan bíró vett részt, aki a törvényszéki eljárásban a perek egyesítését megelőzően eljárt, abban érdemi intézkedéseket hozott. A kizárási okot sem a bíró, sem a tanács többi tagja nem jelentette be, az indítványozónak pedig nem volt lehetősége azt megtenni, mert a Kúria döntését tárgyaláson kívül hozta meg, így az indítványozó az abszolút kizárási ok ellenére a döntésben részt vevő bíró eljárásáról csak a végzés kézbesítésekor értesült. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a végzés megtámadására általános hatáskörű bíróság előtt nem volt lehetőség, és nemcsak törvényességi kérdés, hanem alkotmányossági sérelem is az, hogy az alkotmányjogi panasszal érintett perorvoslati eljárásban olyan bíró vett részt, akivel szemben olyan objektív kizárási ok állt fenn, amit a felülvizsgálati eljárásban eljáró bírói tanács egyik tagja sem észlelt, vagy annak nem tulajdonított jelentőséget. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezt a körülményt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességnek kell tekinteni, ezért a teljes ülés a kúriai döntést megsemmisítette.
• AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről (IV/35/2021.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.20.248/2020/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vadkár)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék és a Váci Járásbíróság alkotmányjogi panasszal támadott ítéleteit. Az eljárás alapjául szolgáló ügyeben az indítványozó tulajdonát képező gépkocsi oldalának nekiszaladt egy szarvas, megrongálva ezzel a gépjármű karosszériáját. Az indítványozó mint felperes a kárának megtérítését keresettel kérte az alperesi vadásztársaságtól; az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A hatályos törvényi szabályozás kiemelte a fokozott veszéllyel járó tevékenység köréből a vad által okozott kárt, és ennek megtérítését kifejezetten a vadásztársaságokra telepítette, ugyanakkor az eljáró bíróság indokolása szerint az indítványozó igénye mégsem alapos, többek között azért, mert ha a vadásztársaságoknak minden közutat vadvédelmi kerítéssel kellene ellátniuk, továbbá az összes vadbalesetet meg kellene téríteniük, anyagilag teljesen tönkremennének. Az indítványozó véleménye szerint a támadott bírói ítéletekben tulajdonjogának és részjogosítványainak korlátozására került sor, mellyel sérült a tulajdonhoz való alapjoga. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy eljáró bíróságnak a feladata nem annak vizsgálata volt, hogy megítélése szerint kinek lenne célszerű viselnie az okozott kárt, hanem azt kellett volna ítéletében eldöntenie, hogy a jogszabályok alapján ki köteles erre. Az ítélkező bíró személyes meggyőződése soha nem lehet indoka a contra legem jogértelmezésnek; amennyiben az eljáró bíróság bármely okból úgy ítélte volna meg, hogy az alkalmazandó jogszabály olyannyira célszerűtlen, hogy az már elérte az alaptörvény-ellenesség szintjét, úgy nem csupán jogosult, hanem köteles lett volna az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott ítéleteket, azok alaptörvény-ellenessége folytán, megsemmisítette.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1910/2020.)
Az ügy tárgya: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. §-a elleni alkotmányjogi panasz (csecsemőgondozási díjra való jogosultság; megszűnt jogviszonyból származó jövedelem)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2015 szeptemberétől 2018 júniusáig teljes munkaidőben volt foglalkoztatott, majd álláskeresési járadékban részesült. 2018 augusztusában született gyermeke után az elsőfokú társadalombiztosítási szerv csecsemőgondozási díjat állapított meg a támadott jogszabályi rendelkezésre tekintettel. A támadott rendelkezés akkor hatályos szövege szerint, ha a csecsemőgondozási díj álláskeresési támogatásban részesülő személy részére kerül megállapításra, a díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendeleti szabályozás törvénnyel ellentétes, törvényben teljeskörűen szabályozott helyzetet érint. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló ugyanis előírja, hogy a csecsemőgondozási díj naptári napját hogyan kell kiszámolni; az ezzel ellentétes alacsonyabb szintű, a megszűnt jogviszonyból származó jövedelme figyelembevételét tiltó szabályozás nem felel meg a jogbiztonság részét képező normahierarchia követelményének. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az álláskeresési támogatásban részesülő személyek, így az indítványozó is, nem rendelkeznek az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti jövedelemmel, ekként e törvény rendelkezései alapján az indítványozónak járó csecsemőgondozási díj összege egyáltalán nem volt meghatározható. Az indítványozónak az (alkotmány)jog által védett tulajdoni várománya legfeljebb akkora összegű ellátásra lehetett, amelyet a kérelem benyújtása idején hatályos jogszabályok (így a támadott rendelet) előírtak, mely ellátás az indítványozó számára folyósításra is került. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/917/2021.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.404/2020/10/I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (deviza alapú szerződés érvénytelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/172/2020.)
Az ügy tárgya: A Budapest Környéki Törvényszék 5.Bpkf.1123/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1369/2021.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.635.901/2020/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (orvosi műhiba per)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3312/2021.)
Az ügy tárgya: A Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.369/2021/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (orvosi műhiba)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/962/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.902/2020/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (sajtó-helyreigazítási per)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/914/2021.)
Az ügy tárgya: A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 22. § (3) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (ideiglenes kiadatási letartóztatás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2503/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.092/2021/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2626/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.VII.37.883/2020/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jubileumi jutalom)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/420/2021.)
Az ügy tárgya: A Gyulai Törvényszék 3.Bpkf.434/2020/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (feltételes szabadság lehetőségéből kizárás)

Leave a Reply 105 megnézve, 1 alkalommal mai nap |