| Mobile | RSS

Orbán Viktor: bolond dolog ez az európai rezsiválság

A miniszterelnök a rezsicsökkentésről, a kötelező oltás kérdéséről, a határvédelemről és a minimálbér-emelésről is beszélt a Kossuth Rádióban. Összefoglaló.

2021. november 5., 08:57

Szerző: Pelva Csenge

„Nem egyformán terjed a vírus az ország különböző pontjain, ezért kellett a munkaadókat bevonni a védekezésbe” – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a sikeres tavaszi oltási hadjárat után most a delta variáns száguld végig a világon, amely agresszívabb és súlyosabb megbetegedést okoz, mint a brit verzió. Szerinte ez egyáltalán nem okozna problémát, ha mindenki be lenne oltva. Hangsúlyozta, az oltatlanok életveszélyben vannak, a vírus pedig mindenkit meg fog találni.

A kötelező oltás kérdése

A kormány két hete jelentette be, hogy a járvány negyedik hullámának csillapításához bevezetik a kötelező maszkviselést a közlekedési eszközökön, illetve lehetővé teszik a munkaadóknak, hogy kötelezővé tegyék az oltást a munkavállalóik számára. Orbán Viktor leszögezte, semmilyen védelmi intézkedés nem véd meg, kizárólag az oltás. Szerinte az intézkedések csupán arra szolgálnak, hogy lassítsák a koronavírus terjedését. Ezt figyelembe véve a kormány egyelőre nem vezet be további szigorításokat, ehelyett 15 millió beadásra alkalmas vakcinát készít elő. Úgy látja, a kormány nem a felelősséget hárította a munkaadók kezébe adott döntéssel, hanem egyszerűen ez az utolsó lépés az oltás általánosan kötelezővé tétele előtt, amelyre azonban nem kerülhet sor.

„Magyarországon olyan politikai kultúra van, hogy ha rossz az idő, azért is a kormány, meg leginkább én vagyok a hibás”

– jegyezte meg. Mint mondta, „ez egy komoly ország, az emberek tudják, hogy a kormány megvédi őket”. Hozzátette, hogy ettől függetlenül a kormány nem tud már több oltásellenes embert meggyőzni, az eddigi gyakorlat most már kevés, szükségessé vált a munkahelyi közösségek érvelése. Indoklásként bizonyos nem konkretizált méréseket említett, amelyekből véleménye szerint az látszik, hogy az emberek nagyobb része üdvözli ezt a döntést. Hangsúlyozta, az államnak, mint munkaadónak is egymás után kell érvényesítenie az említett jogosultságot. Ahol az állami alkalmazottak sok emberrel találkoznak, ügyfélszolgálatot végeznek, ott haladéktalanul elküldik őket fizetés nélküli szabadságra, ameddig fel nem veszik az oltást. Ezek után minden állami alkalmazottra sor kerül majd. A miniszterelnök kiemelte, a kormány a szakemberekre hallgat, akik egyöntetűen azt mondják, az oltottak kevesebb mint egy százaléka betegszik meg, az oltatlanoknál viszont a megbetegedés kockázata tíz százalékkal magasabb. A kórházban ápolt oltottak és oltatlanok arányáról továbbra sem tett említést, így erről nyilvános adat változatlanul nem áll rendelkezésre.

Érkezik a minimálbér-emelés

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, januártól kétszázezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér Magyarországon. Orbán Viktor kifejtette, ez pontosan mit jelent. Ez alapján az emelésről a munkaadók és a munkavállalók, pontosabban a szakszervezet állapodnak meg, és nem a kormány mondja meg, hogy mennyi legyen a bér. Mint mondta, ha a bérnövekedés üteme nem arányos a vállalatok fizetőképességével, akkor azok tönkre mehetnek. A kormánynak az a dolga, hogy segítse a megállapodások létrejöttét, hiszen a vállalkozások a 20 százalékos emelésre azt mondták, nem tudnák teljesíteni.

„A kormány ezért azt ajánlotta, hogyha a cégek elfogadják a 20 százalékos minimálbér-emelés igényét, akkor az adókat az állam jelentős mértékben csökkenti, főleg a TB-járulékot” – magyarázta. Kedélyesen megjegyezte, reméli, a pénzügyminiszter jól számolt az adócsökkentés meghatározásánál, és a magyar gazdaság valóban képes erre. Azt sem hagyta ki, hogy közbeszúrja, „ezzel az emeléssel több lesz a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc idejében az átlagbér volt”.

Meddig tartható a rezsicsökkentés?

„Bolond dolgok történnek Európában, rezsiválság van”

– figyelmeztetett Orbán Viktor mindenkit.  Hangsúlyozta, Európában a kétszeresére, háromszorosára emelkedett az áram és a gáz ára. Mint mondta, a 2010-es évek elején sikerült szakítani a piaci árhoz való felzárkóztatás gyakorlatával. „Már 2002-ben láttam, hogyha a szocialisták visszajönnek, akkor ez történik. A baloldal szerint, ha a piacon nőnek az árak, az emberek is fizessenek többet. Ez nem barátságos és nem életszerű” – közölte, majd hozzátette, rögzíteni kell az árakat a családok és nyugdíjasok védelme érdekében. Szerinte a nemzeti kormány mindig ezt tette. Jólirányzott módon jelezte, „amíg a mi kormányunk van hatalmon, addig maradnak az alacsony árak”. Bolondságnak nevezte azt, ami Brüsszelben történik, miszerint az árak emelkedése közben egy olyan klímavédelmi tervvel állnak elő, amely tovább növeli azokat. A miniszterelnök úgy fogalmazott, nem érti, hogy

„amikor már mindenki féltérden van, miért kell még a víz alá lenyomni az embereket egy rossz brüsszeli klímapolitikával”.

Megjegyezte, a takarékoskodásra való ösztönzés jó kezdeményezés, de az észszerűség határán belül kellene ezt tenni. Mint mondta, „lehet úgyis klímát védeni, hogy ennek a költségét a szennyező cégekkel fizettetjük meg, nem az emberekkel”. Mint kiderült, decemberben lesz az Európai Unió miniszterelnöki csúcstalálkozója, ahol legfőbb kérdésként a lakások és az autók megadóztatása lesz napirenden. Azt egyébként korábban már több szakértő felvetette, többek között Pogátsa Zoltán közgazdász a 168-nak, hogy a rezsicsökkentés ezen módja hosszú távon tarthatatlan, elkerülhetetlen, hogy egy idő után Magyarország is felzárkózzon a piaci árakhoz, így az egyelőre nem tisztázott, Orbán Viktor pontosan hogyan és meddig tervezi tartani magát a rögzített árakhoz.

Brüsszel és határvédelem

A miniszterelnök szerint a magyar kormány „maratoni csatát vív a brüsszeli bürokratákkal a kerítés és a migráció témájában”. Mint mondta, Magyarország elsőként épített kerítést, a sokak által támadott módszer azonban mára több európai országban is érvényesült. A legfrissebb adatok szerint október végéig 92 ezer illegális bevándorlót akadályoztak meg a magyar határon, ami Orbán Viktor elmondása alapján többszöröse a tavalyi számnak.  

„Mi nemcsak a magyar határt védjük, ez Európa külső határa is, tehát jogos az igény, hogy a költségeinket térítsék meg”

– magyarázta Orbán Viktor. Szerinte még sosem állt ilyen közel hozzá, hogy a magyar határvédelem költségeinek megtérítését kivívja Brüsszelben. A migrációt egyébként a járvány terjedésével is összefüggésbe hozta, úgy látja, a migránsok miatt terjednek a különböző variánsok. Arról is beszélt, hogyha Brüsszel szerint a migráció jó dolog, a magyar kormány készen áll arra, hogy nyisson egy folyosót, amelyen keresztül a bevándorlók eljuthatnak Németországba, Ausztriába, Svédországba. Kiemelte: „Ez a csata itt van velünk, és még évekig itt marad, mert a járványok és a migráció korát éljük. Azt kívánom Magyarországnak, hogy mindig ilyen kormánya legyen, amely ebből a kérdésből egy tapodtat sem enged”.

fecsego.eu/168óra

Leave a Reply 67 megnézve, 1 alkalommal mai nap |