| Mobile | RSS

Szabad szemmel: Ellenzéki győzelem, Illiberális falak

KÜLFÖLDILLIBERALIZMUSORBÁNELLENZÉK

A Financial Times szerint nagy dilemmában van a magyar ellenzék, mert ha nyer is tavasszal, meg kell küzdenie az Orbán által kialakított mély állammal, azaz a kulcsposztokra ültetett lakájok háttérhatalmával.

Szelestey Lajos

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2021.11.24. 06:46

EUobserver Daniel Freund úgy látja: sem a magyar, sem a lengyel kormány nem adja jelét, hogy kész volna a Bizottság által felvetett változtatásokra. Pedig csak átfogó reformokkal lehetne orvosolni a bajokat, így viszont a súlyos jogállami hiányosságot miatt a Bizottság idén már nem utalhatja a pénzeket, hiszen egyértelmű, hogy rendszerszintű gondokról van szó, tette hozzá a német zöldek európai képviselője. A cikk megszólaltatja Laurent Pech-et, a londoni Middlesex Egyetem jogászprofesszorát, aki úgy látja: nagyon helyes, hogy Brüsszel a jó kérdéseket tette fel a pénteken postázott levélben. Sőt, az egész olyan, mintha az EU a válaszokkal is tökéletesen tisztában volna. Az viszont kedvezőtlen, hogy a lépés meghosszabbítja az egész folyamatot és az unió időt nyer. Erre hivatkozva azután elhúzhatja a jogállami mechanizmus hivatalos beindítását. Azaz halogató taktikát alkalmaz. Pedig egyáltalán nem kötelező igénybe venni ezt az előzetes lépcsőfokot. Sok értelme nincs is, már túl azon, hogy elfedje a homlokzatot. Viszont ha befutnak a válaszok, a Bizottság alighanem a szankciós eljárás bevetése mellett fog dönteni – mutat rá a szakember, aki azt is megemlíti: jó volna, ha Brüsszel több szerződésszegési eljárást vetne be és több bírság kivetését kezdeményezné az Európai Bíróságnál, miután Budapest és Varsó tesz a közös normákra, illetve az EUB ítéleteire. Von der Leyen és csapata – mondja a szakértő – azonban még messze van attól az ígéretétől, miszerint a jogállam dolgában nem hajlandó kompromisszumra. De már elkésett a közbeavatkozással, mivel Magyarország immár nem demokrácia, Lengyelország pedig az alkotmány szintjére emelte, hogy módszeresen megsérti az uniós jogot. Ebben a helyzetben felesleges nem hivatalos leveleket küldözgetni, de azért legalább ez is valami. FAZ Újabb jogi vereséget jelent az Orbán-kormány számára az Európai Bíróság legújabb döntése, miszerint Magyarország uniós jogot sértett, amikor megtiltotta a bíráknak, hogy bizonyos esetekben kikérjék az EUB állásfoglalását, majd emiatt fegyelmit indított egy bíró ellen. A luxemburgi testület legutóbb a menedékjog kapcsán marasztalta el az országot. Az alapkérdés az új ügyben is a közösségi jog elsőbbsége, márpedig ez Lengyelországgal is súlyos viszályhoz vezetett. A két állam e pillanatban egyetlen fityinget sem lát a koronaalapból. A magyar félnek ezen felül számítania kell arra, hogy a hétéves költségvetés csapja is elzárul számára. A pénteken elküldött két bizottsági levél sokkal keményebben fogalmaz Magyarország esetében, főként a korrupció miatt. Szóvá teszi a közbeszerzések ellenőrzésénél tapasztalható rendszerszintű hiányosságokat és gyengeségeket. Így például a szerkezeti alapoknál, noha ilyen okokból az ország két éve már elesett egymillió eurótól, ám alapjában véve azóta sem változott semmi. További üközési pont az agrártámogatás, a Budapest Airport visszavásárlása, a Balaton környéki fejlesztési program, valamint az egyetemek kiszervezése magánalapítványokba. Mivel itt közvetlenül az EU anyagi érdekei sérülnek, a Bizottságnak nincs más választása, mint hogy mozgásba lendüljön. Amihez járul még az aggály az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. És erre csak ráerősít az EUB tegnapi döntése. Az Orbán-kabinetnek két hónapja van a válaszra, de tanácsos sokkal előbb reagálnia. Ha ugyanis az év végéig nem húzzák fel Brüsszelben a sorompót, akkor Magyarország leghamarabb csak a jövő év közepén lát pénzt. Ugyanakkor érdekes lesz látni, követi-e a magyar fél a lengyel példát és szintén kiélezi-e a jogvitát Brüsszellel a bíróságok ügyében. Mindesetre a szőnyeg szélére állított bíró ellen már menetközben leállította a felelősségre vonást. FAZ Nyílt vita robbant ki Berlinben a távozó német külügyminiszter, illetve a terület jövőbeli gazdájának számító zöldek között az ügyben, milyen szerepet töltsön be Németország a kontinens keleti felén a demokrácia védelmében. Maas egy konferencián mintegy örökségül azt hangoztatta, hogy a német kormánynak hídépítőként kell eljárnia a földrész két része között. Merthogy az egész EU-t gyengíti a megosztottság, a kétsebességes Európa, ha a keleti államok másodrendű tagoknak tekintik. Franziska Brantner, a környezetvédők külpolitikai szakértője azonban azonnal ellentmondott neki, kiemelve, hogy igen, tényleg hidakat kell építeni, ám mi van akkor, ha ezek a hidak a semmibe vezetnek? Nyomatékosan kifejtette, hogy az eddiginél sokkal keményebben érvényt kell szerezni a jogállamiságnak Magyarországon és Lengyelországban. Viszont jobban kell támaszkodni azok biztonsági apparátusára, tekintve az orosz szomszédságot. Reményét fejezte ki, hogy az új német vezetés át tud állni erre a vonalra.  FT Nagy dilemmában van a magyar ellenzék, mert ha nyer is tavasszal, meg kell küzdenie az Orbán által kialakított mély állammal, azaz a kulcsposztokra ültetett lakájok háttérhatalmával. Így a hat párt azon töri a fejét, mitévő legyen az alkotmánnyal, amelyet a Fidesz éppen azért változtatott meg, hogy bebetonozza a hatalmát. Az elemzés szerint fogas kérdés, hogyan lehet tiszteletben tartani az alaptörvény szellemét, miközben a betűjét megszegik. Az illiberális Orbán ellentábora úgy érzi, itt az alkalom legyőzni a politikust. Persze a siker cseppet sem biztos, tekintve a kormánypárt hatalmas propaganda gépezetét. És akkor még ott lesznek a hátrahagyott tiszségviselők. (Diverzánsok, szabotőrök? – a szerk. megj.) Más demokráciákban persze bevett dolog, hogy egy új hatalom együttműködik az előző vezetés kinevezettjeivel, mondjuk, a jegybankelnökkel. Csakhogy a jelenlegi kétharmad már előre betesz a normális törvényhozásnak, ha tavasszal netán fordulatot vesznek a dolgok. A Költségvetési Tanács folytán már az új büdzsé elfogadása sem lesz sétagalopp, nem beszélve a most zajló osztogatásról. Az szintén súlyos pénzügyi helyzetet idéz elő. Krekó Péter azt mondja, a fiatal demokraták brutális költségvetési öröksége ellenséges intézményi hálózattal párosul. És ha Márki-Zay kétharmad nélkül akar hozzányúlni az alkotmányhoz, az veszedelmes precedenst teremt, továbbá rengeteg jogi viszályt programoz be már előre. Egyesek attól tartanak, hogy tüntetések, sőt, zavargások lesznek. De Brüsszel is sajátos helyzetbe kerül, mivel éppen most fokozza az erőfeszítéseket a jogállam megerősítésére. A bizonytalan szavazókat persze jobban izgatja az életszínvonal, a korrupció és a koronavírus. Maga az ellenzéki jelölt azt mondja, hogy Orbán húzásai sértik az alaptörvény demokratikus szellemét, így lépni, kell, és teljesen mindegy, milyen eljárást választanak hozzá. Lehet, hogy csak nehezen tud majd érvényt szerezni ennek az érvnek. EUobserver A pozsonyi Globsec kutató intézet szerint Európa középső részén Szerbia és Magyarország van a legkiszolgáltatottabb helyzetben Oroszországgal, illetve Kínával szemben. Ugyanakkor Csehország és Románia a legellenállóbb.  Az elemzés két év alatt, az amerikai Külügyminisztérium támogatásával készült el és 8 államra terjedt ki. Eszerint az orosz befolyás általánosabb, meg közismertebb is a térségben. Peking ugyanakkor sokkal rejtélyesebb, de megvan a lehetősége, hogy szétverje a politikai és civil szerkezeteket a régióban. Magyarországon a politika diktálja a nyitást Moszkvával szemben, a kormány 2010 után fokozatosan hajtotta végre a fordulatot, miután egyre több viszálya támadt a Nyugattal. A Fidesz megnyilvánulásai mind barátságosabbak az orosz, illetve kínai hatalom iránt. A Fidesz által ellenőrzött sajtó révén azután ezek az üzenetek sokakat elérnek. Így a párt hívei mindenki másnál jobban támogatják az orosz kapcsolatot. Der Standard Paul Lendvai szerint nagy kérdés, vajon Putyin a hatalmas csapatösszevonásokkal nem azt akarja-e elérni, hogy megteremtsen a szárazföldi összeköttetést a Krímmel. Mindenesetre legutóbbi nyilatkozatai azok véleményét erősítik meg, akik nem várnak tőle semmi jót. Az előzmény a félsziget elfoglalása, illetve a kelet-ukrajnai háború, amelyben idáig 14 ezren vesztették életüket. Emellett támogatja Lukasenkót, aki kétségbeesett migránsokkal provokálja az EU-t. Továbbá Moszkva nyomást próbál gyakorolni a földgázszállításokkal. De nem lehet tudni, hogy mit akar Ukrajnában? Csupán megfélemlíteni Kijevet, hogy gátolja annak közeledését a Nyugathoz, továbbá kiterjeszteni az orosz befolyást a Donbasszi körzetben? Az elnök szemében az orosz és az ukrán nép egy és ugyanaz. A politikust a Szovjetunió iránti nosztalgia vezérelte 7 éven, amikor megszállta a Krímet, amire egyetlen szakértő sem számított. FAZ A jobboldali lap úgy ítéli meg, hogy Romániában jó időre vége a demokratikus reformoknak, így az új kormány nem fog örömet szerezni az EU-nak. A nemzeti liberális, illetve szociáldemokrata erők koalíciója ugyanis többséget tud felmutatni a kéthónapos egyeztetések eredményeként, csak éppen véget vet azoknak a reményeknek, hogy sikerül felszámolni az országban a grasszáló korrupciót. Nagyon úgy néz ki, hogy évekig nem lesz változás ezen a területen, és ami még rosszabb: a fejleményben nagy szerepet játszottak az uniós pénzek. A szálakat leginkább a szociáldemokraták mozgatták, pár éve mindenáron meg akarták nyesegetni a visszaélések ellen határozottan fellépő igazságszolgáltatás szárnyait, de a hatalmas tiltakozás láttán, ideértve az uniót, kénytelenek voltak visszakozni. Volt elnökük, Dragnea pedig kénytelen-kelletlen bevonult a börtönbe. A tavaly létrejött kabinet, benne az RMDSZ-szel partvonalra tolta azokat, akik bele akartak nyúlni a közösbe, ám túl nagy kísértésnek bizonyult, hogy mekkora összegek érkeznek hamarosan a gazdaság járvány utáni újraindítását szolgáló brüsszeli alapból. Merthogy a nemzeti liberálisoknál is vannak olyanok, akik szemében összekapcsolódik a politika és az üzlet. Ők azután hallani sem akartak arról, hogy szigorúan ellenőrizzék a források felhasználását, ám erre azután rá is ment a koalíció. Újra jöttek az erkölcsileg nem túl fényes szociáldemokraták és meg is szerezték a kulcstárcákat. Egyben betennének annak, ami még megmaradt a bírósági rendszer korszerűsítéséből, éspedig hasonló érvekkel, amint amiket Magyarországon és Lengyelországban lehet hallani a jogállami vitában. A partner PNL viszont önmagát ütötte ki, mert hatalmas belső viták robbantak ki, miután az egyik szárny az elvek feladásának tekinti a régi-új szövetséget. A párt ugyanis egyszer már összeállt a szociáldemokratákkal, de utána 10 évig tartott, amíg vissza tudta szerezni a hitelét. Hogy most magához tér-e az újabb pofon után, az kérdéses. Mindenesetre egyre valószínűbb, hogy Romániában csak még tovább nő azoknak a száma, akik nem bíznak egyik politikai erőben sem.  

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 40 megnézve, 3 alkalommal mai nap |