| Mobile | RSS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL 2021. november 26 LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/895/2021.)
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.Szk.16.414/2020/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (gyülekezési joggal visszaélés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság gyülekezési jog tárgyában hozott végzése alaptörvény-elleneségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott végzésében a bíróság hatályban tartotta a szabálysértési hatóság határozatát, amely az indítványozóval szemben gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési bírságot szabott ki. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy (a szabálysértési határozatban és a bíróság döntésében foglaltakkal szemben) azzal, hogy társaival megjelent egy rasszizmus áldozataira való megemlékezés céljából bejelentett tüntetésen, nem egy be nem jelentett önálló tüntetést szervezett, hanem a bejelentett gyűléshez kívánt csatlakozni, mégpedig a „rasszizmus fehér áldozataira” való megemlékezés céljával. Álláspontja szerint a rendőrség ezt önkényesen megakadályozta, és e rendőri önkényre válaszul a hasonló nézeteket kifejezni kívánó társaival spontán gyűlésbe kezdtek. Mivel a bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, az indítványozó azt állította, hogy sérült a békés gyülekezéshez való joga. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy mivel az érintett személyeknek alapos okkal számolniuk kellett azzal, hogy a bejelentett gyűlés szervezője nem fogja engedni a gyűléshez való csatlakozásukat (pl. amiatt, mert kifejezni szánt véleményük pont ellentétes tartalmú lett volna az eredeti gyűlés céljával), akkor a csatlakozás elutasítása nem eredményezhetett számukra olyan váratlan helyzetet, amely egy spontán gyűlés elkezdésére okot adhatott volna. Az ezzel ellenkező következtetés épp a gyülekezéshez való joguk visszaélésszerű alkalmazását tette volna jogszerűvé. Az eljáró bíróság tehát az Alaptörvénnyel összhangban döntött úgy, hogy az indítványozó és társai cselekménye nem volt a spontán gyűlés védelmi körébe vonható, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2829/2021.)
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.Szk.1665/2020/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (gyülekezési joggal visszaélés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság gyülekezési jog tárgyában hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A támadott végzésében a bíróság hatályban tartotta a szabálysértési hatóság határozatát, amely az indítványozóval szemben gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési bírságot szabott ki. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy (a szabálysértési határozatban és a bíróság döntésében foglaltakkal szemben) azzal a céllal jelent meg társaival együtt a „Kerekasztal beszélgetés a magyarországi szivárványcsaládokról” című nyilvános rendezvényen, hogy ott véleményét kifejtse, ebből a célból molinót vitt magával. Mivel a rendezvényen való részvételét a szervező megakadályozta, ezért a jelenlévő, hasonló véleményt kifejezni szándékozó, és a rendezvényről álláspontja szerint önkényesen és jogszerűtlenül kizárt független személyekkel társulva spontán gyűlésbe kezdtek, amely az indítványozó álláspontja szerint alkotmányos védelmet élvez. Mivel a bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, az indítványozó szerint sérült a békés gyülekezéshez való joga. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy mivel az érintett személyeknek alapos okkal számolniuk kellett azzal, hogy a bejelentett gyűlés szervezője nem fogja engedni a gyűléshez való csatlakozásukat (pl. amiatt, mert véleménynyilvánításuk provokatív jellegű, és alkalmas lehet arra, hogy a rendezvény békés jellegét veszélyeztesse), akkor a csatlakozás elutasítása nem eredményezhetett számukra olyan váratlan helyzetet, amely egy spontán gyűlés elkezdésére okot adhatott volna. Az ezzel ellenkező következtetés épp a gyülekezéshez való joguk visszaélésszerű alkalmazását tette volna jogszerűvé. Az eljáró bíróság tehát az Alaptörvénnyel összhangban döntött úgy, hogy az indítványozó és társai cselekménye nem volt a spontán gyűlés védelmi körébe vonható, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/504/2018.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 20.Szef.65/2017/2. számú végzése, és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (fellebbezési határidő, végzés kézbesítése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló üggyel kapcsolatban az indítványozó előadta, hogy szabálysértési ügyében tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a jogorvoslati kérelme ügyében igénybe veszi a 8 napos fellebbezési határidőt. A végzést a tárgyaláson a bíró az indítványozó kérése ellenére nem adta át, ezért kézbesítést kért a bíróságtól. A tárgyalási jegyzőkönyvet e-mailen elküldték részére, azonban a részletes indokolással ellátott végzést csak jóval a 8 napos fellebbezési határidőn túl kapta meg. Az indítványozónak nem volt lehetősége megismerni az elsőfokú döntés indokait, így saját fellebbezését is ennek hiányában kellett benyújtania, ezzel álláspontja szerint a bírói döntés és a szabálysértési törvény vonatkozó rendelkezései megsértették a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való alapjogát. A másodfokú bíróság így az indítványozó fellebbezési indokai ismeretének hiányában hozta meg döntését, amelyben hatályában fenntartotta az elsőfokú bíróság határozatát. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozónak az elsőfokú határozat elleni fellebbezéssel és annak elbírálásával kapcsolatos alkotmányos sérelmei nem az ügyben eljáró bíróságok kézbesítéssel összefüggő jogalkalmazásából erednek, hanem abból, hogy a szabálysértési törvény szabályozási hiánya következtében alaptörvény-ellenes helyzet állt fenn. Mivel az indítványozó által felvetett alkotmánysértő gyakorlat nem az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági döntésből, hanem az eljárás idején hatályban volt jogszabályi rendelkezésekből fakadt, az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelme az indítványban felhívott érvek alapján nem volt megállapítható. Az Alkotmánybíróság a vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességét már a 18/2020. (VII. 21.) AB határozatában megállapította, felhívva az Országgyűlést a szabályozás Alaptörvénnyel összhangban álló megváltoztatására. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/212/2021.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.407/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jóhírnév megsértése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó bírósági vezető ellen szolgálati jogviszonya megszűnését követően büntetőeljárás indult az Országos Bírósági Hivatal feljelentésére, hűtlen kezelés vétségének alapos gyanúja miatt. Az ügyben az indítványozót a bíróság felmentette. Az indítványozó ezt követően polgári pert indított az Országos Bírósági Hivatal és a Legfőbb Ügyészség ellen becsülete és jóhírneve megsértése miatt, a keresetet azonban az eljáró bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott ítéletekkel jogerősen elutasította. Az ítéletekkel szemben az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a támadott döntések sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, az emberi méltósághoz való jogát és a jó hírnévhez való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az ítélőtáblai döntés által is idézett, kimunkált bírói gyakorlat szerint már a feljelentéssel megvalósul a személyiségi jogsértés, amennyiben egy hatóság nyilvánvalóan alaptalanul emel vádat, hatáskörével visszaélve, rendeltetésellenes céllal jár el. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy bírói döntés alaptörvény-ellenességéhez az vezetett volna, ha a kifogásolt ítélőtáblai ítélet nem vette volna számba a feljelentés benyújtásának, továbbá a vádirat előterjesztésének azokat az eseteit, amelyek alkalmasak az Alaptörvényben foglalt jóhírnév védelmének szükségtelen és aránytalan korlátozását megvalósítani. Az ítélőtábla azonban az ítéletének indokolásában ezeket az eseteket egyenként számba vette, azokat megvizsgálta, és az alapjogvédelmi szempontok figyelembevételével releváns indokolást adott. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ítélőtábla döntését az alapjogi szempontokat figyelembe véve alakította ki, így a döntés nem sértette az indítványozó Alaptörvényben rögzített jogait, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/873/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.978/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kereshetőségi jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/871/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.978/2020/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kereshetőségi jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1351/2018.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.II.37.460/2017/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz (közlekedésigazgatási ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2033/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kpkf.VI.39.335/2021/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (oktatásügy, érintettség)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1554/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.890/2019/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jognyilatkozat pótlása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1735/2020.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.617/2018/10. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (vadkár)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2974/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (törvényességi felügyeleti eljárás; betéti társaság megszűnése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/713/2021.)
Az ügy tárgya: A Veszprémi Törvényszék 2.Pf.20.428/2020/16. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (birtokvédelem)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1483/2020.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 44.Pf.630.178/2020/6. számú ítélete és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.88.192/2018/42. számú ítélete (végrendeleti juttatás bevett egyház részére)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/217/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.454/2020/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (személyi jövedelemadó hiány)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/818/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.009/2019/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bírósági jogkörben okozott kár)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/994/2021.)
Az ügy tárgya: A Debreceni Ítélőtábla Bpkf.I.344/2020/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (perújítás elutasítása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/598/2021.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Fkf.I.111/2018/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (büntetőügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1644/2020.)
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék 4.Bf.96/2020/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (büntetőeljárás tisztességtelensége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/647/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.20.549/2020/32. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (házastársi közös vagyon megosztása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1866/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.869/2019/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (lakás kiürítése)

Leave a Reply 69 megnézve, 1 alkalommal mai nap |