| Mobile | RSS

Szegeden a 20. század vége óta tervezik, de a harmadik híd túl messze van

Szegeden a 20. század vége óta tervezik, de a harmadik híd túl messze van

Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Móra Ferenc Sándor

Móra Ferenc SándorSzegedi tudósító

Két évtizede szeretnék elérni szegedi önkormányzati vezetők, hogy az állam, illetve az Európai Unió támogatásából megépüljön a város harmadik Tisza-hídja – a másik kettőn jelenleg napi 52 ezer jármű megy át. Orbán Viktor 1998 óta többször is megígérte ezt a beruházást. 2021 őszén úgy látszott, hogy a híd már közelebb van: Nemesi Pál kormánybiztos szerint öt év múlva készen lehet. Utóbb azonban az állami kiadások 350 milliárdos csökkentését jelentette be a kormány, és még nem tudni, a megszorítás pontosan mire vonatkozik majd.

Szegeden a közlekedés fejlesztésének fontos része, ezért az egyik visszatérő politikai vitatéma a leendő harmadik, azaz déli Tisza-híd – várható, hogy jövő tavasszal is szó lesz róla a választási kampányban. Ha ránézünk Szeged térképére, látható, hogy az 1879-es pusztító árvíz utáni évtizedekben sugaras-körutas elrendezéssel építették újjá a várost. A két jelenlegi Tisza-híd közül a Belvárosi a régebbi, ez a központot szeli át – ezen szoktak reggel a nagyobb forgalmi dugók lenni –, a másik híd a Bertalan, ez Szeged keleti részén van, és munkapokon ott is előfordulnak torlódások. Reggel a nagyobb forgalom Újszeged felől tart a belváros felé. Mindkét hidat használják autóbuszjáratok is. Az új, harmadik híd a déli és a nyugati városrészeket köthetné össze, és részben elvezetné a 43-as főúton Makó felől érkező forgalmat.

Modern városok, de mennyiből is?

A legutóbbi önkormányzati választás előtt, 2019 szeptemberében a harmadik híd ügyéről a Szeged.hu, az önkormányzat internetes lapja készített egy részletes összeállítást. Ebben azt írják, hogy

Orbán Viktor még az 1998-as kampányban ígérte meg a harmadik hidat Szegednek, azután a választási közeledtével újra: 2002-ben és 2010-ben, majd erről 2016-ban egy kormányhatározatot is aláírt.

2017 elején – amikor a miniszterelnök egyik korábbi ígérete szerint a hídnak már léteznie kellett volna – a Modern Városok Program keretében Orbán Viktor Szegeden ünnepélyesen kötött megállapodást Botka László polgármesterrel, amiben más fejlesztések mellett az új híd is benne volt.

E szerint jövőre kellene készen lennie, de biztosan nem lesz. Hogy miért nem épít saját magának a város egy hidat? Ennek oka, hogy a hídépítés állami feladat és hatáskör, másrészt a jelenlegi becslések szerint az új híd megépítése és a hozzá kapcsolódó utak kialakítása együttesen 30-32 milliárd forintba kerülne. Ezzel szemben Szeged évi bevétele-kiadása az idén mintegy 85 milliárd forint, azaz nem lehetne a város működésének egy részétől elvenni a pénzt a híd árára.

Orbán Viktor kormányfő és Botka László polgármester megállapodik Szegeden a Modern Városok Programról 2017-ben – Forrás: Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat
Orbán Viktor kormányfő és Botka László polgármester megállapodik Szegeden a Modern Városok Programról 2017-ben – Forrás: Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat

Korábbi tervek: vasút-közúti híd, uniós pénzből

Abban, hogy a déli híd szükséges, mindkét politikai oldal régóta egyetért: Bartha László, aki 1998–2002 között volt a város fideszes polgármestere – egyébként később kilépett a pártból – éppen úgy fontosnak tartotta, mint utódja, Botka László.

A megépítés előkészítése 2002-ben kezdődött meg az önkormányzatnál, és megvalósíthatósági tanulmány is készült, de a forrás megtalálása gondot okozott. Sokáig úgy tervezték, hogy az Európai Uniótól kérnek támogatást a beruházásra, mégpedig a Makó felé tartó vasútvonal fejlesztéséhez kapcsolódva, mert az uniótól arra lehetett pénzt várni. Ezért közös vasúti-közúti hídra gondoltak, ami a hozzá csatlakozó beruházásokkal együtt több mint 30 milliárdos költséget jelentett. (Egy gyönyörű, Szegedet Temesvárral összekötő vasúti hídja volt már a városnak, de a szövetségesek 1944-ben lebombázták, a németek pedig a híd maradékát is fölrobbantották.) Ez szerepelt a Modern Városok Programban is – hazai támogatással kiegészítve. A program megvalósulása Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester szerint már a bejelentése idején is kétséges volt:

a 23 megyei jogú városnak a kormány 2015 és 2017 között a Modern Városok Program hírverésében összesen kb. 3500 milliárd forintot ígért meg, részben EU-támogatásból.

Elhalasztották, visszavonták

Az első évben 150 milliárdot fizettek ki, a következőre pedig 85 milliárdot terveztek be – Nagy akkor azt mondta: ilyen ütemben bő negyven évig tartana az összes támogatás kiutalása. Valószínű, hogy a széles nyilvánosság előtt csillogtatott fejlesztéseket később részben – és sokkal halkabban – elhalasztották, vagy éppen visszavonták.

Erre utal, hogy a kormánnyal való megállapodás megkötése után másfél évvel, 2018 nyarán Botka László polgármester hivatalos levélben megkérdezte, lesz-e pénz a hídra, amire Gyopáros Alpár kormánybiztos lényegében azt válaszolta, hogy állami „túlvállalás” miatt nem adnak támogatást, még az előkészítésre sem.

Ezután volt nagy vita a hídépítés elmaradásáról a 2019-es választási kampányban, mindkét oldal a másikat hibáztatta, Gyopáros azt állította, hogy a híd ügyében neki egy sms-t sem küldtek Szegedről – ezután hozta nyilvánosságra az önkormányzat az említett levélváltást. 2019-ben Botka ellen elindult Nemesi Pál – hivatalosan független jelöltként, de a Fidesz támogatásával –, és kijelentette, ha polgármester lesz, a híd megépül. Botka Lászlót újra megválasztották, sokkal nagyobb szavazati aránnyal, mint korábban bármikor. Az elmúlt években Szabó Sándor, az MSZP szegedi országgyűlési képviselője több alkalommal is megpróbált – például a 2019-ben megszavazott 2020-as állami költségvetésből – parlamenti javaslattal pénzt szerezni a 3. szegedi Tisza-hídnak legalább az előkészítésére, de a fideszes többség ezt nem támogatta. Ő 2019-ben arról is beszámolt a Szeged Tv-ben, hogy úgy tudja: a kormány egyszer már átutalt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. számlájára 15 milliárd forintot a hídra, de aztán valahogy mégsem történt semmi.

Nemesi Pál kormánybiztos: 2027-re megépül a híd

Ősszel azonban a szegedieknek kedvező hírekről számolt be a helyi sajtóban a harmadik Tisza-híddal kapcsolatban Nemesi Pál, aki 2020 szeptembere óta a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Mint a Telexnek elmondta, korábban építési vállalkozóként, a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként és természetesen szegediként is fontosnak tartotta a város közlekedési lehetőségeinek javítását. Nemesi szerint meggyőző, hogy a kormány kötelezettséget vállalt az előkészítő munkálatokra és a híd megépítésére is, így már látható az előzetes ütemezés.

Kormánybiztosként egyeztetett az illetékes minisztériumok és a városi önkormányzat szakembereivel is. Ennek eredményeként egy záró megbeszélésen, Szegeden választották ki az önkormányzattal közösen a négy előzetes elképzelés közül azt, amelyik minden érintett szerint a legjobb. Ez lehetővé tette az előrelépést, így az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítésének a közbeszereztetése után folyik az ajánlatok kiértékelése, az új híd tervezésére a szerződés megkötése 2022 elején várható.

Reggeli kocsisor a Belvárosi híd újszegedi feljáróján – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Reggeli kocsisor a Belvárosi híd újszegedi feljáróján – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex


Nemesi felidézte, a korábbi elképzelések még arról szóltak, hogy kétsávos közút és mellette vasúti pálya is lesz a hídon, ezt az EU egy nagyobb szabású fejlesztési program keretében vélhetően támogatta volna. A jelenlegi nézet már az, hogy a kormány nem várja ki az EU-források megnyitását, hanem egy nagyobb átbocsátási képességű, 2×2 sávos közúti hidat építenek, gyalogos és kerékpáros úttal együtt. A pillérek azonban nagyobb teherbírásúak lesznek, így egy későbbi, második ütemben vasúti híd is készülhet majd ugyanott – ez Nemesi Pál javaslata volt. Ennek alapján az a leginkább valószínű, hogy a magyar állam fedezi a kiadásokat, ám közben nem zárják ki azt sem, hogy megfelelő EU-s pályázati lehetőségek megnyílása esetén uniós támogatást kapjon a fejlesztés.
A mai árakon számolva

a híd megépítésének költsége eléri majd a 22-23 milliárd forintot. Emellett a hídfőhöz vezető városi utakat a Tisza mindkét oldalán bővíteni kell, és az újszegedi vasútállomást is át kell helyezni, ezek további 8-10 milliárd Ft kiadást jelentenek, a kormány ezt is biztosítja – jelentette ki Nemesi Pál.

A tervek elkészülte után az építés közbeszerzése következik, majd a munkálatokat várhatóan 2023 végén vagy 2024 elején kezdik meg. Így, ha minden jól halad, az új híd 2026-ra készülhet el, és 2027-ben már használhatják a közlekedők – közölte a Telex kérdésére Nemesi.

Az Európai Unió támogatásával biztosabb lenne?

A szegedi városházán továbbra is csak reménykedhetnek abban, hogy belátható időn belül megkezdődik az építkezés. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a Telexnek elmondta, hogy a tapasztalatok alapján biztosabbnak látnák a híd megépítését, ha annak egy részét EU-forrásból lehetne fedezni. A kormányzat eddig az ilyen drága beruházásokat nagyrészt uniós támogatásból valósította meg, kivéve, ha sportcélú építkezésről volt szó – véli Nagy.
Pontosan azért terveztek korábban az önkormányzatnál közös vasúti-közúti hidat, mert az a kiegészítésekkel – vasúti korszerűsítéssel, új közlekedési csomópontokkal – együtt befért volna a „fenntartható közlekedés fejlesztése” – kategóriába, amit az Európai Unió támogatna. Ha ebből a tervből mindössze a közúti híd marad meg, akkor azt csakis állami pénzből lehet fedezni.

Megtelet ingyenes P+R parkoló Újszegeden a Belvárosi híd lábánál – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Megtelet ingyenes P+R parkoló Újszegeden a Belvárosi híd lábánál – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Ezzel szemben az EU-támogatással a magyar államnak vélhetően olcsóbb és a városiaknak is előnyösebb lenne a komplex fejlesztés. Annak révén a beérkező autósok átszállhatnának tömegközlekedési járművekre, ehhez kellene új csomópontok, valamint P+R parkolók kialakítása is.

A Bertalan hídon a legutóbbi adatok szerint naponta 30 ezer jármű halad át a két irányban, a Belvárosi hídon pedig 22 ezer megy oda-vissza.

Ezekből a harmadik híd a becslések szerint 17 ezret venne át. A településfejlesztés terén is nyerne a város az új híddal, mert eddig kieső területek válnának jobban elérhetővé. Az önkormányzatnál Nagy Sándor foglalkozik a harmadik híddal, mintegy húsz éve, és szerinte az utóbbi időszakban biztató, hogy már egyeztettek az állami beruházásokban illetékes Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szakembereivel, a híd új, pontosított nyomvonalát is közösen határozták meg. Azt jó elgondolásnak tartja, ha olyan hídpillér épülhet, amire a közút mellé később a vasúti pályát is rá lehet majd tenni, ám azt jelenleg nem látja át, hogy milyen pénzforrásból lehet majd fedezni a kiadásokat.


Melyik a fontosabb beruházás?

Nemrég elkészült a 80 milliárdos Szeged–Hódmezővásárhely tram-train, és amíg az új Tisza-hídra hiába vártak a szegediek, az utóbbi években három új, látványos és nagyszabású sportlétesítmény is megépült a városban.

  • A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Fórum elnevezésű, 8 ezer fős stadionja 2019-ben készült el a hozzá kapcsolódó épületekkel és pályákkal, majdnem 14 milliárd forintot költöttek rá.
  • 2020-ban újonnan épített sportuszodát avattak fel, a Tiszavirág nevet kapta, ennek ára 16 milliárd forint volt.
  • Decemberben új sportcsarnokot nyitottak meg, amit főként a város közkedvelt kézilabdacsapatának mérkőzéseire használnak, és több mint nyolcezer főnyi közönséget képes befogadni. A Pick Aréna és kapcsolt részeinek megépítése összesen 40 milliárd forintba került.

A sportra elköltött 70 milliárdból akár két új hidat lehetett volna építeni, ám a város közlekedése, úgy látszik, kevésbé fontos. A cikkben olvasható, a híddal kapcsolatosan biztató fejlemények őszi nyilvánosságra kerülése után, az év végén derült ki, hogy az Orbán-kormány 350 milliárd forintos megszorítást tervez. Azt nem részletezték, hogy a pénzt pontosan milyen beruházásoktól veszik el, de a kiszivárgott hírek szerint a közlekedési fejlesztések területe nagy vesztes lehet. Így ismét kérdéses lehet, hogy Szeged harmadik Tisza-hídja megint odébb tolódik-e, vagy belátható időn belül megkezdik az építését.

fecsego.eu/Telex

Leave a Reply 74 megnézve, 1 alkalommal mai nap |