| Mobile | RSS

Orbán Márki-Zayról: Olyat még nem láttam, hogy valaki az emberek élete szempontjából legfontosabb bástyákat megtámadja

2021. december 24. 10:10

Ünnepi interjút adott a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor, aki beszélt a gazdaság helyzetéről, Márki-Zay és a baloldal kampányáról és az EU-val fennálló konfliktusról is. Utóbbiról szólva kijelentette: „a Magyarországnak járó pénzt pedig biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere”.

Ünnepi interjút adott a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor. A miniszterelnök beszélt a koronavírus-helyzetről, a EU-s harcokról és a gazdaság helyzetéről , de szóba került Márki-Zay Péter és a baloldal is.

Német irányítású birodalom vs. nemzetek Európája

„Idén már van ellenszer, az oltás, ami védelmet ad, de reményt is, hogy nemcsak várni tudjuk, hogy elmúljon a baj, hanem aktívan tehetünk is saját magunk és mások érdekében. Ez visszaadja az életkedvet, kirángat a depresszióból. Ahogy az ország visszakapta a cselekvőképességét, úgy kerültek ismét a középpontba azok az ügyek, amelyek fontosak az emberek számára, és egyre inkább hasonlítottak a mindennapjaink a Covid előtti életünkre. Emiatt az idei év összességében sokkal jobb volt, mint a tavalyi, úgyhogy ha örömmel nem is, hiszen nagyon sok honfitársunkat vesztettük el, de bizakodóbban várhatjuk 2022-t” – mondta a covid-helyzetről Orbán, aki megemlítette, hogy a harmadik oltások terén megint jól állunk. Ezt a jelenséget így értékelte: „nagy eredmény, hogy a harmadik oltást már hárommilliónál is többen vették fel, ezzel a legjobbak közé tartozunk Európában. Ez az első és a második oltás esetében is így volt. Mi, magyarok mindig jól indulunk meg; a török levéltárak középkori irataiban leírják, hogy a magyar csapatok első rohama irtózatos – de nincs második. Úgy tűnik, ez a tulajdonságunk megmaradt”. 

Arra a kérdésre, hogy lesz-e még Covid előtti életünk, a miniszterelnök egy történelmi analógiával felelt,miszerint a spanyolnátha utolsó hulláma idején ugyanígy kételkedtek az emberek, hogy visszatér-e majd valamikor a régi életük, de visszatért, így miénk is vissza fog térni.

„Brüsszelben ma azok vannak hatalmon, akik egy német irányítású európai államot akarnak létrehozni, szemben velünk, akik ragaszkodunk a nemzetekből álló Európa létéhez. Emellett az unióban egyre több pozíciót hódítanak meg azok a politikusok, brüsszeli bürokraták, akiknek a fejében él egy elképzelés az eszményi világról, társadalomról és embertípusról, amelyeket állandóan javítanának, fejlesztenének” – magyarázta meg az EU-s frontvonalakat Orbán, aki leszögezte: a magyaroknak és a lengyeleknek nem szabad feladni a küzdelmet, hiába fáradtak.

„Nagy rajtunk a felelősség, mert tudjuk, hogy ez a két ország ma nemcsak önmagát képviseli, hanem azokat az európai milliókat is, akik a saját országukban a véleményüket elhallgatni kényszerülnek” – jelentette ki a lengyelekre és hazánkra utalva a kormányfő.

Az utolsó centig

Az újságírói felvetésre, miszerint meddig tarthatja Brüsszel zárva a pénzcsapot, Orbán megjegyezte: A pénz csapjánál nem ők ülnek, hanem mi. Brüsszel saját bevételei minimálisak, abból van pénze, „hogy mi, mármint a tagállamok befizetünk oda”.

Orbán szerint „Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval kedvezőbb helyen áll. Nem gondolják komolyan, hogy a magyar igaz­ságszolgáltatással bármi baj lenne, hiszen Németországban az igazságügy-miniszter konkrét ügyekben utasíthatja a legfőbb ügyészt. Senki nem gondolja komolyan Brüsszelben, hogy nálunk nincs sajtószabadság, hiszen elég, ha megnyitják a magyar online média honlapjait.”A miniszterelnök kitért a saját szerepére is az uniós csatákban. 

Mivel Brüsszelben az országok csak egymással együttműködve tudnak célt érni, fontos, hogy ne szoruljunk ki ezekből a szövetségekből. Ez az én felelősségem, igyekszem úgy irányítani az eseményeket, hogy egy-egy fontos ügyben mindig legyenek szövetségeseink. Például a nukleáris energia ügyében most hoztunk létre egy ilyen csoportot, a migrációt illetően is vannak partnereink, a gyermekvédelem ügyében sem egyedül harcolunk, és a rezsiköltségek uniós szintű emelését is több országgal együttműködve akadályozzuk meg” – mondta a kormányfő.

„A Magyarországnak járó pénzt pedig biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere” – szögezte le Orbán, akit mekérdeztek arról is, hogyan jut forrás arra, hogy a jövő évtől szinte minden társadalmi rétegnek pénzt juttasson a kormány.

A kulcs: munka, munka, munka

„2010-ben, amikor a Gyurcsány–Bajnai-kormány csődbe vitte Magyarországot, a választók pedig úgy döntöttek, hogy ebből elegük van, s megtiszteltek bennünket a bizalmukkal, 3,7 millió embernek volt munkája. Ma ez a szám 4,7 millió. Az a kulcs Magyarország jövőjéhez, hogy az emberek elhitték, munkával igenis lehet boldogulni. Az elmúlt tizenkét év minden egyes kormányzati intézkedése arra irányult, hogy a magyarok bízzanak ebben, erre alapozzák a jövőjüket, és nemzeti konszenzus alakuljon ki a munka fontosságát és eredményességét illetően” – adta meg a választ a miniszterelnök, aki hozzátette, hogy „minden egyes forint, ami most a magyarokhoz megérkezik, az ő munkájukból származik, és ha ez így marad, akkor és addig Magyarország sikeres lesz”.

Orbán az inflációról szólva elmondta, hogy például a rezsi-vagy a benzinár tekintetébenkönnyebben meg tudja védeni a magyar kormány a lakosságot a fix árak segítségével, de az olyan világfolyamatok, mint az Amerikában és az EU-ban megjelenő infláció esetében ez már nehezebb.

„Folyamatosan keressük azokat az eszközöket, amelyekkel védhetjük a magyar családokat, így például februártól kiterjesztjük a Szép-kártya használatát az élelmiszerekre is. Az infláció persze mindenre hat, a kamatokra is, úgyhogy itt is húzunk egy védelmi vonalat, január elsejétől június végéig lakossági kamatstopot vezetünk be, az október végi szinten rögzítjük a jelzálogalapú hitelek kamatait. A februári törlesztőrészletek fizetésénél tehát már nem növekedés, hanem csökkenés lesz. Általánosságban azonban az áremelkedésekkel szemben az a legjobb eszköz, ha többet keres az ember. A kormány már letett az asztalra egy jelentős minimálbér-emelést, és tudjuk, ha a minimálbér növekszik, az a többi bért is felfelé tolja majd” – foglalta össze a miniszterelnök.

Márki-Zayék komolyan gondolják

Végezetül szóba került Márki-Zay Péter furcsa elmúlt két hónapja is, melynek során az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nekiment többek között a rezsicsökkentésnek, a minimálbérnek is.

„Én ezt elhűlve nézem, és nem is értem. Olyat még nem láttam, hogy valaki az emberek élete szempontjából legfontosabb bástyákat megtámadja azzal a csatakiáltással, hogy ezeket el fogjuk tőletek venni, és leromboljuk. Politikatörténeti kuriózum azzal kiállni, hogy a 13. havi nyugdíj rossz, a rezsicsökkentés rossz, hogy amikor az emberek végre tudtak egy nagyobb autót venni, most üljenek vissza egy kisebbe, hogy fűtsenek kevesebbet, fürödjenek kevesebbet, hogy nem kell a minimálbér.

Nekimenni mindannak, amiről az elmúlt évtizedben társadalmi egyetértés alakult ki, ezen lehetne nevetni, ha nem lenne egy aggasztó körülmény: ők ezt komolyan gondolják” – figyelmeztetett Orbán, aki szerinta választók könnyű helyzetben vannak, hiszen könnyen összehasonlíthatják a 2010 előtti és utáni kormányzati teljesítményt.

„A baloldal emblematikus figurái ugyanúgy ott vannak a fedélzeten, pontosan lehet tudni, mi várható tőlük. Arra buzdítom a magyarokat, hogy mérlegeljenek, hasonlítsák össze a két teljesítményt. Idézzék fel, hogy hol volt ez az ország 2010-ben, a pénzügyi csőd milyen mély bugyraiban, és hol tartunk most, milyen szűk céljaink lehettek akkor és milyen szárnyaló terveink lehetnek most. Szeretnénk, ha mindenkiben tudatosulna: Magyarország előre megy, nem hátra” – jelentette ki Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI/Benko Vivien Cher

fecsego.eu/mandiner

Leave a Reply 84 megnézve, 1 alkalommal mai nap |