| Mobile | RSS

Idén az infláció oda üt leginkább, ahol nem tudunk védekezni

GAZDASÁGKÖZÉLETKözzétéve 2022 jan 1.

Infláció

A hátunk mögött hagyott évben másfél évtized után tapasztaltuk meg, mit jelent az infláció – pedig már 2020-ban is a pénzromlás miatt fogyasztottunk többet. Amit legjobban érez a pénztárcánk, az az élelmiszerek drágulása. E tekintetben nem túl jó hír, hogy az MNB szerint 2022-ben is az élelmiszerek drágulása hajtja majd legkomolyabban az inflációt.

Bár minden háztartást máshogy érint az idén novemberben 2007 óta nem látott szintre ugró infláció, a hivatalos statisztikai adatok alapján azért nagyságrendi változásokat be lehet mutatni a magyar lakosság fogyasztási adatai alapján.

Növekedés visszaeséssel

Tavaly fejenként 1,37 millió forintot költöttek fogyasztásra a magyarok, szemben a 2019-es 1,33 millió forinttal. Vagyis a koronavírus-járvány évében – amikor óvatosabbá váltak az emberek, ráadásul a korlátozások idején sokan elhalasztották vásárlásaik egy részét – háromszázalékos volt a növekedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyébként ennél nagyobb, 3,3 százalékos fogyasztóiár-növekedést (inflációt) mutatott ki a 2020-as évre nézve. Mindez azt jelenti, hogy nem fogyasztottunk többet, az árak emelkedése vett ki többet a pénztárcánkból.

A tavalyi 1,37 milliós összeg majdnem a duplája a 2010-es 772 ezer forintos fejenkénti kiadásnak. Ugyanakkor érdemes ezeket a számokat az inflációval korrigálva megnézni, tehát azt, hogy reálértéken hogyan változott a kép. Ebből az összevetésből az látszik, hogy míg 2019-ben a 2010-es átlaghoz képest közel 42 százalékkal nagyobb volt a fejenkénti fogyasztás, addig 2020-ban 40,9 százalékos a növekedés a 2010-es bázishoz képest. Vagyis ez a statisztika is az előzőekben leírtakat igazolja.

Hogyan néz ki az élelmiszerszámla?

Idén azonban teljesen új helyzettel találkozunk. Nagyon régi vendégként köszönthetjük az elszabaduló inflációt világszerte, így Magyarországon is. A gyors pénzromlásban a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk és az azt követő globális ellátási problémák, valamint a lendületes alapanyag- és élelmiszer-drágulás játszik szerepet.

Sok termék esetében az áremelkedés miatt a vásárlásról le lehet mondani vagy elhalasztani, az élelmiszereknél ez érthető okokból nem opció. Márpedig az élelmiszer-kiadások fedik az egy főre jutó kiadások legnagyobb részét. 2020-ban a már említett 1,37 milliós egy főre jutó kiadás 26,1 százaléka ment élelmiszerre és alkoholmentes italra. Ezen belül egyébként az élelmiszerszámla 326 ezer forintot tett ki, az italoké 32 ezer forint volt.

Az élelmiszerárak emelkedése idén komoly muníciót szolgáltatott az infláció gyorsulásának. Bár a novemberi 7,4 százalékos pénzromláson belül az élelmiszerek csoportja a KSH adatai szerint ennél visszafogottabban, csak hat százalékkal nőtt, több, az inflációs kosárban szereplő alapvető és népszerű termék ára elszabadult.

  • A napraforgó-étolaj literje 29 százalékkal 720 forintra,
  • a 200-250 grammos tejes margarin ára 25 százalékkal 348 forintra,
  • az akácméz kilója 23 százalékkal 5640 forintra,
  • az úgynevezett kései burgonya kilója 23 százalékkal 260 forintra,
  • a finomliszt 21 százalékkal 218 forintra,
  • a fehér kenyér 17 százalékkal 433 forintra,
  • a félbarna kenyér pedig 15 százalékkal 378 forintra drágult az országos átlagárakat nézve. Ennél azonban az egyes boltokban jóval magasabbak lehetnek az árak.

Mennyi lesz jövőre?

A jövő sem túl szívderítő, hiszen az energia és az alapanyagok drágulása egyelőre kitart, ezért jövőre is élelmiszer-drágulással lehet számolni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése például azt vetíti előre, hogy „a gazdaságok újraindulásával és a globális kínálati problémák kialakulásával mind a nyersanyagárak, mind az élelmiszerárak megemelkedtek nemzetközileg, amelyek a hazai fogyasztói árakba is begyűrűznek”. A jegybanki prognózis szerint miközben 2022-ben az éves átlagos infláció 4,7–5,1 százalékos lesz, addig az élelmiszerek árában majdnem hétszázalékos további drágulással számolhatunk átlagosan. A mostani kilátások szerint tehát az élelmiszerek beszerzése jövőre is komolyabb összeget fog kivenni a pénztárcákból.

Ha az ügyfelek megélhetési költségeik egyre nagyobb részét lesznek kénytelenek a pénztárak pultjainál hagyni, kevesebb lesz az az összeg, amelyet álmaik megvalósítására fordíthatnak. A kimutatásokból jól látszik, hogy az infláció megregulázására szolgáló jegybanki kamatemelések miatt a hitelkamatok is emelkedésnek indultak. A kormány ugyan ideiglenesen megvédi azokat a hiteleseket, akik korábban vettek fel jelzáloghitelt, ám aki új hitel felvételében gondolkodik, annak már a magasabb kamatokkal kell számolnia. A karácsony elmúltával pedig komoly a félelem, hogy az eddig a banki hitelkihelyezési tervek teljesítése és a komoly banki verseny miatt megdermedt személyihitel-kamatok is emelkedésnek indulnak majd. Aki tehát hitelből akar valamilyen új beruházást finanszírozni, az egyrészt azzal számolhat, hogy az infláció miatt kisebb lesz a keret, amely a megdráguló vásárlások miatt fennmarad, másrészt a kamatok emelkedése miatt kisebb lesz az az összeg is, amire elég lehet a fedezete.

Nem túl szívderítő kilátások – már csak abban lehet reménykedni, hogy a béremelések ennek egy részét kompenzálni fogják. Lehet drukkolni itt is az MNB-nek, hiszen ők a bérdinamika 9,7–10,7 százalékos növekedésével számolnak 2022-ben – már csak az a kérdés, hogy ezt valójában hányan tapasztaljuk majd meg.

fecsego.eu/OLKT

Leave a Reply 61 megnézve, 1 alkalommal mai nap |