| Mobile | RSS

Infláció – máris jött egy kellemetlen meglepetés

GAZDASÁGÁREMELKEDÉSINFLÁCIÓKSHÉLELMISZERÁR

Egy fikarcnyit sem csökkent az inflációs nyomás decemberben a magyar gazdaságban. Ennek fényében már érthető a csirke far-hát árfixálása.

Papp Zsolt

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2022.01.14. 10:47

FRISSÍTVE:

2022.01.14. 16:16

KÜLDÉS LEVÉLBENLINK MÁSOLÁSA

Decemberben az árak 7,4 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban, holott az elemzők 7,1 százalékot vártak, arra számítva, hogy csökken az inflációs nyomás a gazdaságban. Januárban akár gyorsulhat is az infláció a béremelések, a kormányzati osztogatások az energiaárak emelkedése miatt, így a kormány árbefagyasztási intézkedései ellenére akár újabb csúcsok jöhetnek. Az éves drágulás 2021-ben 5,1 százalék lett, ami kilencéves csúcsot jelent. Utoljára ennél magasabb inflációt szintén 2012-ben mért a KSH, akkor az árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek.  

A KSH közleményéből kiderül, az inflációért egyre inkább az élelmiszerárak emelkedése, illetve a benzinárak tartós megugrása a felelős, sok más egyéb ok mellett. A KSH adatgyűjtése és összegzése szerint az elmúlt 12 hónapban az élelmiszerek ára 8 százalékkal nőtt, ezen belül az étolaj 26,8, a liszt 23,7, a margarin 22,8, a kenyér 15,2, a baromfihús 13,4, a tej 12,1, a péksütemények 11,6, a munkahelyi étkezés 9,9, az éttermi étkezés 9,6 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 25,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 15,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáru átlagosan 8,9, ezen belül a dohányáruk 12,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 7,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,3, a szobabútorokért 14,5, az új személygépkocsikért 8,4, a használt személygépkocsikért 7,2 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,6 százalékkal került többe.
Decemberben az előző hónaphoz képest, átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. Kiugró mértékben, 1,4 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ezen belül ezen belül a tej 7,8, a tejtermékek 6,1, a száraztészta 3,4, a kenyér 3,1, a cukor 2,9, a baromfihús 2,7, a sajt 2,4, a tojás 2,3, a büféáruk 2,2, a liszt 2 százalékkal drágább, a kávé 3,2, a csokoládé, kakaó 1,6 százalékkal olcsóbb lett. Ennek fényében már érthető, hogy a kormány – akár végső kétségbeesésében –, miért is nyúlt hét élelmiszertermék (csirkemell, -far-hát, sertéscomb, liszt, tej, étolaj, kristálycukor) árának a fixálásához, annak ellenére, hogy a döntésnek minimális lesz az antiinflációs hatásaHiába várták az elemzők az infláció érdemi csökkenését, 2021 decemberében az előző hónapban látott 7,4 százalékon ragadt az éves árváltozást mérő mutató. Ennél sokkal aggasztóbb, hogy a gyorsan változó tételektől megtisztított maginflációs mutató 1,1 százalékponttal megugrott és decemberben 6,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Legutoljára 2002 elején, vagyis gyakorlatilag húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat – írta gyorselemzésében Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője. Amennyiben ránézünk az élelmiszerár-stoppal érintett termékekre, az október és december között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,1-0,2 százalékponttal mérsékelné az inflációs mutatót az intézkedés a jelenlegi számítások alapján. Ezzel tehát még mindig 7 százalék felett maradna az infláció. Annál is inkább csekély ez a hatás, mivel közben más tételek esetében egyre inkább élénkül az áremelkedési ütem. Gyorsult ugyanis az infláció a szolgáltatások esetében (év/év 5 százalékra) és a tartós fogyasztási cikkek körében is (7,5 százalékra), a ruházkodási cikkeknél pedig 2,8 százalékra. Szociális és politikai szempontból tehát értelmezhető a legújabb árstop, ám makrogazdasági oldalról nem lesz képes ellensúlyozni a többi termék és szolgáltatás igen jelentős inflációs hatását – értékeli a héten történteket Virovácz Péter. A decemberi adat alapján egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy januárban még magasabbra emelkedjen az infláció, hiszen az élelmiszerárstop csak februártól lép életbe. Mindezek alapján várhatóan a 2021. évi átlagosan 5,1 százalékos pénzromlás után 2022-ben még magasabb lehet az átlagos infláció mértéke. Az ING jelenlegi előrejelzése 5,6-5,7 százalékos inflációval számol. A kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A mai adat fényében arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Az irányadó kamat legalább 4,75 százalékra emelkedik majd az idei év első felében a jelenlegi négy százalékról – jelezte előre Virovácz Péter.    

fecsego.eu/Népszava .hu

Leave a Reply 44 megnézve, 4 alkalommal mai nap |